Szerencsére még ebben a gatyarohasztó melegben is van igény a jó zenére. Na, persze, ha ilyen a felhozatal, a tarajos népségnek akár orkán is lehetett volna, valószínűleg akkor is ellátogatott volna a Parkba. És bizony nem bánhatta meg, aki ott volt. Aki meg nem… az már más tészta.
Aki jobban bírta a meleget, már rögtön az elején, a modernebb, elektronikus, punkos irányzatot (és elég furcsa nevet) választott Chunk! No, Captain Chunk! zenéjét hallgathatta. Mivel én egy majdnem a koncert végére jutottam be, sokat nem láttam belőlük, de azért akadtak érdeklődők az egyébként elég jóságos dalcsokrukra. Először jöttek el hozzánk, láthatóan jól érezték magukat. Ment a pacsi ezerrel, a közönség pedig vevő volt rájuk. Amikor végeztek, nem egy ember meg is ostromolta a merchpultjukat, ez pedig jelent valamit.
A következő zenekar a szintén eddig „Magyarország szűz” Less Than Jake volt. Itt előjött a nyárias hangulat, hiszen aki a ska-s punkjukhoz ez az időjárás passzol igazán. Látszott rajtuk a több mint két évtizedes színpadi tapasztalat. Az egyébként is vidám, fúvósokkal kísért zenéjük alatt, közben végig ment a kontakt a közönséggel, mindig találtak valakit, akivel lehet szórakozni, vagy lehet szívatni. Több kellék is előkerült, hol egy óriási „gyerek” lövöldözött vízi pisztollyal a színpadról, hol WC papír ágyúkkal lövöldöztek két oldalról a roadok. Nagyon jó buli volt, de a nekik szánt egy óra vége felé már kicsit lankadt a figyelmem. Ha egy-két számmal kevesebbet tolnak, hibátlan lett volna. Ennek ellenére, aki erre nem indult be, az nem is erre a rendezvényre való volt. Remélem, elnéznek valamikor még felénk.
Itt akár választóvonalat is lehetne húzni az este négy fellépője között, hiszen az ezután következő két zenekar nem hogy nem először jártak nálunk, hanem egyenesen szinte hazajárnak hozzánk. A ragga/metal/dub Skindredet már ezer éve meg akartam nézni, így számomra a legjobban várt koncert volt az este folyamán. Benjiék nagyon energikusan tolták a dalaikat, a hangzás a gitár relatív halkságát leszámítva rendben volt. A fények, ahogy egy ilyen kaliberű zenekarnál illik, a zenéhez lettek igazítva, sokat dobtak az egészen. Tetszett, ahogy itt is folyamatosan bevonták a közönséget a dolgokba, az egyetlen negatívum, hogy egy idő után a dalok három-négyszeri megszakítása a lelkesítés miatt kezdett unalmassá válni. Egyébként a setlist hibátlan volt, a bő egy órát rendesen kihasználták, igaz, a sok – egyébként jópofa – intermezzo a saját dalok rovására ment. Mellesleg volt többek között Kill the Power, Ninja, Nobody, Rat Race, Warning és Trouble is. Vártam a Set it Off-ot, mivel annak idején azzal ismertem meg őket, de hogy őszinte legyek, anélkül is nagyon király volt a buli.
A végére persze még ott volt a következő nagy durranás, az Anti-Flag. A Skindred elektronikával gazdagított zenéje után furcsán puritánnak hatott Justin Sane-ék punkoskodása, sokáig kellett szokni ezt a nyersebb vonalú lázadást. A hangzás egyébként majdnem jó volt, sajnos az eddigiek alatt a keverőig telt nézőtér egyre szellősebb lett, a koncert felére már szinte a 10. sorig be letetett volna menni kényelmesen. Ha nem előrébb. Na, de ha egyszer lövik a pizsit ugye… Mert a koncerttel szintén nem volt baj, talán a kontakt volt kevesebb, mint az eddigi három zenekar alatt, de talán ez a zene a mondanivaló miatt nem is az a koncert, amikor jópofizni kell. Persze voltak megmozdulások, amikkel gerjesztették a közönséget. Az egyik gitár itt is aránytalanul halk volt sajnos, de ez Justin kézsérülése miatt lehetett. A zenekari hangulatot tükrözi, hogy még két dal között a kézsérülésen viccelődtek is. Egyébként jó érzékkel válogattak a régebbi és újabb dalok között, persze egyértelműen az új lemez promotálása volt a cél ezen a koncerten. A teljesség igénye nélkül elhangzott a frissek közül a Fabled World, a Brandenburg Gate, a All the Poison, All the Pain, a veteránabbnak számítóak közül pedig a nyitó Turncoat, Fuck Police Brutality, Die For Your Government, illetve a zárásként, amikor Pat és Chris #2 lecuccolt a közönségbe a Drink Drank Punk.
Szóval milyen is volt az este? Aki kedvelője a stílusnak, foghatja az arcát, hogy miért nem ment el, de aki nem igazán csipázza ezeket a zenéket, az sem járhatott rosszul, mert a négy zenekar közül biztos legalább egy bejött volna neki. A koncert után az Anti-Flages Pat Thetic-kel sikerült egy interjút is készíteni, mit ITT olvashattok.
