RockStation

Ember! Mi az, hogy post-grunge? – Interjúztunk egy jót Eric Bass-el, a Shindedown basszusgitárosával

2016. június 17. - BETH

0riport04.jpg

Humphrey Bogart kisöcsének rock manifesztációja – gondoltam miközben a Rock in Vienna backstage városállamában felbukkant Eric Bass, a Shinedown basszusgitárosa és billentyűse. A villáminterjúnak tervezett beszélgetésből kiderül, hogy a post-grunge kategória értelmezhetetlen, az amerikai és európai rajongók különböznek, és a legutóbbi lemez felvételeiről is többet tudtunk meg. Annyit azért előre bocsátanánk: lehet, hogy még idén láthatjuk hazai terepen a Shinedownt! 

Szia Eric, köszönjük, hogy időt szakítottál ránk így, a koncert után.
Örülök, hogy tudunk beszélni, kérdezz csak bátran.

Nos, hogyan alakul eddig a nyári turné?
Elképesztő, és nagyon örülök, hogy Bécsbe is eljutottunk! Gyönyörű város, egyszerűen nem tudok betelni vele. Már többször is jártam itt, de ma sajnos nem tudunk maradni, mert utazunk is tovább, így most be kellett érnem egy gyors körbenézéssel – még a koncert előtt -, de remélem hamarosan visszatérek. Igazából remélem, hogy még ebben az évben újra bevesszük Európát…

0riport13.jpg

Bár nem illik megkülönböztetni a rajongókat, most mégis tegyük meg: szerinted mi a legnagyobb különbség az amerikai és az európai rajongók között?
Nem szeretnék hálátlannak tűnni, mert tudod én minden rajongónkat imádom! Egyszerűen az a legnagyobb különbség, hogy az európai közönség talán hálásabb, őket jobban érdekli a ”szakmai” rész, és a zenészeket különleges tisztelettel és alázattal fogadják. Bárhol jártunk Európában így fogadtak minket, és ezt őszintén szólva néhány otthoni koncerten hiányolom… Tudod, kis túlzással néha már inkább a sörért ugranak le, mint a zenéért, de természetesen tisztelet a kivételnek.

Ha már a különbségeknél tartunk – szerinted miben különbözik az Amaryllis és a legutóbbi lemez?
A Threat to Survival felvételei nagyon intenzívek voltak! Ezt a lemezt ütősre szerettük volna, és mivel 3 év kimaradt az Amaryllis óta, szerencsére sikerült elég gondolatot és érzést összegyűjteni. Nekem ez a kedvencem, mert annyit tölthettem egy-egy résszel, amennyit akartam. Minden dalról egyeztettünk, nagyon jót tett a zenekarnak is, kollektív élmény volt, igazi csapatmunka. Személy szerint imádtam, hogy ennyit dolgozhattam rajta, tényleg minden apró részletét élveztem… Valószínű ez ilyen zenész dolog, de az ilyen apró, mások által talán nem is hallható apróságok miatt imádom, amit csinálok/csinálunk.

0riport01.jpg

Akkor jöhet az új lemez?
Igen, minél hamarabb! Komolyan, már most vannak elképzeléseink és lehet, hogy már ősszel stúdióba vonulunk… De még ne rohanjunk előre! Előtte lehet visszatérünk Európába, sőt ennek a nyári turnénak nem titkolt szándéka minél több kapcsolatot felépíteni, mert bizony még idén szeretnénk visszatérni hozzátok.

Magyarországon igen komoly rajongói bázisotok van…
Tisztában vagyok vele (nevet). Azt hiszitek, hogy nem figyelünk, pedig igen. Kevesen tudjátok, hogy mi igen komolyan monitorozzuk a közösségi oldalainkat és minden hozzászólásra igyekszünk válaszolni, szóval ezek alapján is látjuk, hogy sok magyar rajongónk van. Nagyon szeretnék eljutni Budapestre, csak jót hallottam a városról, és ha minden jól alakul, akkor legkésőbb jövőre ellátogatunk hozzátok!

Szeretnék megkérdezni valamit, amit lehet nem kellene…
Ne már, kérdezz bármit!

0riport11.jpg

Mi ez a post-grunge jelző? Én akárhogy hallgatom a lemezeiteket, nem fedezem fel benne a grunge-ot… Mennyire zavar titeket ez a skatulya?
Ne is mondd, én is mindig megkérdezem, amikor ezt hallom, hogy; ”Ember, post-grunge? Hol élsz te?”. Örülök, hogy felhoztad, mert mi is mindig értetlenül fogadjuk ezt a jelzőt. Én voltam grunge bandában, imádom a kilencvenes évek zenei örökségét, de a mi zenénk egész egyszerűen csak rock. Színtiszta rock, sőt rock and roll. Ráadásul a post-grunge, mint műfaj nem igazán létezik… Mi csak szórakoztatni szeretnénk az embereket, és az eddigi reakciók alapján ezt nem is utasítják vissza (nevet).

Mit üzensz a feltörekvő bandáknak, vagy az olyan együtteseknek akik hozzátok hasonlóan "kevert" műfajban zenélnek?
Nézd, én producerként is dolgozok, és sok fiatal bandát menedzselek otthon - és így, producerként találkoztam anno először a Shinedown-al is. Azt látom, hogy sok együttes óriási elvárásokat támaszt magával szemben, miközben túlgörcsöl dolgokat és nem fejezi ki igazán azt, amit akar. Azt üzenném nekik, hogy az egy idő után nagyon lejön valakiről, ha nem azt csinálja amit valóban akar, ezért ne törődjenek a kategóriákkal, csak komolyan álljanak ki amellett, ami mozgatja őket. Akkor nem lehet baj. 

0riport14.jpg

FOTÓK: RÉTI ZSOLT

A bejegyzés trackback címe:

https://rockstation.blog.hu/api/trackback/id/tr158810712

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása
ROCKSTATION online rockzenei magazin
rsszerk@rockstation.hu |  Impresszum