Vajon Te szabad vagy?: Interjú Andreas Kisser-rel a Sepultura gitárosával

2015. július 24. - KoaX

0sepultura2015_24.jpg

Akárki akármit mond harminc évnyi metalkodás mellett csak úgy nem mehetünk el szó nélkül. Ugye? Nem is megyünk el. Sőt! Szó szót követett mikor Andreas Kisser-t a turnébuszukban ülve kérdezgettem vallásról, Lemmyről, meglepő mód a Sepultura-ról illetve a De Le Tierra-ról is többek közt. Ha kíváncsiak vagytok, hogy mit mesélt az örök ifjú Csókos András, nyomjatok a tovább gombra!

RS: Lemmyt helyettesítették a Monsters of Rockon, meséljen erről picit.
Andreas:
Igen, Lemmy nem érezte jól magát, valamivel elrontotta a gyomrát, de nem akarták törölni a koncertet, hanem valami olyanra gondoltak, gondoltunk, ami egyedi, amiből nem lesz remélhetőleg több. A nap első fellépője a De La Tierra volt a másik zenekarom. Igazából utolsó pillanatban jutottunk erre a megegyezésre és felmentünk játszani Phil-lékkel. Tudod, csak úgy jammeltünk kicsit, meg játszottunk Motörhead dalokat is. Nagyon jó barátok vagyunk és ez valahogy természetes volt, hogy segítünk nekik. Az Orgasmatron-t imádom játszani, de azért ez egy nagy kihívás volt a számunkra is. Úgy gondolom, hogy a maximumot kihoztuk a helyzetből, és boldogan gondolok vissza a bulira.

RS: Említetted a DLT-t. Mi a helyzet most a zenekarral?
Andreas:
Szeptemberben együtt játszunk majd a Faith No More-ral és a Slipknot-tal Chilében. Ezeket a bulikat is nagyon várom már. A jövő évben pedig egy másik kiadónál kihozzuk a következő albumunkat, jelenleg ezen munkálkodunk. Nem egyszerű egyeztetni a naptárainkat a srácokkal, de nem szeretnénk abbahagyni, ezt nem csak egy projektnek szánjuk, hanem egy rendes zenekarnak.

0sepultura2015_48.jpg

RS: Ahogy néztem egy eléggé durva setlist-tel járjátok most a világot. Mennyire megterhelő egy ilyen hosszú műsor?
Andreas:
Nehéz, persze, de tudod... Ezt szeretem csinálni. Most itt mi vagyunk a főbanda, nem léphetünk fel akármilyen programmal. A turné során igyekszünk mindenhol valami különlegeset nyújtani, játszani olyan dalokat, amiket soha vagy csak nagyon ritkán játszunk, esetleg feldolgozásokat belerakni a műsorba. Emellett azért az utolsó albumunk dalait sem hanyagolhatjuk el, ez tényleg egy olyan turné, ami harminc év munkásságát igyekszik felölelni.  Ez egy nagyszerű dolog, imádom mikor a tömeg megörül az új dalokra is, meg a régiekre is. Király, hogy ezt a harminc évet együtt ünnepelhetjük, mert akárhogy is nézem, számomra ez az egész tényleg egy nagy ünnep. Ráadásul novemberben vissza fogunk jönni Európába, azon belül is Anglia a biztos pont, meg a balkán.

RS: Készültök valami meglepetéssel? DVD-vel, limitált bakelittel?
Andreas:
Most hoztunk ki egy 7INCH-es Sepultura bakelitet, az Under My Skin-t. Ez egy speciális dal, ami igazából titeket ünnepel. Ezen kívül a következő évben kijövünk egy DVD-vel ami a Rock In Rio-s koncertünket örökíti meg. Ezenkívül Brazíliában lesz egy pár speciális bulink még, de ez meglepetés.

RS: Melyik könyv lenne az, amit még szívesen megzenésítenél?
Andreas:
Spinozának remek művei vannak, az egy érdekes téma lenne. Csak lehet az lenne a baj, tudod, hogy mindig más jelentéssel bírnak a könyvei mikor olvasom. Lehet az album végére egy tök más koncepció lenne, mint az elején. De ez akkor is egy érdekes ötlet. Igazából, nem tudom, de ez nem egy rossz ötlet, ki tudja, hogy mit hoz a jövő?!

RS: Szerinted, mi az ami miatt a Sepultura ennyi idő után is aktuális/népszerű tud maradni?
Andreas:
Egyszerűen szeretjük, amit csinálunk. Nem játsszuk meg magunkat, amikor látsz a színpadon ordítani én azt azért csinálom mert valóban élvezem a bulit (vagy bosszant valami haha) Egyszerűen imádok turnézni, zenélni. Persze vannak dolgok amik hiányoznak, mint például a család, de imádjuk. Ezt az utat választottuk. Nem egyszerű, nem könnyű, de mi a fenét csináljak, ha ehhez értek, ha ez az, ami örömet okoz az életben.

0sepultura2015_17.jpg

RS: Készítettek egy rövid dokumentum filmet az orosz turné közben, lehet számítani esetleg a későbbiekben egy hosszabb filmre is?
Andreas:  
Azt az oroszországi helyi klubokban csináltuk, a helyi tévéknek, és abból lett összevágva egy kis ízelítő. Az orosz turné nagyon hosszú volt tizenhét állomása volt, ami azért tényleg hosszú. De igen, a későbbiekben szeretnénk egy dokumentum filmet, hogy honnan jutottunk el hova. Azért ez a harminc év nem hanyagolható. Elárulom, hogy készülőben is van egy ilyen, ha minden jól megy jövő év vége felé kijön, de azért erre én nem vennék mérget még.

RS: Brazília egy eléggé vallásos ország, mit jelent számodra a hit?
Andreas:
Mindent, nálunk tényleg sok a vallásos ember, de nagyon sokan nyitottak is, nem zárkóznak el más vallások elől. Persze a katolikusok vannak a legtöbben. De rengeteg eltérő vallású templom van. Az a fontos, hogy ezek megférnek egymás mellett a lényeg az, hogy a szabadságodat meg tud tartani. Érted megférnek nálunk a vad metalosok egy helyen, a muszlimok az izraeliták, a katolikusok. A lényeg tényleg az, hogy szabadság legyen, ez fontos. A fundamentalizmus az, ami ezt tönkre teszi , a túl radikális gondolkodás. Nyitottnak kell lenni, el kell fogadni a másik embert attól független, hogy Ő miben hisz.

RS: Az "új" dobosotok nagyon fiatal, mit tud Ő hozzá rakni a Sepulturához?
Andreas:
Egy nagyszerű ember, nagyszerű zenész tele tapasztalattal, attól függetlenül, hogy mennyire fiatal. Nyitott sok mindenre, nagyon tehetséges, nagyon sok lehetőséget, ötletet tud hozzá rakni a mi ötleteinkhez. Nem csak egy dobos, hanem a tökéletes dobos számunkra.

0sepultura2015_44.jpg

RS: Egy régebbi interjúnkban említetted, hogy szeretsz biciklizni. Turné közben ezt most hogy oldod meg?
Andreas:
Van egy pici biciklim itt is a buszon, ami összehajtható. Már öt éve megvan ez a bicikli. Wow, belegondolva azért sokat hajtottam már a kicsikét. Amikor Európába jövünk mindig magammal hozom. Kitűnő időtöltés így a nyáron, de azért be kell valljam, hogy most rohadt meleg van! tegnap akartam itt tekerni egy kicsit, de nem volt hozzá erőm, mert ez a hőség azért nekem is sok.

RS: Vannak még nagy álmaid az életben, amiket megszeretnél valósítani?
Andreas:
Nem kell minden álmodat megvalósítani. Azt sem mondom, hogy csak napról napra kell élni, de élvezd ki az életed minden egyes percét. Legyél intenzív, csináld azt amit szeretsz, legyél a családoddal. Azért várj, van egy! Szeretném majd még látni az unokáimat az életben, de úgy normálisan nem, mint valami trottyos öreg ember, aki azt sem tudja, hogy hol van.

RS: Nálatok a Brazildiót Brazildiónak hívják vagy csak simán diónak?
Andreas:
Jaaa, ez olyan gondolom, mint a Magyar Gulyás. Nálunk csak simán diónak hívjuk. Lehet, hogy ezzel most elkeserítettelek, de ez a szomorú valóság.

kisserrs.JPG

KONCERTFOTÓK: RÉTI ZSOLT

A bejegyzés trackback címe:

https://rockstation.blog.hu/api/trackback/id/tr687647968

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
ROCKSTATION online rockzenei magazin
rsszerk@rockstation.hu |  Impresszum