A Bullet For My Valentine legutóbbi albuma, a Gravity a zenekar saját beismerése szerint is megosztóra sikerült, pályájuk íve azonban nem tört meg. Sőt, útjuk a jelek szerint továbbra is felfelé vezet. Hogy a bő két héttel ezelőtti budapesti fellépés mennyire öregbítette hírnevüket a hazai rajongók körében, az külön kérdés (lásd a beszámolót), a buli előtt mindenesetre Jamie Mathias bőgőshöz intézhettünk néhány kérdést.
Tavaly nyáron már felléptetek nálunk (Budapest Park) az Asking Alexandria, a Caliban, a Blessthefall és a Shvpes társaságában, ami az első nem fesztiválos fellépésetek volt nálunk. Emlékszel valamire abból a délutánból?
Jamie: Jó kis buli volt, remek bandákkal, klassz helyen.
Egy elég átfogó balkáni kanyarral kezdtétek a turnét. Milyenek a visszajelzések, tapasztalatok eddig ezzel a körrel?
Jamie: Szlovákiában indítottunk, onnan mentünk tovább Görögországba, majd Romániába, most meg itt vagyunk. Jól mennek a dolgok.
Van olyan tényező, amely miatt különösen örültök, ha nálunk, vagy a környéken jártok?
Jamie: Vegyesen minden. Volt alkalmunk szétnézni itt, és tetszik a város. A közönségünk is nagyszerű minden helyen, amelyet csak útba ejtünk ezzel a turnéval. Vegyük Görögországot. Oda nem sok zenekar jut el, akik viszont ott játszanak, azok a legtöbbet hozzák ki a lehetőségből. Mi is imádjuk az ottaniak reakcióit, a szenvedélyességüket.
Milyen a hangulat a bandán belül? Jason Bowld dobosnak sikerült beilleszkednie a társaságba?
Jamie: Remekül kijövünk egymással, és Jason is jól beilleszkedett. Csodálatos dobos, aki a koncerteken óriási energiákat hoz a zenekarba. Jó időszakát éljük most a bandának, nagyszerű a hangulat.
Ennyi sikerdal mellett nehéz összeraknotok a setlistet?
Jamie: Próbáljuk a lehető legjobban vegyíteni a hat albumunk nótáit. Mindegyik lemezről igyekszünk annyit belesűríteni a programba, amennyit csak lehet, hogy a lehető legerősebb koncertműsor álljon össze. Csupa olyan dalból válogatunk, amelyek jól működnek élőben.
Jól megférnek a korai idők intenzívebb, thrashesebb dalai a kimértebb tempójú és dallamosabb későbbi számokkal?
Jamie: Igen, nagyon is jól. A dinamikája lesz így más a mostani műsornak. A lényeg, hogy megtaláljuk az egyensúlyt a régebbi, thrashes és a mostani, groove-osabb nótáink között. Erre törekszünk, és működik a dolog.
Szintén tavaly, nem sokkal az itteni koncert után jelent meg a legutóbbi nagylemezetek, a Gravity. Milyenek a visszajelzések a lemezzel kapcsolatban? Hogyan látjátok utólag a lemez egészét?
Jamie: Elég vegyesek a visszajelzések, de számítottunk is erre, mert a Gravity valamelyest más, mint az előző albumaink. Ugyanakkor nem is távolodtunk el azoktól fényévekre. Ez már a hatodik lemezünk, és hát mégsem csinálhatjuk ugyanazt újra és újra. Összességében elégedettek vagyunk a reakciókkal, és a bulikon is jó az új dalok fogadtatása. Több most a groove-os nóta élőben, és jobban érezhető a közönségből áradó energia.
Talán még korai a kérdés, de vannak esetleg már új ötletek? Marad a hasonló irány, mint a Gravityn?
Jamie: Volt már néhány alkalom, amikor összeültünk írni. Semmi komoly egyelőre, csak ötletelgettünk. Most még nem tudni, mikor jelenik meg a következő lemez, a kezdeti szakaszban tart az egész, de van pár igazán jó ötletünk, úgyhogy izgalmas lesz.
Azért feltételezem, továbbra sem fogtok felhagyni a kísérletezéssel, miközben a gyökereitekhez is hűek maradtok majd.
Jamie: Igen, egyértelműen. Ismét csak a Gravity albumot hoznám fel példaként. Más csapatok mást sem csinálnak, mint újra meg újra ugyanazt a régi lemezt ismételgetik. Számunkra viszont zenészként is frissítően hat, ha néha kicsit megkavarjuk a dolgokat. Ugyanakkor a gyökereinktől sem fogunk eltávolodni, mindig a súlyos megszólalás lesz ránk jellemző, miközben új elemeket is becsempészünk a zenébe. Ezeket fogjuk ötvözni a régi hatásainkkal, hogy friss és izgalmas maradjon a muzsika.
Meghozta számotokra a remélt áttörést a Gravity? Nevezhetjük az aréna-rock albumotoknak? Vagy ez csak később fog kiderülni?
Jamie: Az idő majd eldönti. Már hat hónappal a lemez megjelenése előtt turnéztunk ezekkel a dalokkal, ami újdonság volt számunkra az előző albumokhoz képest. Tizenöt éve nyomul a banda, és a fesztiválokon továbbra is húzónévnek számít. Németországban néhány fesztiválon főzenekarként játszunk majd augusztusban, és biztos vagyok abban, hogy utána is megcsípjük a headliner pozíciót itt-ott.
Ha már itt tartunk, hogyan látod a nagy fesztiválok jövőjét? Kik lehetnek a jövő headlinerei a fiatalabb zenekarok közül?
Jamie: Több ilyen is van. Nyilván a Bullet is közéjük tartozik (nevet). A Parkway Drive szintén főbandaként játszik ma már egyes fesztiválokon. És lehet, hogy olyan csapat is be fog robbanni, amelyről most még nem tudunk. Meglátjuk.
Jövőre lesz tizenöt éves a The Poison. Terveztek valami különlegesebbet ezzel kapcsolatban? Mennyire vagytok hívei a teljes albumos, illetve évfordulós turnéknak?
Jamie: Ezt már megcsináltuk 2016-ban a The Poison tízedik évfordulója alkalmából. Az Egyesült Királyságban turnéztunk, és az egyik este a Poison volt a középpontban, a következő alkalommal pedig a szokásos programot toltuk. Nem tudom, a tizenötödik évfordulót megünnepeljük-e majd. Talán inkább megvárjuk a huszadikat…
Így utólag hogyan jellemeznéd pár szóban az eddig megjelent albumaitokat? Ha rangsorolni kellene őket, hogyan tennéd?
Jamie: Nem is tudom, hogy megtehetem-e egyáltalán. A kedvenceim viszont megvannak közöttük, de ez is személyes dolog. A Venomot emelném ki külön, mert abban az időben csatlakoztam a zenekarhoz, és a fiam is abban az évben született. Különleges időszak volt, és számomra a lemez meg is örökíti azt.
Fotók: Réti Zsolt
Bullet For My Valentine Hivatalos / Bullet For My Valentine Facebook
