Nude Bush - Door To Groove (2017)

Ajtók a groovera?

2017. január 09. - KoaX

15874858_1151393428310861_129389606619601360_o.jpg

Ezekben a durván hideg időkben nincs igazán kedve kimozdulni az embernek. Mit teszel ilyenkor? Nekiülsz és keresel valami jó kis zenét, teázol, iszol valami lightosat, nézed a meleg szobából a sok peches embert, akik kint csatangolnak, és dacolnak a mínuszokkal. Mi is ezt tettük. Így akadtunk bele Nude Bush zenekarba.

A lassan négy éves zenekar több tagcserén is átesett, de ez nem szegte a tagok kedvét ugyanúgy csapatták tovább a funky-s stoner pop-ot. Most elkerekedhet a szemed, ha azt írom, hogy funky-stoner-pop, mi? Pedig ez a legkézelfoghatóbb behatározása a budapesti zenekarnak. Mikor olvastam, hogy stoner-funky a fő hatás kicsit megijedtem, de kellemesen csalódtam.

15626026_1139664759483728_5980836847181787421_o.jpg

A nemrég megjelent hét számot tartalmazó anyaguk, a Door To Groove eléggé fasza lett. Éppen készült a hétvégi ebéd, amikor beraktam a zenét, hogy na, lássuk, mit is tud ez az anyag. Hangzásban egy nyersebb, nem túl cicomázott, stúdiós trükköktől mentes élmény vár ránk. A nyitó Warm up dal tartalmaz Primus-os elemeket, agymenéseket és mellette egy kis Rebel Meets Rebel után érzést is, amit egy kis RHCP-s basszussal megfejeltek a srácok. Eléggé jó nyitó dal, mert kellőképpen fel kelti az érdeklődésedet ebből kifolyólag pedig adsz egy kis plusz kakaót az amúgy sem halk lejátszóra. Aztán jön All The Talk, ahol kicsit megrökönyödtem.

A zene összeségében eléggé eltalálja az embert, itt már előkerülnek a kis poposabb dob témák is, amik igazából előnyére válnak a dalnak, és a zenekarnak, de az énekkel nem tudok kibékülni. A magyar zenekarok nagyon nagy többségével így van ez. Van egy marhára eltalált király alap és jön rá egy középszerű ének, ami visszavesz az egész értékéből. Az, hogy a Nude Bush marad lightos háttérzenének a lejátszómban pontosan ennek a jelenségnek köszönhető. A zene vinne, adnám rá a hangerőt amíg csak bírom, de sajnos az ének nekem visszaveszi az egészet. Ha ezen egy kicsit fejlesztene Máté, aki amúgy az ének mellett a gitárt is nyúzza, akkor azt mondanám, hogy 2017 egy kiemelkedő hazai albummal kezdődött a számomra. Így viszont sajnos csak egy közepest bírnék rá az iskola padban adni.

Az ellenőrzőbe pedig a következőt írnám az osztályfőnök helyében: Sok koncert, és sok gyakorlás még, és pár év múlva meglesz ennek a gyümölcse.

A bejegyzés trackback címe:

https://rockstation.blog.hu/api/trackback/id/tr1912106747

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
ROCKSTATION online rockzenei magazin
rsszerk@rockstation.hu |  Impresszum