Blind Myself @ Dürer Kert, 2016.11.12.

Köszönet mindenért!

2016. november 14. - theshattered

blindbucsu.jpgA magyar rock szcéna egy újabb jeles és legendás képviselőjétől búcsúztunk szombaton este a Dürer Kertben. A Blind Myself a 21 éves története alatt sok jóságot adott az országnak, világnak, miközben mind a tagság, mind a zene is hatalmasat változott, de akárki akármit mond, mindegyik jól állt nekik. Ennek a jeles munkásságnak és masszív időszaknak lett vége a hétvégén ezzel a majd' kétórás koncerttel, melyről minden Blindos elégedetten távozhatott, mert itt tényleg volt minden, ami szem-szájnak ingere.

A zenekart magát - ha megengedtek egy kis visszatekintést - az Ancient Scream Therapy idején ismertem meg. Akkor még kicsit furának hatott az összkép, de ahogy érett, csiszolódott a zenei ízlésem, egyre jobban megszerettem őket. Mondhatni, jó időben kaptam el a zenekart, hiszen az egy nagyon pöpec, kiforrott lemez lett, sokat meg is fordult, fordul a lejátszómban. Aztán az egész odáig "fajult", hogy 2009-ben, a Budapest, 7 Fok, Eső lemez turnéján végre láthattam is őket Kazincbarcikán, ha jól emlékszem, akkor még Sport néven futott a szórakozóhely. Jó, masszív, zajos buli volt, imádtam, még ha akkor nem is minden dalt ismertem annyira, lévén a két említett korongtól visszafelé még félve kacsintgattam, amit persze azóta már bőven pótoltam. A részletekben kiadott, végül egy nagy egészként is megjelentetett Négyszögöl sokakkal ellentétben nekem egy-két dal kivételével nagyon is tetszett, sőt, innentől kezdve sikerült legtöbbször elkapnom őket koncerten is, szóval elég közel kerültek hozzám ezek a nóták is.

Aztán 6-8 (nem is igazán tudom már) "randi" után eljött az utolsó lehetőség, hogy elcsíphessem Tóth Gergőéket, amelyről mióta januárban bejelentették a kiszállást, tudtam, hogy ott a helyem, ha a fene fenét eszik is. Az idő, melyre a zenekar is felhívta a figyelmet, nagyon stílszerű volt, hiszen egy hideg (talán azért nem 7 fokos), esős napon búcsúztak el Blind Myselfék a nagyérdeműtől. Az eredetileg 21:30-ra meghirdetett kezdés végül ki tudja, miért, de 22:00-ra csúszott, viszont azután majd' 2 órányi Blind Myself eszencia szabadult a teltháznyi közönség arcába. Soha szebb búcsút!

Persze az este főszereplői kitettek magukért, amennyire csak lehet, a zene mellett spotlámpák, neonfények és füst is gazdagította a két dubcuccal gazdagított felépítményt, ráadásul teljes elégedettségemre, a hangzás is majdnem tökéletes volt, csak helyenként veszett el ez-az az összképből. A 4 szakaszra osztott koncertet a legfrissebb, a Négyszögölös felállás kezdte a legutóbbi lemez bő lére eresztett keresztmetszetével, a korong háromnegyedét demonstrálták nekünk az Urak. Dalokat nem írok, azt lentebb, az írás végén úgyis megtaláljátok. Aki látta őket az elmúlt három évben, azoknak leginkább csak a sorrend lehetett érdekes, hiszen az említett időszakban a friss korong samplergazdag, mondhatni bulis dalai dominálták a koncerteket. Hibátlan volt a kezdés, az energia csak úgy dőlt lefelé az emelvényről, amit a közönség is igyekezett visszaadni, volt mozgolódás gazdagon. Aki szereti a Négyszögölt, mind a 10 ujját megnyalhatta.

A 9 dal után jött a buli igazán érdekes szakasza, melyet, ahogy előre is ígérték, régi tagok, névlegesen Szabó László dobos és Bodnár "Bogyó" Péter basszusgitáros bevonásával teljesítettek Gergőék. Stílusosan az első lemez, a Heaven't nyitódalával, a The Center Of Everytinggel kezdték a blokkot, melyet szinte kronologikus sorrendben követték az említett lemez, a Product Of Our Imagination és az Ancient Scream Therapy dalai. Ahogy a buli közben is kiderült, a kevésbé egyértelmű The Chase Szalkai Tibi kérésére került be, de azt leszámítva egy igazi, jóleső best of blokkot kaptunk a Kain zárásával együtt (mint kiderült Pálinkás Tamás betegség miatt nem tudta vállalni a részvételt, jó eséllyel vele a Sólyomszemmel lett volna még rajta a listán). Hibátlan volt, ahogy a folytatás is, melyben Laci helyett már ismét Valentin csépelte a bőröket. Itt az "időjárásos" lemez blokkja következett, belevonva rögtön nyitásként a Circle Of Pain és a Horrified By The Sun a kvázi best-of Szummán megjelent "ráncfelvarrott" verziójával. Ezeket követte az első magyar nyelvű korong 3 dalos kivonata, benne a fent látható Pomogácsos wall of death-el. Talán mondani sem kell, hogy végig jó volt a hangulat, a koncert egy percre sem ült le és a látvány sem volt utolsó.

A záró blokkban Tóth Gergő (egy másik) vette át Horváth István gitárját, az utóbbi csupán a mikrofont kezelte, ebben a fura felállásban jött a Négyszögölös Testem A Vászon, valamint a legutolsó nyilvánosságra hozott Blind dal, az Önvakítás, illetve az elmaradhatatlan Lost In Time. Ezután már csak egy dal maradt, hogy lezárja ezt az őrületes bulit, mégpedig a megírása óta elmaradhatatlan A Fekete Lovag Mindig Győz, ami tökéletes lezárása volt ennek a koncertnek, illetve az elmúlt 21 évnek is.

Aki ott volt a Dürerben, egy tökéletes búcsúkoncertnek lehetett része, melyen mintegy 2 órában. Ha jól sejtem, ember nem volt, aki keserű szájízzel távozott volna a Dürerből aznap este, hiszen egy tökéletes keresztmetszetét kaptuk a több, mint két dekádos munkásságnak. Talán jobban nem is lehetett volna kimaxolni az estét, úgyhogy csak ennyit tudok hozzátenni: Kedves Blind Myself! Köszönet mindenért!

A koncert dallistája a következő volt:

1. blokk

Az igazi szó
Magyar világvége
Bírák
Veszélyes hulladék
Két karodban
Bizonyos szempontból gazdagok dala
Maradék
Diszkószám az éhezésről
Mindenkit un valaki

2. blokk (Basszuson: Bodnár Péter, dobokon: Szabó László)

Center of Everything
Heaven't
Lava
Worst-Case Scenario
The Chase
Ancient Scream Therapy
Go Get a Life!
Kain

3. blokk (Basszuson: Bodnár Péter)

Circle Of Pain
Horrified by the Sun
Megszentségteleníthetetlenségeskedéseitekért
Budapest, 7 fok, eső
Pomogácsok

4. blokk (Gitáron: Tóth Gergő)

Testem a vászon
Önvakítás
Lost in Time

Ráadás:

A Fekete Lovag mindig győz!

A bejegyzés trackback címe:

https://rockstation.blog.hu/api/trackback/id/tr7811958601

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
ROCKSTATION online rockzenei magazin
rsszerk@rockstation.hu |  Impresszum