Nem dúskálunk a magyar thrash metal zenekarokban, persze ott van a már veteránnak számító Moby Dick és utoljára nagyot szólt az Archaic szép szakmai és közönségsikert aratva, de sajnos nem Magyarország az új Bay Area... Azért van remény mert időről-időre hírt adhatunk új zenekarokról, mint a soproni Innistrad.
Igaz, hogy elég fiatal formáció, de nem zöldfülű elsődemós zenekarról van szó! Lőrincz Ádám gitáros egy korábbi formációban még heavy metalt játszva úgy érezte, hogy a thrash közelebb áll hozzá, ezért új énekessel és dobossal kiegészülve indult az Innistrad. Külön érdekesség velük kapcsolatban és nem hétköznapi, hogy a zenekar tagja egy rendőrtiszt. Lőrincz Zoltán alezredes bűnmegelőzési szakember, osztályvezető rendőr, akinek van egy metalzenekara!
A 2016 tavaszán alakult zenekar bemutatkozó EP-je, a Múló jövő 2017-ben jelent meg, és már elkészült az első nagylemezük is A hatalom figyel címmel, ráadásul a lemez felvételét Schmiedl Tamás (Moby Dick) segítette a soproni MD Stúdióban. A zenekar komolyan veszi a fellépéseket is, lemezbemutató koncert a megjelenés napján a III. Soproni Metal Invázió fesztiválon volt és januárban indulnak turnéra, hogy bemutassák a lemez anyagát.
Szerzői kiadásban jelentették meg az albumot, de minden a helyén van: a borítógrafikától a hangzásig érződik, hogy komolyan vették és mennyi munkát fektettek bele, bár nem túl régóta muzsikálnak együtt ez egyáltalán nem hallatszik a lemezen. Az Innistrad a részletekre is maximálisan odafigyelve alkotta meg bemutatkozását!
Jó kis thrash zúzda, egy-két ismerős megoldást leszámítva kellemes meglepetés, van húzása az egésznek, amire jókat lehet bólogatni. A csapatra leginkább a régisulis thrash metal a jellemző, van néhány melodikusabb dallam és szóló, de a lényege a mindenféle sallang nélküli, szikár thrash metal. Ezen nagyon nincs mit magyarázni és elemezni, nincs művészkedés, az inspiráló zenekarok hatása persze érezhető, de szó sincs másolásról.
A Moby Dick hatását egyébként le sem tudnák tagadni, az áthallás leginkább az éneknél érezhető. Igaz, hogy régen hallgattam magyar nyelvű lemezt,ezért szokatlan, de így talán még jobban éreztem, hogy fájó pont az ének. Egyedül Unger János hangjával nem tudtam megbarátkozni, sajnos emlékezetes énektémákból is alig van a lemezen, összességében karakter nélküli és jó lenne ha nem Schmiedl Tamás ugrana be állandóan amikor meghallom! Talán a mélyebb, acsarkodósabb hang jobban passzolna a zenéhez és még súlyosabbá tenné. A szövegek felépítésén is lehetne finomítani és azon, hogy ne legyenek szájbarágósak, de ez már részletkérdés. Sajnos az ének kicsit lerontja az összképet, ugyanakkor a megvalósítással nincs is gond és biztos vagyok benne, hogy élőben leviszik a fejemet!
A hangszeres produkcióba nem tudok belekötni, mert nem igazán lehet bármit is negatívumként felhozni: a riffek, az ötletes szólók a helyükön vannak, minden számban találtam kiugró pillanatokat, egy jól eltalált verzét vagy bármit, ami megjegyezhetővé tette. A könnyedebb, dallamosabb megoldások pedig befogadhatóvá teszik a zenéjüket azoknak is, akik amúgy nem kedvelik a thrash metalt. Remélem megtalálják a saját hangjukat, mert annak ellenére, hogy ez még egy friss zenekar első lemeze, nagyon is koncertképes produkció.
