Ministry – Al Jourgensen elveszett evangéliuma

2018. július 05. - magnetic star

ministry-al-jourgensen-elveszett-evangeliuma.jpg

„Ha fel tudod idézni a kilencvenes éveket, akkor ott sem voltál!” Magától Al Jourgensentől származik a könyv mottójául is szolgáló idézet, és aki tisztában van az indusztriális metal (stílusosan fogalmazva) pápájának életútjával, az pontosan tudja, mire céloz hősünk. Ezzel együtt nem kevés emlékét sikerült átmentenie az utókor számára, miközben annak idején 2013-ban tollba mondta életét Jon Wiederhorn zenei újságírónak (aki nem mellékesen Scott Ian önéletrajzának is társszerzője volt). Ennek során persze jó néhány régi sebét szaggatta fel, hiszen számos súlyos sérelemről – ideértve a gyermekkori traumákat is –, félresiklott emberi kapcsolatról, tragédiáról ejt szót a könyv lapjain, nem beszélve a nagyipari mennyiségben fogyasztott alkohol és drogok világában átélt élményeiről.

Utóbbiakról csupán annyit, hogy egyrészt nem véletlenül fűzték Jourgensent közeli, sőt baráti szálak William S. Burroughshoz vagy Timothy Learyhez, másrészt külön alfejezet („közjáték”) részletezi, hogy melyik Ministry, Revolting Cocks vagy éppen Buck Satan and the 666 Shooters album milyen tudatmódosító szerek hatása alatt készült… Al valóban olyan mélységekig merült, hogy szinte hihetetlen belegondolni abba, ez az ember idén tölti be a hatvanat. Meg kell hagyni, magas árat fizetett azért, hogy ma is köztünk lehet… Nyilván ő maga sem büszke egynémely tettére, ezek feltárásával garantáltan lesz, akit rendesen ki fog akasztani – de legalább tanult ezekből, és képes egy jó adag öniróniával felidézni mindezt. Mondjuk másokba (Metallica, Henry Rollins, Fred Durst stb.) is kíméletlenül képes beleszállni, ha arról van szó…

Természetesen zenei vonatkozású eseményeket, történéseket is bőven felelevenít az „evangélium”, sőt egy helyütt politikai eszmefuttatásra is ragadtatja magát Jourgensen. Ennek tartalmával persze nem muszáj teljességgel egyetérteni, ám a társadalom válságát vagy éppen a zeneipar működését illetően igenis akadnak megszívlelendő gondolatai az öregnek.

A további közjátékokban olyan emberek szólalnak meg, akik ilyen vagy olyan minőségben meghatározó szerepet játszottak / játszanak Al életében. Az egykori zenésztárssal, Mike Scaccia gitárossal (1965-2012) folytatott beszélgetés különösen szívszorító annak tudatában, hogy az utolsó interjúja volt.

A Dudich Ákos-féle fordításban immár magyarul is olvasható művet Jourgensennek külön ehhez a kiadáshoz írt előszava vezeti be.

A könyv itt rendelhető meg:
www.dudichakos.com
www.konkretkonyvek.com

A bejegyzés trackback címe:

https://rockstation.blog.hu/api/trackback/id/tr2614094039

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
ROCKSTATION online rockzenei magazin
rsszerk@rockstation.hu |  Impresszum