A rákenroll és a tehén határmezsgyéjén 2. rész, avagy támadnak a nagyok: Megyer Camp, 2015. június 21-27.

2015. július 03. - theshattered

49892131201112358_megyer_camp_2013.jpgAz idei Megyer Camp méretei miatt lehetetlen lett volna egy cikkben összefoglalni a történteket, így az utolsó három nap eseményeit, fellépőit ebben a cikkben részletezem.

Erre a három napra természetesen megérkezett a tömeg, hiszen a nagy nevek nagyobb vonzerőt jelentettek mindenkinek. A fesztivál is teljes sebességre kapcsolt, megnyitott a stégkocsma (a stranddá duzzasztott Marcal partján), beröffent a nagyszínpad és megjelentek az árusok is.

dsc_1731.JPG

Az idő egyre szebb lett, ahogy közeledtünk a hétvégéhez, szóval jó hangulat már csak a zenészeken múlott. Természetesen az egész napot már nem nagyon tudtuk volna végig követni, így szelektálni kellett az egyébként jobbnál jobb zenekarok közül, így aki kimaradt, majd legközelebb pótlásra kerül mindenképp!

Először az Eve Six-et sikerült elkapni, a bánatos metaljuk nagyon megtetszett nekem. Természetesen a konferálások itt sem a melankóliáról szóltak, így fesztiválbarát lett a műsor. Következőnek a Hátsó Ajtó zenéjébe sikerült belepillantani. Jóféle zenét nyomnak ők is a TCS / Road határmezsgyéjén, de a koncert felénél elmentünk másfelé nézelődni. Ebből adódóan a Men in the Box AIC tributeje egyben, a Hollywood Rose sajátszámos bulija pedig jó részben kimaradt. Jessie-ék jól válogatták össze a dalokat (már amit ugye sikerült elkapni), a nem túl nagy közönség vette a lapot. Cserébe kaptunk egy új számot is Diablo néven.

dsc_1757.JPG

A kisszínpadon ezután Szekeres András zenekara kezdte el az alteros/britpopos zenéjét (Megyeren a nagy és kisszínpadon jó ritmusban, egymást váltva jöttek a zenekarok). Kicsit eltért a többi bandától, de mivel Szekeres írta a fesztivál himnuszát (amit természetesen elő is adtak relatív nagy ováció közepette), egyértelmű volt, hogy szerepelni fognak. Őket követve éles pofonnak hathatott Ganxstáék bulija. A Fényes Ösvényt hátrahagyva, de Vilkóval megcombosodva talán mégmetálosabb lett a Kartel, mint eddig volt. Vilkó láthatóan élvezte a bulit, jött-ment, mint a távirat. Egy best of-ot kaptunk egyértelműen, az első albumos Egyenesen a Gettóból azért meglepi volt szerintem.

dsc_1837.JPG

A Mátyás Attila Band megint kimaradt nekem, de Alvinék koncertjébe belelestem. A Mókusoknál én éles különbséget éreztem a régebbi és újabb dalok között, valahogy az idősebb nóták markánsabbnak hatottak. Például a Lacika és a Júlia kicsit jobban ütött, mint az utolsó lemezes A Bölcsek Meg Hallgatnak. A hétvége alatt először alkalmazott lézerrel kísért buli nekem nem jött annyira át, de a fanok jól érezték magukat és ez a lényeg. A záró Action / Blues Company / Kyrosaurus triót megint csak fél füllel kísértem, lévén szocializálódni sem árt, de az Action buliból kihallottam egy rövidebb Sex Action blokkot – Ganxsta nélkül, de Mátyás Attilával a hathúrosnál.

dsc_1876.JPG

Ha lehet, a három utolsó nap folyamatos erősödést produkált fellépők szempontjából. Pénteken reggel Vilkó akusztikus/másnapos szólófellépését néztük meg. Próbált szemezgetni a nagy kedvencei közül, de látható volt az előző napi névnapjának ünneplése. Hol a gitár hangolódott el (elég sűrűn), hol a szöveg nem került elő, de legalább lazán kezelte hősünk és a közönség is a dolgot. Két AIC cover erejéig Kovács Tamás is betársult a Men in the Boxból. A délután elején elszaporodtak a metálfesztekhez képes alacsony életkorú egyedek, ugyanis egy, a Camptől független belépővel is látogatható koncert kezdődött: az Alma Zenekaré. A leharcolt agyaknak jót tett egy kis lazulás, a gyerekek (de nem csak ők) meg egyenesen élvezték a bulit. Egyaránt voltak humoros pillanatok a kisebbek és a nagyobbak számára is, de egyértelműen a porontyok voltak a célközönség. Nyitásnak be is dobták a Ganxsta tribute albumra készült Kicsik és Durvákat, volt szó a verebekről, almafüggőségről, a Kodály-módszerről, zebrákról és persze a szülinapozás sem maradt ki. Hogy is maradhatott volna?

dsc_1920.JPG

A metalosabb élből kezdésnek a Nomad buli végét kaptuk el, aztán az első fullos buli, amit szemügyre vettünk, az Auróra volt. Vigiék az Iskolába jársz-szal nyitottak, az egy óra alatt megidézték minden korszakukat. Csak ízelítőnek: Nincs térerő, Hol vagytok kurvák?, Kifacsart citrom, Ez a város, 88 telén, stb… Volt is pogó rendesen, még a stagedive-al is megpróbálkozott egy bátor jelentkező.

dsc_1958.JPG

Utánuk az egri Psychogang zenei szexe folytatta a mészárlást. A fiúk odatettek mindent, amit lehetett. Nagyon szimpatikus zenekar, kár, hogy indokolatlanul keveset tudnak érvényesülni. Egyszerűen imádtam a koncertet, mondhatom, hogy ezzel nem voltam egyedül. A srácok is folyton jöttek-mentek a deszkákon. Ötcsillag, csekkolja őket mindenki! Aztán a nagyszínpadon Kowáék kezdték el a forradalmat, ami természetesen egy órányi besztofolásról szólt itt is. Nagyon karaj bál volt ez is, aki látta már őket élőben, tudja, miről beszélek, amikor azt mondom, hozták a szokásosat. Apey-ék kimaradtak, majd 25 percnyi technikai csúszás miatt a Rómeó Vérzik jött.

dsc_2211.JPG

Koppányék két részletben ünnepelték itt a kétdekádnyi fennállásukat, az első este az első 10 év került sorra. Na persze ha már lúd, akkor ugye legyen kövér, újra kétgitáros felállásban, Pükével jöttek el erre az alkalomra. Kimaxolták az egy órát, volt többek között Engedd belém, Nyald végig a testem, Sötét ég és még sok más perverzió. A csúszás miatt Koppányék bulijának a végén már tolta a Fish!. A pihenő után, új dobossal visszatért halak szintén hozták azt a bulifeelinget, mint mindig, de most valahogy nem akart nekem átjönni. Ellentétben a folytatással! Az AWS modern metalja újra a színpad közelébe húzta a fiatalságot, ha nem épp miattuk maradtak ott. Nagyon tetszik a fiatalos (mert azok is) lendület, de egy basszert igazán beújíthatnának. Örsék egyébként a szokásos magas színvonalú bulit hozták, ami után sajnos a Black Jackre már nem igazán maradt energiánk.

dsc_2264.JPG

Az utolsó napon még fenyegetett kicsit az eső, de pár szemnél több nem esett le szerencsére. Ebédelés közben az egyszemélyes fárasztóbrigád, az Akusztik Love Thrash műsorát füleltük, amennyire tudtuk, de úgy igazán a Junkiesra sikerült teljesen ráhangolódni a napra. Ez viszont egy masszív sornak a kezdete volt. Szekeresék príma koncertje után a Blind Myself továbbra is Négyszögöl központú, de attól még igen remek túrása jött, majd a Road következett a nagyszínpadon.

dsc_2337.JPG

Mátéékat legutóbb tavaly láttam, pontosan itt, azóta nem igazán figyeltem őket, csak a könyvük és a DVD-jük jutott el hozzám. Az viszont tetszett. A koncert jól lett összerakva, de nagyon nem kapott el. Viszont örültem, hogy a ráadásban előkerült az 1000 lépés a második albumukról. Már rég hallottam. Egyébként sorban jöttek a kötelező slágerek, nagyon meglepetés nem volt. Viszont ha már ennyire közel laknak egymáshoz, egy Psychoganggel közös turnéra tuti vevő lennék! A kisszínpad előtt lézengők a Hollywoodoo kezdésére érhettek oda. Trócsányi Gergőéket tavaly láttam élőben először, azóta „szerelmes” vagyok a zenekarba. Eszméletlen, milyen showt tudnak kerekíteni! Nem lehet nem szeretni a zenéjüket. Utánuk a második évtizedes Rómeóra nem volt annyira energiám, evés közben hallgattam őket. Jó bál volt az is, de az Ørdøgöt jobban vártam.

dsc_2578.JPG

És el is jött. Tavaly debütáltak itt Megyeren, azóta ez még csak (érdekes módon) az ötödik koncertjük volt. WackorMiki segítette ki őket a második gitáros és vokálos titulusban. Tömény volt ez is, a Kitalálhatnád kivételével minden dal elhangzott a debüt lemezről. Csak a hangosítás nem volt sajnos az igazi. Aztán jött a levezetés, a Ramones Mánia és a DWG segítségével és véget ért az egy hetes őrület, vissza kellett zökkenni a normális kerékvágásba. Sajnálom, de remélem, jövőre folytathatjuk!

További képek a galériában:

Fotók: Vincze Gabriella

A bejegyzés trackback címe:

https://rockstation.blog.hu/api/trackback/id/tr87589166

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
ROCKSTATION online rockzenei magazin
rsszerk@rockstation.hu |  Impresszum