NAGAARUM - Apples

A Newtoni anyagról, saját szavakkal

2018. augusztus 07. - Árposz

Az underground útvesztőiben kevés olyan alkotóval találkozik az ember, mint Nagaarum, aki idén már egy évtizede zavarba ejtő mennyiségben árasztja el hallgatóságát minden korlátot figyelmen kívül hagyó projektjének gyöngyszemeivel. Emberünk 10 év alatt összesen 15 lemezt és 2 split anyagot tett le az asztalra, azaz, ha az átlagot vesszük, évente - több mint - 1.5 kiadványa látott napvilágot.

Ám szó ne érje a ház elejét, emberünk nem ész nélkül szélnek eresztett ötletrohamokkal dobálódzik, épp ellenkezőleg. Nagaarum rendkívül változatos eszköztárral és átgondoltan dolgozik. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint, hogy egyre komolyabb kiadókkal dolgozik, és bizony a nemzetközi underground is jelentős érdeklődést mutat a munkássága iránt. Ez egyébként nem is csoda, hisz Nagaarum minden egyes anyagát igen átgondoltan építi fel és az aktuális koncepcióval mindig képes meglepni az embert. Ahogy egy beszélgetésünk alkalmával fogalmazott, "kimeríthetetlen az innspirációforrás".  

A brit Aesthetic Death és NGC Prod együttműködésében kiadott Apples nem csak megjelenésében, tartalmát tekintve is komoly előrelépést jelent a projekt életében. 

A szokásos kritika helyett ezúttal rendhagyó módon egy "saját szavakkal" lemezismertetővel lepjük meg kedves olvasóinkat.

Nagaarum: Mivel 10 éves lett a project, így szerettem volna megadni a módját. Ezért az exkluzívabb kivitel, és nagy örömömre szolgált, hogy az Aesthetic Death beszállt a kiadásba is.

Már a címválasztás is igen beszédes...

Isaac Newtont tartom minden idők legnagyobb tudósának. A spiritualitás számára olyan kézenfekvő volt, mint az, hogy az alma leesik, ha eleresztjük. A vallás és a tudomány számára két teljesen egybefolyó jelenség, a bibliai számfejtései révén vágyott hírnévre elsősorban, nem matematikus/fizikusként.

Part I. (Spiritual Birth)

Az első dal - Middle Age -  a középkor sötétségére próbál reflektálni, az ipari csattogást a munkahelyemen rögzítettem mobiltelefonnal.

Az Isaac című szerzemény Newtont mutatná be zanzásítva. A dal végén lévő kicsúcsosodásnál Betty olyan szinten vasalt ki belőlem még drámaibb hatást az eredeti verzióhoz képest, hogy muszáj volt utólag producerként feltüntessem. Eredetileg én mondtam volna fel a dal közepén hallható narrációt is, de korántsem tudtam azt a hatást elérni, mint Roli. Ő fordította a szövegeket, és a jobb kiejtés érdekében úgy döntött, hogy fel is veszi őket. Mivel ezt nagyon jó minőségbe tette egy barátja segítségével, úgy döntöttem, hogy a Nagaarum project hármas számú alapelve oltárán (váratlan hatás keltése) feláldozom az egyes számú elvet (csak én szerepelhetek a lemezen), ha már a kettes számú (csak magyar szöveg lehet) eleve sérült.

A Celestial Mechanism egy átkötő tétel, ami az égi mechanikát zenéli meg. A harmonizáló effektekkel való kísérletezés eredményeként sikerült ezt az atmoszférikus hatást elérni gitárral.

Minden alkotómunka során bejön az pillanatokra, hogy megreked az ötletfolyam. Szerencsére én ezt az évek során megtanultam kezelni, és ilyenkor jön a "véletlen hang" módszer, amikor talán a legérdekesebb dolgokat tudom lehívni. Így született a Prism eleje is. A káoszkeltés után hirtelen csap át a kompozíció az éneklős részbe. Itt mertem egy kicsit kísérletezni az egysávos énekkel is, ami nálam általában vékony jég, mert ehhez nincs elég jó hangom. Sok szólammal meg tudom oldani azt, amit egy jó énekes egyel. A vokáldallam szokatlansága viszont tereli a figyelmet. A prizma rejtélyeit vizsgáló fiatal Newtonról szól egyébként a dal, aminek végülis ő tárta fel a titkait. Előtte azt hitték, hogy a prizma megszínezi a fényt. Ő jött rá, hogy valójában a fehér fényben ott van minden szín, a prizma azt csupán részeire bontja. Robert Hooke, a Royal Society egyik nagy tekintélyű tagja ezt az ötletet egyszerűen kinevette, és ezzel egy életre szóló ellenségeskedés vette kezdetét.

Ezt az ellenségeskedést mutatná be a következő dal, a Robert. A Nagaarum első death metal szerzeménye. Roli kellő dramaturgiával nyitja: "Mr Newton, önből nem lesz tudós, ameddig én itt vagyok." Többször átírtam a szerkezetet, és itt sem bírtam ki, hogy a végén ne oldjam fel ambient levesben a dalt.

A Hermit a sértettségében elvonuló tudóst mutatja be. Tudtán kívül Hooke jót tett Newtonnal, hiszen a remeteszerű több éves elvonultsága adott lehetőséget neki, hogy kidolgozza a gravitációs elméletet. Eszközként pedig csak úgy hirtelenjében megalkotta a differenciálszámítást, ami minden modern tudomány alapköveként funkcionál azóta is. Sokan töltelékként vagy üresjáratként tekintenek ezekre a darabokra, én nagyon szeretem őket, igazi felüdülés a füleimnek a dara után.

Part II. (Become a Savant)

A brit Royal Society volt akkoriban a tudományos központja a világnak. Jelmondatuk: Nullius in Verba, vagyis nem hiszünk a puszta szavakban. Innen eredeztethető az a dolog, hogy a tudományos életben mindent bizonyítani kell, és a puszta tekintély elve nem lehet elégséges ahhoz, hogy géniuszokat avassunk. Hooke azt állította ekkoriban, hogy sikerült megfejtse a bolygók mozgásának titkát. Ez nem volt igaz. Edmond Halley hiába kérte tőle az erre utaló matematikai írásokat. Azokat végülis Newtontól sikerült beszerezze, miután meglátogatta. Legnagyobb meglepetésére ő már elkészült az elmélettel. Halley noszogatására végülis megírta a Philosophiae Naturalis Principia Mathematica-t. Eredetileg nem volt a dalban dob, viszont már nekem is túl sok lett volna a merengésből, a minimál ütem segít.

Az előbbi tételben bemutatott Halleyről szól az Edmond, amiben Betty nagyszerű éneke vezeti a figyelmet. Mivel a másik két szereplővel szemben Halley egy kiegyensúlyozott, nemes lelkű ember volt, itt egy klasszikusabb darabot kellett írjak. Kinevezett hajóskapitányként nagyon fiatalon hírnévre tett szert azzal, hogy megalkotta a déli égbolt csillagtérképét. A középrészben elsorolt csillagképek hozzá kötődnek. A dal végén a felesége méltatja, hiszen a tudományos társaságnak nem volt pénze kinyomtatni Newton remekművét - ezt végülis ő szervezte meg - saját pénzen. Az időközben már róla elnevezett üstökös pályáját ő számította ki, és megjósolta, hogy 76 év múlva újra feltűnik az égen.

A Revelations Newton bibliai jövendüléseire utal. A tudományt nem Isten létének a kizárására használta, ahogy a mai kutatók nagy többsége. Ő azt mondta, hogy Isten ad annyi jelet, hogy a világ teljesen megismerhető legyen. Egyike a legelőször megszületett daraboknak a lemezről. Akkor még azt hittem, hogy full ambient lemez jön. Nem így lett.

A legfárasztóbb, legkikészítőbb, és számomra egyik legélvezetesebb pontja az Applesnek a New Tone. Ez már egy megváltozott főszereplőt mutat be. Sok szempontból, hiszen Newton időskorában egy tűzben megsemmisült több írása is, ami miatt egy rövid időre átmeneti elmezavarral küzdött. A doromb már szerepelt korábbi anyagaimon, de ennyire előretolva még nem szólaltattam meg. A narrálás Roli és Betty részéről telitalálat. A dal vége blackes dara, a tudós megállíthatatlan előretörését jelzi.

A Modern History a modern tudományunk és történelmünk színrelépését írja meg, ami egyszerre dicsőség és keserűség, hiszen a technikai tudásunk fejlődésével előjött az elistentelenedés jelensége is. Anathema-s ütemezés az alap, és sokszólamos énekkel prezentálom ismét a mondanivalót.

A levezetés a Royal Society egy ünnepóda, amikor is Isaac Newton beül az elnöki székbe. Viszont problémás jellemét nem tudja levetkőzni, eltüntet minden képi ábrázolás korábbi riválisáról Robert Hooke-ról. Három lángelme története az Apples, ahol az alma szó összekapcsolja az emberi géniusz hajlamot Istennel, valamit a kíváncsiságot a bűnbeeséssel. Erős szimbólum, ami kell is ehhez a hetven perchez.

5kop.png 

A bejegyzés trackback címe:

https://rockstation.blog.hu/api/trackback/id/tr9314147635

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
ROCKSTATION online rockzenei magazin
rsszerk@rockstation.hu |  Impresszum