RockStation

Spectral Voice | Discomfort | Oaken | Purulent Rites @ Dürer Kert, 2018.09.26.

Aura-romboló death metal a Dürerben

2018. szeptember 28. - bönin

42576594_2121490927885770_8468095750021054464_o.jpg

Ahogy beköszöntött az igazi ősz és rohamosan lezuhant a hőmérséklet az elmúlt napokban, úgy zuhant le az én lelkem is a mélységbe, mert amit a denveri Spectral Voice és a három másik banda művelt tegnap, az nagyon emlékezetes, félelmetes és különleges élmény volt.

Első bandaként egy igazi magyar bunkóság püfölt oda a népnek. A Purulent Rites igazi tuskó death metalt játszik, így aki vágyott egy kis pusztításra az már a koncertcsomag elején megkaphatta, még ha csak szűkös fél órára is. Mélyről jövő sötét riffek, gurgulázó vokál és bunkó dobok. Tökéletes indító egy túlnyomó részt mély, kriptai hangulatot hozó sötét bulihoz.

42629574_318267162088622_9085424937212051456_n.jpg

Második fellépő, a még szintén magyar színekben tündöklő Oaken. A srácok igencsak kimaxolják a post-hardcore fogalmát. Kaotikus, kísérletezős, agresszív muzsikát játszanak, amiben találunk elszórva egy kis sludge-ot, illetve black metal-t is. Erre még rádob a színpadképük is, ahol a frontember srác nem retten el a különböző ütős hangszerek használatától és egy kis elektronikus beavatkozástól sem. Sikerült beszippantaniuk a káoszba, így árgus szemekkel figyeltem mit művelnek a színpadon. A katartikus tiszta ének az utolsó szerzeményben az őrület közepette tökéletesen kiegyenlítette a sötét atmoszférát, amit rám zúdítottak abban a félórácskában.

A soron következő banda sem lazított a gyeplőn. Sőt, ha hardcore-t keversz nyers black metal-lal, már ott is van a crust-os feeling, ami nem igazán hagyja, hogy lenyugodj az este további részében sem. Az olasz Discomfort pizza helyett feketébe burkolózott crust-os HC-t szolgált fel vacsoraként. Energetikus színpadi viselkedésük, pedig rögtön egy kis lökdösődésre szólította fel egy két koncertlátogató fiatalembert.

Kimentünk a Dögvészes srácokkal egy sörre, hogy hangolódjunk még egy kicsit az este csúcspontjára. A Spectral Voice iszonyatosan elvont, sötét és mélyből felszivárgó, dimenzión túli death metal-t ömleszt magából. Már a demo kiadványokon elnyelt ez a nem evilági entitás, majd ezután kiadtak egy teljes anyagot is. Az Eroded Corridors Of Unbeing 2017 egyik legérdekesebb death metal lemeze, mert itt valami többről van szó, mint egy mezei death/doom kiadványról. A banda testvére a Blood Incantation, amiben tulajdonképpen a dobos srác az egyetlen, aki nem tag, viszont itt  Spectral Voice-ban ő az agy és az ütős hangszerek mellett ő felelős a (nem emberi) vokálért is.

42576594_2121490927885770_8468095750021054464_o.jpg

A teremben majdnem teljes sötétség honolt, csak a két állványon lobogó gyertyák lángjai adtak némi fényt. A fekete szakadékba taszító rövid intro után rögtön belecsaptak a lomha, lélekzabáló death metal-ba, rögtön egy 7 perces (szó szerint) lassú halállal, a (Slowly) Claimed By Oblivion-nal. A koncert berántott, elég szubjektív és különleges élmény volt, így nehéz írni róla, de hihetetlenül magával húzott a zenéjük, ami egyszerre volt súlyos és lassú, gyors és daráló. A földöntúli magas és mély sikolyok, amit a dobos srác kiadott magából - akár a legkeményebb duplázás közben is – félelmetes hellyé tette a kistermet. A doom dobok, blast beat-ek, a föld alá lehangolt, a nyers death riffek és a hömpölygő basszus, ha csak 40 percre is, de egy sötét, lovecrafti univerzumba repítettek át. Fekete pont a hülye gyereknek, aki rákezdett egy vad pogóra a koncert közepén. Az utolsó ismeretlen dalnál, elfújták a gyertyákat és teljes sötétségben fejezték be a koncertet...

Egyik cimborám, akire szintén nagy hatást gyakorolt a szeánsz, így ír a tegnapi élményéről:

„Kívülről kezdett el szétszedni. Lassan hatolt keresztül az aurarétegeken, a fizikai testen, majd a belső lényegedet húzta le a föld alá. Nem túl erősen, de változó intenzitással. Aztán baromi gyorsan felkúszott a lábujjaim között. És ezután keltett életre egy gránit tömböt, ami fölénk magasodott és úgy árasztotta ki magából azt a rezgést, ami létrehozta ezt az egészet, aminek részesei voltunk.”

Akit vonzanak az ilyen jellegű élmények, mindenképpen látogasson el a következő bulijukra majd, hogy pozitív értelemben kirázza a hideg, majd bekapja egy sötét aura.

Képekért Boda Petér barátom és jómagam vagyunk a felelősek. A srác marha jó kis underground funzine-t csinál a cimboráival, csekkoljátok le ITT.

40291080_1835972069818443_5955002023106576384_n.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://rockstation.blog.hu/api/trackback/id/tr3314267225

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása
ROCKSTATION online rockzenei magazin
rsszerk@rockstation.hu |  Impresszum