RockStation

Három akkord szorozva négy kerékkel - Az pontosan tizenkét punk videó deszkásokkal

2017. május 28. - csubeszshuriken

alvajay.jpgJóféle lépcsők, kisimult flaszterek. Dühös lakók, tróger tinédzserek. Földhöz csapott deszkák, odatett trükkök. Leszakadt csukák és lezúzott végtagok. Vagyis egyszóval gördeszka. Aminek evolúciója, mint az állatoké, szintén a vízből indult neki a szárazföldnek. A hullámtarajokon egyensúlyozó szörfdeszka a hetvenes évek elején felfüggesztést meg kereket kapott és mint az állat, flottul kicsúszott a szárazföldre. Aztán backside ollie, boneless. 360 flip, padka, korlát és félcső. Meg persze sorolhatnánk, hogy hány fifikás trükk játszik összesen, amikre aztán bozóttűz gyorsasággal épült fel egy fejel a falnak hatótávolságú szubkultúra. Az pedig nyilván nem is lehet kérdés, hogy mindez hogyan inspirálta a punk zenét. Mint ahogy az sem, hogy a retek gyors három akkord aztán hogyan hajszolta a deszkásokat a gyilkos csavarok csiszolgatásában. Mert a sztori pontosan ez volt. Az első Black Flag kislemez Wasted című számának szövege már örökre megőrzi a közös múltat, mert Keith Morris is azt kiabálta egy legendássá vált punk nótában, hogy"I was surfer, I had a skateboard".

A rongyosra nézett videokazettákon pörgő gördeszkás filmek pedig nem is számítottak kalibernek akkor, ha a megveszekedett trükkök mellé nem lett odavágva valami atomkoszos punkrock szarság. Mondjuk azoktól a bandáktól, amikben a gördeszkázás olyan bajnokai is nyomták, mint Tony Alva, Tommy Guerrero, Steve Caballero és Duane Peters. Vagy Mike Muir, aki legendás bandájának megalapítása idején, ha versenyszerűen nem is gurult, mégis szoros barátságban állt a Dogtown Z Boys deszkás banda tagjaival. Akik leengedték a kaliforniai házak medencéiből a vizet. Kifújkálták a falaikat. Azt térdzokniban meg kockás ingben belegurultak dobni valami elmebeteg formát a betonteknőbe, hogy a haverok úgy huhoghassanak, mint a hullámvasúton a vidámparkban. Ahol a határok csak arra voltak valók, hogy leomoljanak. Az erre gyártott cipők meg arra, hogy leszakadjanak. Mint a büdös punk, ami ott üvöltött a magnóból a háttérben. Ahogy üvölt ma is, mikor a punk és a gördeszka is túl van már pár közös évtizeden és néhány reneszánszon az örökkévalóság felé. Mi meg ennek tisztelegve összeszedtünk két tucat videót ezekből az évekből, ahol a két nagy okosság egymásba kapaszkodása kiköpött alapképlet.

Ha pedig már az alapoknál tartunk, jöjjenek az elsők között az elsők. Honnan máshonnan mint Kaliforniából. Az Agent Orange punkzenéje a szörfdeszkákhoz írt rock alapokból nőtte ki magát és hetvenkilencben már fontos kislemezt tolt a kerekek alá. Steve Soto különben alapítótag volt a bandában.

Alig egy évvel utánuk egy másik banda is gördeszka himnuszt írt Kaliforniában. Akár csak később a Dr. Know vagy az RKL, az Agression is a Mystic Records gondozásában hozta ki a cuccait. Az ő első lemezükön szerepelt az Intense Energy című klasszikus, ami egy ős crossover szerzemény, száz százalék gördeszkás szöveggel. A videó pedig egy olyan korai Powell Peralta filmből van, amit szúrós szemekkel figyelt mindenki, aki ennek az egésznek az elején új trükköket akart tanulni.

Ray Cappo eredetileg Connecticut államban született és kezdett zenélni később, mielőtt a legendás Youth Of Today frontembere lett volna. Méghozzá a Violent Children dobosaként, ahol az üzenet szintén "straight" volt. Csak itt még nem"edge". Hanem skate!

Skateboard 1983! Egy arizonai banda, akik a dél-kaliforniai gördeszkás szubkultúra szerves részeként gurultak be a punk történelembe. Dalaik a Thrasher Magazine és a Santa Cruz Speed Wheels videóit bélelték ki a sport aranykorában. A Jodie Foster's Army pedig máig aktív zenekar. Akik lejjebb látható Skateboard Anarchy című deszkás film zenéjét már a nyolcvanas években megírták.

maxresdefault_16.jpg
Bár az első Suicidal Tendencies lemezen is volt deszkás himnusz, mégis a második album Possessed to Skate című dala égett be sejtszinten a kockás ingek alá Kaliforniától Nyíregyházáig."He's the wizard on the wheels / like a modern gladiator ain't got no fears...so skate"

Az RKL, azaz a Rich Kids on LSD is a Mystic Records bandáihoz tartozott és a nyolcvanas évek elején kezdett el Kaliforniában zenélni. A nardcore vonalon, ami nagyjából azonos a skate punk kategóriával. Utolsó elkészült stúdiólemezük legutolsó dalának videója pedig lehetne minden gördeszkás videó werkfilmjei is akár. Ha ismertél ilyen arcokat bárhol a világon, ziher hogy az életképek ismerősek lesznek.

A helyszín még mindig Venice Beach a zene pedig helyspecifikus crossover thrash. Amitől az Excel az utolsó lemezén már jócskán eltért. A gördeszkás kultúrát, mint magot a belassult hangzás viszont az Unenslaved című szám videójában még mindig deklarálja. Ez viszont már vastagon a kilencvenes évek közepén.

Bár az első hivatalos skate park Floridában volt, Kaliforniából úgy tűnik nehéz kimozdulni, ha deszka kompetens nóták után kutatunk. A Pennywise ugyanis szintén a nyugati parton koptatta a padkákat a három akkorddal. Legmozgalmasabb időszakuk pedig nekik is a kilencvenes évek közepe. Egyik sikeres videójukkal, ahol a sikló deszkával olyan szavak érkeznek, mint"You won't even take a look / To see another way / You aren't even listening / Take your ideals and go away". Magán a deszkán pedig egy Cully nevű hawaii srác gurul a klipben.

A másik legendás Venice Beach crossover banda, azaz a Beowülf pedig ugyanabban az évben hozta ki 2 Cents című utolsó lemezét, melynek egyik számához szintén stílszerű deszkás videó készült, még mindig penge zenével.

Duane Peters piszok közelről nézte a a gördeszkázást mint létélményt, hiszen első generációs deszkás a profi versenyek szintjén is. Aki a nyolcvanas évektől zenélt pár punk bandában is, míg tőle megtanulható trükkjei mellett összehozta olyan saját bandáit, mint a U.S. Bombs és Duane Peters and the Hunns. A következő Skate Away himnuszt is utóbbival vette fel. A videó pedig a Who cares, the Duane Peters story című dokumentumfilmből van. 

watson_080928_3196_m3_web2.jpg

Tommy Guerrero prominens tagja volt profi gördeszkásként a Bones Brigade csapatának is. Az elsők egyike, aki az etalon deszkás filmek főszereplőjeként és a Powell Peralta szponzoráltjaként pörgette a nyolcvanas években a lapokat. S miután ott mindent kipörgetett, jött a zenélés jó néhány csapatban. Köztük a Free Beer nevű punkbandában. A banda Pigs in Space című számával odabent Tommy természetesen maga gurul egy régi felvételen.

Ha pedig már Keith Morris nevével és klasszikus soraival kezdtük, akkor vele is fejezzük be. Akinek a legnagyobb trükkje nem korláton, hanem hogy korlátok nélkül. A Black Flag és a Circle Jerks után még ma is színpadon és a pöpec hardcore / punk bulikon, pengeéles sorokkal az OFF! frontján a veterán punk. Negyven év után még mindig simán. Még mindig durván!

lords-of-dogtown.png

 

 

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://rockstation.blog.hu/api/trackback/id/tr1912543387

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Dzsontra Volta 2017.05.29. 18:47:17

Ezt a postot lehet, hogy nem kellett volna...
süti beállítások módosítása
ROCKSTATION online rockzenei magazin
rsszerk@rockstation.hu |  Impresszum