Jogosan hiányoltátok a 21 utált zenekaros cikkünknél a magyar mezőnyt. Ezt jelen írással igyekszünk is pótolni nektek! Mivel a közönség szava szent, a kedvetekért összeválogattunk egy kis háztájit, lássuk, kik azok a magyar bandák, akiket elítél a közvélemény egy része, ennek ellenére mégis töretlenül hasítanak előre akár a hazai, akár a nemzetközi porondon. Természetesen további javaslatokat, észrevételeket szívesen látunk!
A Kalyi Jag óta nem lehet olyan kritikát előásni, ahol ne lehetne megtalálni akár említés szintjén is a brazil behatást (csakazértsem írom le a zenekar(ok), vagy a bizonyos, egyre jobban egy barátságos hobóra hasonlító személy nevét). Farkas Zotya a többszörös ellenszéllel mit sem törődve az európai groove szintér egyik vezető elemévé emelte az Ektomorfot. A már az USA felé is aktívan nyitó banda neve folyamatosan pörög a fanyalgó hangok ellenére is.
Dalriada
Az a bizonyos "Ürgebőrbe varrt parasztmetal". A magyar folk metal egyik, ha nem "a" vezető bandája is folyton megkapja a magáét a tradicionális hangvételű népi metalja mellé, akárhogy is próbálkoznak. Nem nehéz benyelni ezt a stílust, az egyértelmű, viszont élből elutasítani sem érdemes. Természetesen a srácok (és lány) a kritikákkal mit sem törődve folyamatosan járják a kontinenst, miközben sorra szállítják a jóféle lemezeket - közönség nélkül nehezen menne.
Hooligans
Csipáék is a növekvő népszerűség mellé kapták egyfajta keserédes ajándékként a sötét oldal lázadóit is. Lehet őket is utálni, vagy mondani, hogy csajoknak való zene ez, meg hogy hol a keménység, de be kell látni: ők is ott vannak a magyar élvonalban. Ráadásul ezen a néven mindig is ez a könnyedebb stílus volt az irányadó számukra, így az elpuhulás vádja értelmét veszti. A sikert mi sem mutatja jobban, minthogy az utóbbi lemezeik sorra a MAHASZ lista csúcsán tanyáztak és egyértelműen ennek folyományaként a koncertek látogatottságára sem lehet panaszuk. Valamit csak jól csinálnak.
Ossian
Paksi Endre és társai egy kis szünetet nem számítva már lassan 3 évtizede tolják az ipart (igaz, változó felállásban), így elkerülhetetlen, hogy ők is kapjanak egy jó adagot a megmondóktól. Lehet, hogy Endre nem egy Pavarotti, az is lehet, hogy a dalszövegek nem minden esetben találnak be, viszont kétségtelen, hogy a csillagjuk még messze nincs leáldozóban. "Mehetnek százak, jönnek ezrek..."
Tankcsapda
Sokaknak az ugródeszka voltak a rockzene felé, egy részük mégis ma már az "Eladták magukat", "Rég fel kellett volna oszlaniuk", "Nem is rock, amit csinálnak" rigmusokkal támadják őket. De gondoljatok bele, hogy ők sem 20 évesek már, így Lukács sem fog feltétlen a szex, drog, rock and roll szentháromságnál leragadni. Szponzorok? Szerintem mindenki büszkén reklámozna egy céget, terméket, vagy bármit, hogyha valamennyi hasznot hozna neki a konyhára (aki mást mond, hazudik). És akkor nem említettük még a végtelen listát, amin a TCS zenéjére építő zenekarok hada figyel.