DevilDriver - Trust No One (Napalm Records, 2016)

Te kiben bízol?

2016. május 31. - KoaX

12238503_10153303121191314_9124576758488932061_o.jpg

Bevallom az elején úgy voltam vele, hogy a DevilDriver-t már csak poénból is bevállalom. Elvileg mi baj érhet? A zenekar mindig hozza a melodic death metalra jellemző darálást és talán még néha elkapok egy két jobb groove-ot is. Mosollyal az arcomon beraktam Trust No One-t a lejátszóba. Aztán ez lett belőle....

Kezdjük a borítóval. Ez volt az első dolog, amit megosztott velünk a zenekar. Úgy gondolom, hogy kétezer tizenhatban már egy kicsit lehetnénk ötletesebbek, meg lehetett volna ezt a báránybőrbe bújt, DD logóvóal fejbevágott farkast jobban is csinálni. Mindegy, nem a borító a lényeg, hanem a zene. Dezéket már sikerült több ízben is látnom, de igazán a kétezer kilences Pray For Villains óta nem sikerült meggyőzniük, hogy oda kéne rájuk jobban figyelni. Aztán jöttek a hírek, hogy ez az album súlyosabb lesz, mint eddig bármelyik anyaguk. Oké, ezt a témát már párszor hallottuk a zenekartól. Majd a következő meghökkentő hír számomra az volt, hogy a kezdetek óta Fafara mellett álló John Boecklin távozik a zenekarból. Gondoltam komolyan itt az ideje, hogy oda figyeljünk az új anyagra, hogy ebből mi fog kisülni.

devildriver_2016.jpg

Be kell vallanom, hogy jól tettem, hogy nem az első három hallgatás után ültem le megírni ezt a cikket. Kora reggel a metrón próbáltam mindig, hogy ne bízzak meg senkiben, de valahogy nem akart beütni a dolog. Valamiért idén még nem igazán kaptam kézhez olyan anyagot, amitől egyből hanyatt vágódnék, de hosszú még az év. Visszatérve, egyszer csak hirtelen a semmiből valahogy elkapott a gépszíj, azóta viszont meglepő mód sokat hallgatom a Trust No One-t. Kell neki bőven időt hagyni, mert eszméletlenül tömény a lemez. Senki se várja azt, hogy hirtelen az első perctől kezdve imádni fogja, ha csak nem vagy elvakult DevilDriver rajongó. A tíz szám érlelése közben rájöttem, hogy akármennyire fikázzák Dezt van a kis csávóban kraft bőven. Az első dal, ami elkapott a Daybreak volt, ahogy nem csak artikulálatlanul ordít gyomorból, hanem kicsit jobban kiengedi a hangját. A szaggatott riff akaratlanul is arra késztet, hogy mozgasd a kicsi nyakad, a tappingelős rész meg olyan, mintha bevágnál hirtelen három energiaitalt és magadénak éreznéd az egész világot. Azt érzed, hogy mindenre képes vagy, tele vagy energiával. A dalban a szóló az old schoolabb iskolát képviseli, kicsit virtuózkodik a végén Mike, de abszolút élvezhető az egész. A Daybreak levezetése pedig egyszerűen tökéletesen felkészít minket a továbbiakra. A továbbiakban pedig egyből jön a lemez címadó dala, az igazi blast beat-es, két lábdobos, virgázós Trust No One. Hirtelen miden ismerős, akiknek mutattam ezt a dalt, azon kapták magukat, hogy együtt ordítottuk, énekeltük, hogy "Trust No One". Furcsa, de ebben a dalban van valami, amit szavakkal nem tudsz leírni. Biztos mindenkit ért már komolyabb csalódás az életben, de mindig tovább megy az ember. Ez a Trust No One.

Az igazat megvallva, nagyon kellett a zenekarnak a vérfrissítés. Austin D'Amond és Neal Tiemann jelenléte nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a DevilDriver egy igen erős, jó albummal jelentkezzen kétezer tizenhatban. Nem kizárt, hogy erre a váltásra már régebb óta szükség lett volna, esedékes volt a tagcsere. Megmaradtak a gyökerek, de új utat vett a zenekar. Sikerült úgy megmaradniuk önmaguknak, hogy közben egy izgalmas új oldalukat mutatják meg. Persze, mindezt úgy, hogy semmi sem ment a zenerovására, nem egy összecsapott anyagot kapunk a képünkbe. Ha a jövőben is marad ez a vonal, akkor esélyes, hogy lesz egy-két lemez a gyűjteményemben még.

Ha kíváncsiak vagytok arra, hogy a zenekar ezt vajon élőben is tudja-e reprezentálni, akkor nincs más dolgotok, mint Augusztus harmadikán ellátogatni a Székesfehérváron megrendezésre kerülő FEZEN fesztiválra!
(4.5/5)

A bejegyzés trackback címe:

https://rockstation.blog.hu/api/trackback/id/tr178754048

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
ROCKSTATION online rockzenei magazin
rsszerk@rockstation.hu |  Impresszum