Azt hiszem nem is kérdéses, hogy az alább taglalt új Faith No More lemez az egyik leginkább várt rockzenei anyag volt ebben az évben. Ezen belül pedig a nagy nevek közül én is ezt az albumot vártam leginkább. Pedig az idén új Slayer kiadvány is lesz. Akik nekem pontosan azt jelentik, mint amit a világnak a Beatles. Azonban tőlük mégsem várok olyan meglepetést, mint amit a Mike Patton vezette zenekar most megjelent Sol Invictus című, majdnem tizennyolc éve várt korongjától. Ugyanis a Faith No More egy bűvészdoboz, és a felette álló mágus, azaz Mike előzetes kijelentései szerint bármi előkerülhet belőle. Egy sikkes sétapálcára támaszkodó könnyed sanzon ugyanúgy, mint a reszelős gitároktól reszkető latexbe csomagolt kéjrabszolga kétségbeesett üvöltése. Ehhez jön még a mágus ezerarcú munkássága, ami arra enged következtetni, hogy karizmája épp olyan apró és kidolgozott részletekből áll, mint amilyenekből egy Hieronymus Bosch festmény épül fel, és ami szinte értelmezhetetlen nekünk földi halandóknak, mégis többet és többet akarunk belőle.