Tizedik lemezéhez érkezett a keresztény rock zászlóshajó Skillet. Az Unleashed egy hosszabb folyamat végeredményeként született meg és ebből kiindulva, ellentétben sok, szétművészkedett lemezzel egyáltalán nem lett rossz. Sőt! Egy minőségien felépített, kellően változatos, abszolút hallgatóbarát bő 40 percbe vág bele, aki berakja a lejátszójába a korongot. És tudjátok mit? Felvállalom: ez egy pofátlan, szemtelen lemez! Pofátlanul és szemtelenül jó!
A Skillet elég nagy rajongótáborral rendelkezik, mely egyrészt a már két dekádos múltban történő intenzív munkálkodásnak, másrészt a könnyen emészthető hangzásnak is köszönhetik. Az, hogy Magyarországon is szeretik őket, az is jól megmutatja, hogy az album nálunk is vállalhatóan muzsikált, egészen a MAHASZ 18. helyéig jutottak, ami valljuk be: nem rossz teljesítmény egy külföldi rockzenekartól. Persze, nem egy első hely, meg nem top 10, de ha belegondolunk, napjaink lemezvásárlási szokásait figyelembe véve ez nagyon is veretes eredmény. A korong egészét tekintve, hogy valami apró negatívumot is mondjak rögtön az elején, néhol az az érzésem, hogy ezeket a dalokat mintha már hallottam volna valahol, de lehet, hogy csak a stílus teszi ezt velem, nem tudom - ez viszont semmit nem von le a produktum értékéből.
Persze ha figyelembe vesszük a felvezető kislemez, a Feel Invincible abszolút slágerességét, nem is csoda, hogy vitték az Unleashedet, mint a cukrot. Ragadós, de nem nyálas, pont olyan zene, amelyet jobb helyeken még a kereskedelmi rádiók is megpörgetnek főműsoridőben. Ezzel nyitni a CD-t pedig külön jó ötlet volt. De ami még ennél is jobb hír: a lemez ezután sem ül le! Végig fenntartja az érdeklődést, mézesmadzagként visz tovább egyik dal a másikba, szinte egyik sláger a másikba torkollik. Mindegyik szerzemény gondosan kidolgozott, minőségi munka, csak egy-két olyan kivétel akadt, aminek nem sikerült közel kerülnie a szívemhez. De lássuk, mi van itt még!
A lemez lendületét a szintén pörgős Back From The Dead viszi tovább, majd a Stars-al kicsit a könnyedebb vizekre evezünk át. Nincs is ezzel semmi baj, jó dal lett az is, hibátlan nyitás! Az I Want To Live olyan refrénnel operál, ami az egyszerűségére is becuppan az agyba, mint a tapadókorong, viszont az Undefeated a modern rockjával ebben a mezőnyben már kevésbé hatott meg. Nem, egyáltalán nem rossz dal, csak az eddigiek túl magasan tartották a lécet! Érdekes helyzet, de néha megesik. A Famous egy jó értelemben vett nagyvilági popsláger, nekem hogy őszinte legyek, a dalról a Good Charlotte jutott az eszembe, csak Maddenék egy csipettel kevesebb elektronikát alkalmaznak. De kihangsúlyozom: ez is igazán jó dal lett! A Lionst megint jól eltalálták, az egyetlen baja, hogy olyan, mint a mai popzenék nagy százaléka: nagy ívű, de ízetlen, semleges. Sajnálom.
Az Out Of Hell már annál pofásabb, megint benne van az a jóféle lendület, amely eddig is jellemezte az Unleashedet, ráadásul egy egész pofás szólót is kap az a szorgos zenehallgató, aki eddig eljutott a lemez meghallgatásában. A Burn It Down szinte mintha az előző kistestvére lenne, a Watching For Comets pedig megint egy kellemes, öngyújtólóbálós, csajokat megsiratós dallamvilágú ballada, persze a jobbik fajtából. A Saviors Of The World pedig pofátlan módon viszi tovább még mindig a lendületet, mintha a lemez szinte egy pillanatra sem akarna rossz lenni és erre még képesek voltak odarakni a hiperdallamos The Resistance-t is. Ez már jó értelemben vett pofátlanság, kérem! De tényleg! Ritkán lehet ennyire kidolgozott, kerek albummal találkozni a mai, kislemezekre kiélezett mainstream pop/rock mezőnyben. Jár a taps!
Ha egy szóval kellene jellemeznem az Unleashedet, azt mondanám, hogy "pofátlanulslágeresenszintehibátlan". Igen, ott van az az egy-két kevésbé eltalált ötlet, de mivel a többi dal hozzájuk képest kolosszálisan erős, így az összkép sem tekinthető egyáltalán rossznak. Mondhatni megéri a pénzét - és ezen én lepődök meg a legjobban, hiszen egyáltalán nem a stílusom az, amit ezek az amcsik nyomatnak. Ja és hogy milyen a lentebb teljes egészében meghallgatható lemez? Legyen egy gonoszul lefelé kerekített... (4,5/5)
A Skillet mellesleg december 3-án Magyarországra is ellátogat, viszont a későn ébredőknek van egy rossz hírünk: az Akvárium Klubban tartandó bál már most teltházas.
