Végre hozzánk is ellátogatott a blues/rock vonalon mozgó zseniális muzsikát játszó banda, a Blues Pills. A tavaly megjelent első lemezükkel dobogós helyet értek el nálam és ezzel együtt rendszeres látogatóivá váltak a lejátszómnak is természetesen. Egy ilyen remek album után kíváncsi voltam, hogy mit nyújtanak élőben a hippi kinézetű északi srácok és az isteni (hangú) énekesnőjük. (Fotók: Köhler Ágnes)

Mivel a koncert hétköznapra esett, így csak a munkaidő lejárta után tudtunk elindulni a három cimborámmal, így a korai kezdés és az utazás miatt sajnos az előzenekarokból nem láttunk semmit. Illetve a szintén svéd banda a Spiders, éppen utolsó nótája dörrent meg amikor megérkeztünk a jegypénztárhoz.

Értesüléseim szerint elég korrekt és pörgős zenéjükkel és szintén női énekesükkel sikeresen felspannolták a tisztelt publikumot, akik nem voltak hálátlanok és elég szép számmal és érdeklődve tekintették meg Ann-Sofie és zenekara produkcióját. Itt egy fincsi nóta tőlük étvágygerjesztő gyanánt.

Rövid átszerelés és beállás közben, próbáltunk némi söritalhoz jutni, hogy leöblíthessük az út porát, de sajnos iszonyat hosszú sor állt a sörcsap előtt, így megvártuk, amíg egy ismerős kerül a pulthoz. A sör-projekt megoldása közben a banda egy-egy tagja feltűnt a színpad körül, majd nagyjából 20 perc átszerelés után felcsendült az első akkord és megjelent az est fénypontja Elin kisasszony személyében, akit hatalmas üdvrivalgás fogadott. (meg tudom érteni...) A koncertet a lemez nyitó nótájával a High Class Woman című szerzeményükkel kezdték.

Már az első pillanatban éreztem, hogy nem egy gimis csapattal van dolgunk, annak ellenére, hogy a gitáros Dorian és a basszer Zack takarékon néztek ki a fejükből (biztos csípte valami a szemüket) olyan profin odapakolták a rock n' roll-t az arcunkba, hogy azonnal kifogyott a sör a poharamból. Pöpec hangzás, profi hangszeres játék és egy éneklő Istennő "gyilkos" kombinációja magával ragadott mindenkit a nézőtéren. André, a dobos pedig iszonyat feelingesen és legalább annyira keményen répázta a dobcuccot. Sorban jöttek a jobbnál jobb Blues Pills dalok, mint a Ain’t No Change, a Dig In, vagy a Bliss.

A rendkívüli hangszeres játék mellett meg kell említenem Elin Larsson művésznő zseniális hangját és színpadi játékát is. Nem elég, hogy plátói szerelmem iránta cseppet sem hagyott alább az évek során, de így élőben ezzel az előadásmóddal, a folytonos mosolygással és nem utolsó sorban a hibátlan és rendkívül egyedi hangjával teljesen elvarázsolt és ahogy körbenéztem, nem csak én voltam így ezzel a dologgal. Felcsendült a No Hope Left For Me és a The Time Is Now is, sőt egy feldolgozás is helyet kapott a repertoárban. Mégpedig Tony Joe White Elements and Things című nótája. 

Ezután pedig Elin felkonferálta az utolsó dalt, a Black Smoke-ot amely a koncert nyitó nóta mellett szintén az egyik kedvenc nótám tőlük. Mivel mindennek vége egyszer (csak a Szomszédok tv sorozatnak és a hazug politikusoknak nem) így a Black Smoke öt perce is elillant és a banda levonult a színpadról. Majd a nézőtéren elharapódzott taps-cunami közben Elin és Dorian ismét rock n" roll pozícióban álltak előttünk, hogy előadják nekünk Yet To Find című lírai nótájukat.

Mondanom sem kell, hogy  zseniális volt. A közelben álló bekiabáló-hörgő részeg kreténnek pedig innen üzenem, hogy legközelebb egy sörrel kevesebbet helyezzen az arcába és így talán nem fogja azt hinni, hogy éppen egy Morbid Angyal koncerten van. Miután Elin, Dorian és Wrüöáááh trió dalát végighallgattuk, éppen arra gondoltam, hogy végre látom élőben a bandát és úgy kell hazamennem a koncertről, hogy nem játszották el a kedvenc dalomat, amikor is az est záró "akkordjakén" felcsendült a Devil Man és vele együtt Elin iszonyat király hangja és ezek az ismerős sorok:

"Oh, devil man
You’ve got money in your pocket
you’ve got blackness in your soul"

Természetesen a publikum aktív tombolásba kezdett és hatalmas tapsviharral jutalmazta a zenekart az esti produkciójukon nyújtott teljesítményükért. Sajnos túlságosan gyorsan telt el ez az egy óra, de megérte elmenni erre a bulira. Tényleg nagyon atom koncert volt és ki merem jelenteni, hogy a Blues Pills élőben még jobban hasít, mint a lemezen, pedig ott sem kakival gurigáznak a srácok. Reméljük, hogy a jövőben rendszeresen meglátogatják majd kis hazánkat, hogy ismét jól megmutassák nekünk, hogy milyen is egy jó, svédelt  rock n' roll muzsika.

Ezt játszották: High Class Woman, Ain’t No Change, Astralplane, Dig In, Bliss, No Hope Left For Me, The Time Is Now, Little Sun, Elements and Things (Tony Joe White), Black Smoke + Yet To Find (Ellin & Dorian), Devil Man

FOTÓK: KÖHLER ÁGNES. TOVÁBBI KÉPEK ITT.