Ennek az cikknek az apropóját és adatbázisát is az a könyv szolgáltatja, amit Dudich Ákos és Jakab Viktor rakott össze a közelmúltban. Mi pedig nagy élvezettel vettük a kezünkbe a megjelenés után. Az ugyanis a rövid életű, de sokak emlékeiben legendás Undertaking zenekart tartja a fókuszban, de ugyanúgy szól barátokról és barátoknak is. Feltámasztva a hazai metál élet egy jellegzetes korszakának szinte minden fontos mozzanatát.
Boltnak állít emléket, ahova az ujjatlan Kreator és Sodom pólókért zarándokolt el az, akit akkoriban kapott el keményen a géppuska gyors thrash metál. Utánvételes kazettákról mesél, amiket akkor postázott el egy zenekar, ha előtte írtál nekik saját kezűleg levelet érte. Tehát arról az útról, ahogy a szintén két kézzel gyártott fekete-fehér fanzine kiadványok is eljutottak a rajongóktól rajongókhoz. Meg persze leírja a rövid életű Thrash Mosh Club történetét, aminek a Landler Művelődési Ház adott otthont Újpesten 1988 és '89 között. Ahol a Hunky Punky shopból ismert Somogyi Péter és az Undertaking zenekar tagjai hét hamisítatlan hazai thrash metál koncertet hoztak össze. Melyek elsősorban nem azért voltak botrányosak, mert úgy általában minden sorból, de még az egyéb más hazai metál együttesek sorából is kilógtak. Hanem azért, mert botrányosan jól tolták a bandák, akik pionírjai voltak itthon a műfajnak. Azokban az időkben tépték a leggyorsabb zenével az arcok arcát, amikor épphogy csak átjuthatott mindez néhány lemezen az akkor még mindig elég távoli nyugatról. Mi pedig megpróbáltuk nektek összekaparni kik is voltak ezek az együttesek és mi is az, ami még azokból az időkből tőlük fellelhető.
Az Almighty egy miskolci thrash metál banda volt, akik 1987 környékén alakultak és nagyjából négy évig zenéltek együtt. Az öt tagú zenekar ezalatt viszont csak egyetlen demo anyagot rögzített. Mint ahogy egyszer fordultak meg a Thrash Mosh Club színpadán is '89 márciusban.
Ahogy az Atomic is Miskolcon zenélt és bár, ha jól tudjuk nem szerepeltek az alapítók között, később megfordult a bandában több Almighty tag is. Ha pedig már a pionír szó előkerült, ennek az zenekarnak a megalakulási éve 1983. Lemezük viszont csak egyetlen jelent meg, az 1996-ban bekövetkező feloszlás előtt két évvel. Az Undertaking és ők az első Thrash Mosh buli alkalmával osztoztak a színpadon.
Ha pedig már keleti oldal és korai évek, akkor Beyond. A máig létező gyöngyösi zenekar 1985 óta pörög a thrash metál vonalán. Alapítótagjukat Zavarkó Lászlót sajnálatos balesetben elvesztették ugyan, de a négy tagú banda mégis máig aktív maradt. Pedig a hatodik Thrash Mosh bulin is ott voltak már vastagon.
Miközben létezett egy szintén rövid életű veszprémi banda is, akik Mirror néven és szintén trió felállásban csapatták a korai thrash húzóerőt. Egy nyolcvankilencben rögzített öt perces demo, ami fellelhető még tőlük. Aminek számait biztos játszották a Landlerben '89 nyarán.
Bár a Neckrofight nem játszott egy Thrash Mosh bulin sem, sőt hivatalos hanganyag sincs rögzítve tőlük, mégis ezer helyen szerepelnek az említett könyvben, illetve azok emlékeiben, akik részesei voltak az akkori extrém metál életnek. Itt kezdett el többek között zenélni Rubsics Richárd, aki később Ossian tag lett. Meg Medve Ákos, aki nem sokkal ezután már a Quimby soraiban is dobolt. Az itt hallható dal egyébként élőben lett rögzítve. Csupán erről az egy koncertről maradtak fenn utánuk felvételek.
Ahogy a Barbed Wire sem lépett fel a hét felemlegetett koncert egyikén sem. Ők inkább az a thrash zenekar, akik továbbvitték TMC örökségét és játszottak például a csepeli Szabadkikötőben, ahol később újjáélesztették ezeket a bulikat. Bár már kilencvenben is zenéltek, első demo kazettájuk csak egy évvel később indult útnak jó néhány helyre. Vélhetőleg szintén egy levél után és postai utánvételes megoldással. Na meg sok pozitív kritikával kísérve.
A budapesti Slogan szintén nem játszott a TMC bulikon. Ettől függetlenül az iskolai zenekarnak induló csapat a nyolcvanas évek végére már szintén beerősített Message For The Human Beings From The Human Beings című kazettájával és az okos thrash mezőny megkerülhetetlen bandájává vált itthon. A Valachi testvérek, kiegészülve Bartucz Zoltánnal és Pál Attilával már inkább a Sunclub színpadáról maradhattak meg sok mindenkinek. S habár zeneileg több átalakuláson mentek keresztül, a zenekar a mai napig létezik.
A semmiből világszínvonalig építkező csapat azonban nem csak egy volt az említett színtéren. A Bedlam zenekar ugyanis nem csak hazai vonalon vált meghatározó zenekarrá. Ők azok voltak, akiknek hatása simán áttudta lépni az országhatárt. Ahogy zenéjük is épp ezt tette. Határokat lépett át. Így természetesen a Bedlam is játszott TMC bulin Killan Gyuriékkal. Nagyjából a General Rejection demo felvételeivel párhuzamos időben. Ami után nem sokkal egy másik TMC banda, vagyis a Pestilence tagjaival közösen The Bedlam néven folytatták a zenélést tovább.
Akik pedig szintén felülmúlhatatlanként maradtak meg az emlékezetekben és a szervezések terén is központi szerepet játszottak, hogy ez a néhány banda egy kis történelmet írhasson azokban az időkben a Thrash Mosh bulikon, azaz Undertaking. Trió felállásban Killan György, Jakab Viktor és Esztári Imre. Mindössze egyetlen tökéletes, V12BB4U című demo felvételen és azon a néhány koncerten, amikről részletes és ízletes leírást olvashatsz a nem csak róluk szóló könyvben. Ahol szerepük most mégis a legmeghatározóbbnak tűnik abban a sajátos lelkületű világban. Azaz a rendszerváltás idejének metáljában.
Az itt szereplő zenekarok tagjai és Thrash Mosh Club koncertjein egykor résztvevő arcok egyébként nemrég találkoztak az egykori Landler Művelődési Házban, főleg a könyv megjelenésének alkalmából, amiben a legtöbben közülük egyébként név szerint is szerepelnek. Az itt lejjebb látható két fotó velük együtt készült tehát a nosztalgikus és mondhatni kultikus helyszínen.
