Bridge Nine Recordings - Avagy egy kiadó, és öt érdekes előadó...

2015. április 03. - csubeszshuriken

top.pngA kiadókat bemutató sorozatunkban szereplő istállók eddig is kis lépéseket és igazi földalatti hangokat egybeolvasztó, de piszkosul hangos és nagy tiszteletnek örvendő történeteket mutattak meg. Az Ipecac Recordings és a Neurot Recordings élén azonban olyan sokat látott fickók állnak, akik már mindent letettek a zene asztalára, amit lehetett, így gondolhatnánk OK, egyértelmű, hogy pár kultikus bandával az égisze alatt egy kiadót is simán összedobnak. A most bemutatott bostoni Bridge Nine Records viszont tényleg a zéró pontról, a színtiszta és csóró, lelkes idealizmusból indított.

A kiadót a kilencvenes évek elején álmodta meg egy Chris Wrenn nevű teljesen ismeretlen tag még mielőtt Boston városába költözött volna. Az elkötelezett hardcore rajongó egy családias csináld magad dologban gondolkodott, ami a nagy kiadók által mellőzött, vagy az azokat szándékosan kerülni kívánó helyi bandáknak adott később valóban hátteret ahhoz, hogy szabadon kifejezhessék magukat, és megjelenjenek lemezeik valahol, ahol otthon vannak.

Boston egyébként a keleti parton New York után,a második legnagyobb hardcore bástya. A városok városához hasonlóan szintén hidakkal megtűzdelve, és talán a kiadó nevéhez is van ezeknek a körülményeknek köze, hiszen a Bridge szó pontosan azt hívatott szimbolizálni, hogy ez az istálló legyen kötés a kis millió hardcore és punk zenét játszó csapat között. (És ha már a névnél tartunk, a 9 egész egyszerűen Chris Wrenn szerencseszáma.) Illetve legyen híd, ami a helyi bandákat és a helyi közösséget is összeköti.

Szóval a Bridge 9 valóban kis lépésekkel indult, de ennek ellenére nagyon fontos szerepet tölt be ma már a hardcore színtéren. Aztán amíg eleinte valóban csak helyi csapatokkal dolgozott, addig mára ez kiszélesedett, és nyomják itt nyugati parti, vagy akár külföldi bandák is, akik a kilenceseknél vannak, mert velük akartak dolgozni. Meg persze itt vannak a műfaj nagyágyúi, akik respektálták emberünk ideáit és támogatását, és ezért van az, hogy a Bridge Nine nevét olyan bandák öregbítik végül, mint a H2O, a Death Before Dishonor, a Cruel Hand, a Ramallah, a Wrecking Crew, vagy a Terror.

Itt azonban öt kevésbé ismert csapattal hívatott ez a cikk bemutatni, mennyire változatos a kiadó zenei világa még akkor is, ha csupán hardcore és punk zenekarokban utazik, akiknek ugye a cinkek szerint, még nem sikerült felfedeznie a negyedik akkordot. Hogy ebbe pedig tényleg mennyi minden belefér, azt mi sem mutatja jobban, mint a kaliforniai Ceremony itt szereplő videójában a gitáros srác kezére húzott elegáns női harisnya, és hozzá a Duran Duran emlékét feltépő egyedi mozgáskultúra. Hiszen ebből azonnal kiderül, hogy ezt a zenét nem csak azoknak van létjogosultsága játszani, akik tokától bokáig varratták magukat, és a csuklyájuk pontosan fültőből ereszkedik a váll felé. Mondjuk a történethez az is hozzátartozik, hogy a kiadónál két legjobb lemezét megjelentető banda, pont annyira rendelkezik koszos és dühös Bad Brains hatásokkal, mint amennyire kultiválja Joy Division rövid életművét. Ma pedig már inkább jár Morrissey útján, mint a Black Flag-én.

A Have Heart egy klasszikus pozitív hardcore cuccban utazó bostoni banda, amiből tizenkettő bizony nem egy tucat. Persze mondhatnánk, hogy az olyan helyi szív és lélek bandák, mint a Bane, vagy az In My Eyes árnyékában egy ilyen csapatnak nem volt nehéz felnőni, de ezt az intelligenciát, szenvedélyt és érzékenységet képtelenség fénymásolni, ez bentről törhet csak elő. Zenéjükkel és koncertjeikkel - mert már feloszlottak - szépen ápolták a straight edge hardcore kultúra örökségét is. Kijózanítóak voltak, mint egy tockos a Youth of Today-től, és közben hozták a kölyök szabadságot, mint a 7 Seconds.

A következő csapat az angliai Goodtime Boys, ami egyrészt érdekes lehet azért, mert már a kiadó újabb, külföldi bandákat is felvonultató időszakához tartozik. Másrészt meg azért, mert ők is markánsan képviselik a post-hardcore egy újabb vonalát. Ami egészen dallamos, egészen újszerű, és olvasztótégelyében az alternatív zenei hatások mellett egészen popos elemeket is bevállal, miközben hangzása mégis összetéveszthetetlenül őrzi, hogy mégis honnan jön ez az egész. Mellettük egyébként még jó néhány maxi dallamos csapat is megfér a kiadónál az ingerültebb vonal mellett. Ha ez bejön, simán rákereshetsz a Polar Bear Club, a New Found Glory, a Boysetsfire vagy a Crime in Stereo videóira is a Bridge 9 csatornán.

Aztán, hogy egy kicsit még ne térjünk "haza", itt van az olasz Hierophant, akik szintén ma is hiperaktív tagjai a Bridge 9 színes zenei közösségének. Amivel fertőznek, azt pedig ma azzal a divatos titulussal illik felruházni, hogy blackened vagy chaotic hardcore, de ez korántsem adja vissza, azt az agonizáló, lázas és mániákus életrontást, amitől a képeslap bárányfelhők és a csillogó reklámmosolyok egyszerre sorvadnak el, és valahol az Integrity, a Catharsis és a Converge környékéről jön.

Ha pedig az előbb még nem akartunk hazaérni, most igazán haza fogunk! A Slapshot ugyanis a legnagyobb bostoni hardcore legendák egyike. Kihagyhatatlan név bármilyen a műfajt érintő felsorolásból. Betonkemény, militarista szemléletű, igazi nagyvárosi harcos hardcore. Önmegtartóztató, fegyelmezett straight edge vonal, ami úgy robban az arcba, mint a rosszul tárolt propán-bután. A csapat a nyolcvanas évek óta fröcsög a világra, és új néhány hónapja megjelent lemezét, már itt a hazai pályán jelentette meg.

Ahogy a Bridge Nine, úgy a hardcore és a punk zene is mindig alulról jött, meg azt képviseli ami ott van. Ettől hiteles. A csináld magad magatartás, legendát csinált. Pedig nem is akart. Ennek fényében pedig mi sem zárhatná jobban ezt a cikket, mint egy a kiadó által nyomott póló felirata, miszerint :"Our Glory Days...Someone say it's dead, but I can't believe..."

A bejegyzés trackback címe:

https://rockstation.blog.hu/api/trackback/id/tr617330316

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Mandiner blogajánló 2015.04.03. 16:13:02

Ezt a posztot ajánlottuk a Mandiner blogajánlójában.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
ROCKSTATION online rockzenei magazin
rsszerk@rockstation.hu |  Impresszum