Lordi @ Barba Negra, 2018.11.14.

Lordi Hallelujah!

2018. november 19. - ronnietoad

lordi_bn_2018_1.jpg

A szörnyzenekar ötödik alkalommal látogatott el hozzánk, hogy megint egy szívhez szóló horror show-val bűvöljenek el minket.

Bár szeretek koncertre járni pusztán a zenei élményért, azért roppant módon tudok örülni, mikor műsort raknak köré. Mit tagadjam, kedvemre van ha szórakoztatnak. Ebből kifolyólag kitörő lelkesedéssel vágtam neki a Barba Negrának, hogy a Lordi elbájoljon.

Az estét a svájci Silver Dust nyitja, már a kiírt kezdés előtt 5-6 perccel indul a felvezető kisfilm, valamint az intro - a híres svájci lazaság. Kisvártatva felvonul a zenekar, természetesen tetőtől cilinderben, talpig kosztümben. Amolyan dallamos, gótos a muzsikájuk, mély vokállal. Elől egy kivetítő helyezkedik el arany keretben, melyen rövid jelenetek formájában tűnnek fel katonák, halott menyasszonyok, fantomok. Két szám között az egyik ilyen fantommal gitáron párbajt vív Lord Campbell frontember, a fantom orgonán vág vissza. Azután Campbell egy instrumentális nótát játszik egymaga a színpadon, melynek záróakkordjait a nyelvével húzta el a gitár nyakon. A Negra immáron félig tele, a jelenlévők teljes állománya a Silver Dust-ot figyeli, lekötnek minket. Másodszor lépnek fel ezen a helyszínen. Repesve fogadom a Bette Davies Eyes átdolgozást, egyrészt mert alapból bírom a dalt, másrészt jópofa az ő verziójuk. Emelkedik a hangulat, az elkövetkezőkben sikerül megugráltatni a java közönséget, ehhez egymás után kétszer is le kell guggolnunk. Működik a stratégia, ettől fogva magunktól pattogunk. A végére dob-showt penderítenek: az összes tag egy dobot ragad, kivéve Lord Campbell-t, aki hordót. Vadul, ötletesen ütik a ritmust. Ötcsillagos előzenekar a bemelegítéshez. Elköszönésben elmondják, hogy remélik lesz lehetőségük egy egész estés műsorral visszatérni valamikor. Osztozom a bizakodásukban.

lordi_bn_2018_6.jpg

A második fellépő a Follow the Cipher, egy öttagú formáció a Nuclear Blast gondozásában. Középpontban egy pöttöm lány kíméletlen hanggal. Úgy értem valóban kíméletlen a fülünkkel, rémes kislány sivítást művel. Kockázatos ilyen hanggal pályázni, ugyanis amennyiben nem jön ki minden tisztán, az bizony bántó lehet a hallószerveknek. Nos, kevés jött ki tisztán. Ami engem illet, a falat kapartam. A zene maga pedig semmitmondó, dallamokban túláradó, szirupos power metal szerűség.  Ezen förmedvény értelmi szerzője Ken Kängström, aki a Sabaton beugrós gitárosa volt 2014-ben. Szórványosan Ken beleénekel, ez kész felüdülés, az ő orgánuma határozottan kellemesebb. Sőt, hangnemben van. Minden bizonnyal velem lehet a baj, az emberek nagyobb része vevő erre visításra. Azért látok fájdalomtól eltorzult arcokat araszolni hátrafele. A Follow the Cipher is jónéhány perccel korábban kezdett. Mi van ma, hova ez a rohanás? Kihűl a cateringben a vacsi?

lordi_bn_2018_7.jpg

Javában tart még a Lordi hangolása, a színpad közelébe már ekkor képtelenség oda férkőzni, a nézőtér közepéhez sem lehet. Csurig vagyunk a Barba Negrában, a pultok melletti pillérekhez szorulok. Kiviláglik a szín, díszlet az van bőven. Körben oszlopok, középütt kapu, koponyák szerte, akár egy rituálé színtér. Mr. Lordi tiszteleg a nagy inspiráció előtt, magától értetődően KISS az intro, a God of Thunder. Ő maga hatalmas rajongó tudniillik. Tajtékzás fut végig a nézőseregen. A Sexorcism lemez borítójáról ismert női bestia jelenik meg a kapu előtt, kikötözve, épp ahogy a grafikán megrajzolták. A címadó track a nyitány. Mr. Lordi lépdel be a kapun keresztül, ováció kíséretében. A dekor csaj rázkódik, próbál elmászni. A Sexorcism végén egy csuklyás alak jön érte, letakarja lepellel, és kiviszi. A Would You Love a Monsterman? régi slágert énekléssel, ugrálással köszönti a csődület. Ellenben a zenekar tagok nem szökellnek, ami nem csoda ekkora gyúnyában, a mimikájukon sem kell sokat erőlködniük. Mr. Lordi átkötő szövegben elmondja, hogy szerda van, holnap bizonyára meló, vagy suli lesz nekünk, ám mi mondjuk meg mindenhol, hogy rohadtul nem megyünk be, mert ma este hatalmas party van! A mondóka elejét sajnos nem értettem, mivel a mögöttem lévő arc elém hajolt, hogy jajj de érdekes, hogy jegyzetelek, tudjam meg, a Lordi finn, és nem először lépnek fel nálunk, meg egy egyéb hasonló infóval látott el.

lordi_bn_2018_3.jpg

A Missing Miss Charlene alatt la-la-lazik a nép, váratlan gyorsasággal egy női szellem libben be. Your Tongue's Got the Cat közben pediglen szerzetes méltatlankodik kereszttel a kezében, mellyel megperzseli Mr. Lordit. Úgy értelmezem az epizódot, hogy kiátkozni szándékozik, de a viaskodásban alulmarad. Mindig történik valami, a műsor kifogástalan. “Köszönöm.” hangzik el magyarul a dal után, “mindig ilyen meleg van itt Budapesten?”  kérdi főhősünk, ezt angolul. Nem csodálom, hogy melege van, nekem is, holott rajtam nincs ekkora bitang jelmez. Egy élőben ritkán előadott számot a konferál fel, a Heaven Sent Hell on Earth -öt. Utána ismételten elmondja, hogy kurva meleg van itt, illetve visszatérő poén, hogy nem jutnak eszébe rendesen a dalok címei, a közönség segíti ki. Míg a többiek levonulnak, Mr. Mana elkápráztat minket egy dobszólóval. Nem nyúlik hosszúra, ámde itt sem marad el a látvány, totemek emelkednek a füstből.

Rock the Hell Outta You szintén nem múlik el események nélkül, apácák hoznak a színpadra egy füstölgő bölcsőt. Rock, rock! Kiáltozza a tömeg. A Blood Red Sandman alatt csak szerényen konfettit kapunk zsákból, míg az It Snows in Hell lírai nótánál a főszörny füstöt ereget hadonászva a kezében tartott tekintélyes koponyából. Ms. Hella egy kifejezetten szép, valahol mégis ijesztő zongora szólót produkál. Nem rossz egy kétgyerekes anyukától.

lordi_bn_2018_2.jpg

A She's a Demon egy igazi közönségkedvenc, lelkes integetés zajlik. Befejezvén a talpalávalót, jön a mostanra szokásos “Köszönöm” magyarul, “kurva meleg van itt” angolul. Mr. Lordi lamentál valami bölcsességet, miszerint sosem tudhatod mit főz a boszorkány. Mana borzasztóan megdicséri érte, Mr. Lordi büszkén közli, hogy ezt most találta ki. A Slashion Model Girls- t kívülről bömböli a publikum, mindeközben halálfejes modell baba bukkan fel a porondon, Mr. Lordi alányúl. Újfent esetlen átvezető frázisok csendülnek, amik valamilyen megmagyarázhatatlan okból illenek a képbe, és az elmaradhatatlan “Köszönöm. Kurva meleg van itt”. Óriási flex kerül elő a Naked in My Cellar -ra, rendőrsapi gumibottal Rock Police-ra. Az utóbbi kombináció elég tájidegen a fenevad maskarákkal.

Mr. Ox bőgős egyedül marad a pódiumon egy apácával hadakozni, akit alaposan megfojtogat. A jelenet lezárultával egy trance alapra avantgárdos slap-elést nyom. Meghökkentő fordulat, ami sokakból értetlenkedést, sőt megbotránkozást vált ki, szerencsére a legtöbben mégis veszik a poént. A Hug You Hardcore -on visszaáll a rend, együtt bulizik a nép. Megenst feltűnik a bestiális csaj az album borítóról rángatózni, pap járja körbe ráolvasás közepette. Alvilági vihogás zendül, ördögűzés tanúi vagyunk kérem szépen. Már az Evelyn megy, mikor felemelkedik, lebeg a démonszállta hölgy. A The Riff -et követően, Mr. Amen kap lehetőséget egy röpke szereplésre, egy tempós, energikus szólót játszik a füstben állva, ami úgy csap fel alulról, akár a pokolból. A folytatásban a Twisted Sister We’re not Gonna Take it snit utal a legendás felmenőkre, míg a Who’s Your Daddy? -ben Mr. Amen tiszteleg  Angus Young-nak a jellegzetes szökelléssel, kétséget sem hagyva kik hatottak rájuk. Addig Mr. Lordi tömény füstöt lő a nézőtérre valami terebélyes slagból. Akaratlanul is megindulnak a gondolataim, mi okból ez a permanens füst, miért marad ki a pirotechnika egyéb eleme, mint a lángcsóvák? Nem minden állomásán engedélyezett a turnénak, és nem akarták variálni a felszerelést a különböző helyszíneken, vagy a Negrával nem kompatibilis?

lordi_bn_2018_4.jpg

Elmasírozik a szörnybrigád, a sokadalom “Lordi! Lordi! Lordi!” kántálással hívja vissza őket. Egy bazinagy biblia ül egy állványon, Mr. Amen nyitja fel, értelemszerűen vaskos füst árad belőle. Hatalmasat táncol az emberáradat a Devil is a Loser ráadásra, Mr. Lordi hátán gigantikus szárnyak tárulnak. Nem tudom mikor láttam utoljára ekkora őrjöngést, mint a Hard Rock Hallelujah hatására. Egyszerűen tombolt a csődület, háborgó tengerként hullámzott, túlüvöltve a fejszével kalimpáló frontrémet.

Műsorszám volt a javából, annyira erős impulzus, hogy napok óta Lordi dalszövegeket rikoltozom. Elnyelt a szörnyvilág, én pedig boldogan benne ragadtam.

FOTÓK: RÉTI ZSOLT. További képek ITT.

A bejegyzés trackback címe:

https://rockstation.blog.hu/api/trackback/id/tr1914380208

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
ROCKSTATION online rockzenei magazin
rsszerk@rockstation.hu |  Impresszum