Cannabis Corpse - Nug So Vile (2019 - Season Of Mist)

2019. november 10. - KoaX

cannabis-corpse-nug-so-vile-680x680.jpg

Még ezzel az ismertetővel együtt nyolc vasárnapi lemezismertetőm lesz. Egyre nehezebb a helyzet, mert már marha sokáig kell keresni, hogy találjak valami friss anyagot. Jött a füles, hogy thrash/death metalos Cannabis Corpse most dobta ki az új anyagát. Lecsaptam rájuk, ha már így hozta a sors.

A zenekar nevével először az Ebay-en találkoztam. Akkor is véletlenül futottam beléjük, amikor is marhára megtetszett az egyik pólójuk. Ezek után meghallgattam és levontam a következtetést, ez a zene nem feltétlen az én ízlésemnek való. Most mégis az új Nug So Vile albumról írok, ami a Season Of Mist gondozásában jelent meg. A zenekar ötödik albuma borítóban most is odapakolt, ahogy összehasonlítottam a régebbiekkel. Fura dolog, hogy a "stoner" arcok ilyen zenét csinálnak. De az tény, hogy marha jól kitalálták magukat és még azt is megbocsájtja nekik az ember, hogy félig meddig ellopják a Cannibal Corpse nevét, és mellé még tök ugyanolyan zenét is játsszanak (szerintem). De mit is várjunk ettől a kemény harmincöt perctől? Kétféleképpen tudok albumra nézni, ez attól függ, hogy éppen milyen passzban hallgatom a lemezt. A héten minden nap legalább háromszor végig toltam az anyagot. Mivel az embert zabáló füvecske borító bejött, így pozitívabban álltam az anyaghoz, mint azt elsőre gondoltam volna. A hangzás tekintetében semmi extra. Jól szól, death metalosan, sablon hangzás a számomra. Ezért sem vagyok oda annyira ezért a műfajért, de néha érdemes kísérletezni.

cannabis-corpse-2019.jpg

Az első variáció az az, hogy egy nagyon pörgős, agresszív anyagot kaptam a képembe, ahol annyi minden történik, mint mondjuk egy negyven éves stoner zenekar életművében összesen. Egyik riff a másik után, miközben így van felépítve egy kegyetlen szóló, amit vált egy akkor blast beat, hogy el se tudom képzelni, hogy játssza ezt le a dobos, majd átváltanak egy zakatolós témába, amiből a halálhörgés sem vezet ki. Ez a Blunt Force Domain dal, amúgy tömören összefoglalva. A disznógyilok énekből a szöveget én marhára nem értem. Tök komolyan fingom se volt sokáig, hogy miről szólnak a dalok, csak a hét második felében vettem rá magam, hogy egy lyricsre rákeressek. Habár a Cylinder Of Madness még érthető valamennyire, akkor sem egyszerű feladat ez az én fülemnek. Ezeknek köszönhetően a lemez az marha gyorsan elpörög, szinte észre sem veszi az ember, hogy a végére ért. Amikor ezzel a nézőponttal kaptam el az anyagot, akkor tetszett és boldogan nyomtam az újrajátszás gombra a YouTubeon. Ez alapján azt mondanám, hogy öt koponyából négyes az album. Nagyon technikás, fasza megoldások vannak benne, amit csak szeretnék egyszer eljátszani, de ezzel nem csak én vagyok így, szerintem. Ilyenkor tényleg magába tud szippantani és nincs vele semmi gond.

A második variáció, amikor előjön a Mastodon rajongó énem és azt mondom, hogy ez egy marha unalmas album. A technikát ez az énem se tagadja, de egyszerűen nem hallok ilyenkor mást, minthogy darálnak, darálnak, darálnak, ja és egy kicsit még darálnak miközben krákog a mikrofon előtt a faszi. Mikor így hallgattam akkor azt kívántam, hogy bárcsak vége lenne már az albumnak és hallgathatnék valami mást. Ilyenkor csak szólt a háttérben, és igazából nem is figyeltem rá rendesen. Érdekes, hogy akkor éreztem így főleg, amikor rosszabb passzban voltam, és nem igazán segített ez az agresszív zene sem, hogy jobb kedvre derüljek.

Szerencsére egyik énem sem kerekedett felül a másikon, így azt mondom, hogy koncertre nem mennék el, ha nem muszáj, de ez a lemez nem rossz. Nem lesz az az anyag, amit minden nap hallgatni fogok, de ha egy évben egyszer előkerül akkor legalább nem fog csalódást okozni a számomra. Tényleg marha messze áll tőlem ez a műfaj, de a kalandra meg vágyom..

35kop.png

Béke, Szeretet, Metal

A bejegyzés trackback címe:

https://rockstation.blog.hu/api/trackback/id/tr9215296448

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Slepy 2019.11.10. 16:33:53

Ezek amióta léteznek csak darálnak, darálnak, és darálnak. Nem is értem hogy van erre igény. Ez a "zene" egy hulla
dék.
ROCKSTATION online rockzenei magazin
rsszerk@rockstation.hu |  Impresszum