Ne csak zenét hallgass a karantén alatt!

2020. március 24. - KoaX

90727516_206545340566369_3710242455388422144_n.jpg

Sajnos az idei koncertszezon jó részének annyi, és mást sem hallasz a hírekben, csak hogy ennyi a fertőzött, itt egy koronavírusos, ott nincs elég fertőtelenítő. Gondoltuk, hogy ezt a monotóniát kicsit megtörjük és adunk nektek pár tippet, hogy az önkéntes karantén alatt mivel üthetjük el az időt, ha éppen nem zenét hallgatunk, vagy nem cikket írunk arról, hogy mivel ütjük el az időt. Irány a könyvespolc!

Az utóbbi években eléggé megosokasodtak a zenei kiadványok, aminek mi csak örülni tudunk, még akkor is, ha például a Marilyn Manson - Út A Pokolból című életrajzi könyvet lehetetlenség normális áron beszerezni. A következő listában mutatunk nektek pár könyvet, hogy mi az, amit szerintünk érdemes elolvasni, ha már ennyire sok szabadidőnk lett!

Első körben jöjjön pár azai kiadvány, ami hazai zenekarokról szól. Eléggé szubjektív vagyok, mivel a Tankcsapda mindig is közel állt a szívemhez, még akkor is, ha a Liliput Hollywood könyvben (én most pont ezt olvasom) egy negatívabb hangvételű írásom szerepel. De nézzük mik vannak nálam a polcon. Anno Schuster Lóri könyvét nagyon ajánlották, merthogy beolvas rendesen a népnek! Nos, a nagy megmonás, szerintem elmaradt, de annál érdekesebb, hogy Lóri bá' miként egyengeti a zenekar útjait úgy, hogy közben egy büdös hangot nem játszik semmilyen hangszeren. Remek kordokumentum, ajánlani tudom csak, mert marha érdekes, hogy anno, hogy csencseltek. A képen három és fél Tankcsapda könyv látható. A Tankönyvet anno faltam, imádtam minden egyes mondatát. Ugye ez a könyv a zenekar első tizenöt évét mutatja be, amikoris a könyv végén tényleg a csúcson volt a zenekar minden tekintetben.  A Tele A Tankot a Cseresznyés korszakot zárja le keményen. Sok érdekességgel, és még több képpel, nem mellesleg egy ajádnék, bónusz DVD-vel, amit simán lehet pörgetni, miközben olvastok. A harmadik könyvet éppen olvasom. Ennek az érdekessége, hogy a pszichológussal folytatott beszélgetések/interjúk is szerepelnek a könyvben, így igazán érdekes dolgok derülnek ki egy-egy tagról. Illetve, a számomra eddig nem volt teljesen világos, hogy ki, hogy látja a másik zenekaron belül betöltött szerepét. Jó vaskos olvasmány, pár napig ellesztek vele, garantálom.

A fél könyv megnevezést viselő alkotás pesdig a Sarockba Szorítva címet viseli, amit a Tankcsapda egykori managere Kémeri Péter írt. Az igazat megvallva, nekem ez a könyv nem tetszett. Unalmas, fröcsögés, öntömjénezés, ami egyedül megmaradt belőle, hogy a pornószínésznő (de gyönyörű magyar szó) Mészáros Dórával reklámozták anno a könyvet. De azért, ha más nincs ez is megteszi. A képen szereplő utolsó könyv Farkas Zoli az Ektomorf frontemberének önéletrajza, ami az Outcast címet viseli. Ez volt az a könyv annó, ami miatt rohantam a könyvesboltba. És ez nem vicc...Eszméletlenül kíváncsi voltam, hogy a megismételhetelen sikert, hogy írja le a frontember. Több storyt hallottam már, több aspektusból, így számomra rendkívül érdekes volt. Noha, a tartalma erősen megkérdőjelezhető (akinek a 80-as években VHS magnója volt otthon, az, szerintem annyira nem volt csóró) egy nagy tanítás van az egészben, amivel nem tudtam soha vitatkozni. HARCOLJ AZ ÁLMADIÉRT ÉS NE ADD FEL! Ezt maximálisan respektálom, és elismerem Zoltán munkásságát ebből a nézőpontból. De haladjunk tovább, mert vannak itt könyvek, amik nem csak magyar zenekarokról szólnak! Ellenben annál klaszikusabbak!

90527670_634579984061102_1103089490152390656_n.jpg

Ahogy mondtam egyre több zenei könyv jelenik meg, aminek rettentően örülök! A képen látható könyvek kihagyhatatlan alkotások! Lemmy könyvje nekem egy kicsit száraz, noha mindenki dícséri, de azért nem árt elolvasni. Innen is üzenem Frölich Tominak, hogy a keményfedeles példányomat, amit kölcsön adtam neki pár éve, ideje enne visszaszolgáltatni! A Slayer könyv nekem nagyon nagy hatás volt! A búcsúkoncert előtt olvastam újra, és egyszerűen hatalmasat ment miatta az Arénás koncert nekem. Bevallom, hogy az eddig hanyagolt albumok sokkal jobben bejöttek ennek hatására, azonban a South és a Season albumokkal továbbra se tudok megbarátkozni. Ez van, ízlések és pofonok...Aztán ott van a Dickinson könyv. Ami számomra egy nagyon érdekes könyv volt. Érdekes, ahogy a háborúról beszél, amit megjárt. Nem lövöm le a poént, ha nem ovlastad. Ha pedig voltál esetleg Bruce stand-up estjén, akkor úgyis tudod, hogy miről mesélek. És akkor jöhet ebből a válogatásból a kedvenceim. A Dr. Ozzy a totális elmebaj, senki se kövesse azokat a tanácsokat, amiket itt leír.... Az Én, Ozzy az a könyv, amit először amikor olvastam leesett az állam. Utána elolvastam megint, hátha megtalálom az állacskámat. Aztán úgy voltam vele, hogy csak a Sabbath részt olvasom el, de akkor meg már nem áll meg az ember. Aztán megint megpróbáltam csak a Sabbath részt, de ismét nem sikerült. Ez az a könyv, amit kötelezővé tennék minden kis zenész palántának. A legszórakoztatóbb rockzenei könyv, amit csak kapni lehet a piacon. Aztán jó pár év után jött a gitáros mestertől Iommitől az életrajzi könyv. A szépen szedett könyv egy kicsit becsapja az olvasót, ugyanis rengeteg oldalt meg lehetett volna spórolni, és a könyv se lenne ekkora, de körülbelül ez a legnagyobb hibája a könyvnek. A kokófüggő gitáros nyíltan mesél az életéről és spirituális élményeiről, illetve a dobermanjairól. Ezt is imádom, éppen a napokban terveztem, hogy újra nekiesek. 

90677075_237560520623345_3508417647182086144_n.jpg

Utolsó adagnak hagytam Dudich Ákos fordításában készült könyveket, amik nagyon meghatározzák a mindennapjaimat. Ha abszolút nem tudok mit olvasni, akkor ezekből egyet tuti előveszek és iszonyatos tempóval ki is végzem. Gondolom, senkinek sem kell bemutatni a rajongói finanszírozásból készült könyveket. A Rex Brown életét bemutató Pantera-könyv, aminek a borítóján Réti Zsolt kollégánk képe díszeleg az egyik kedvencem. Tipik életrajzi könyv, de közben folyamatosan ordított a Pantera, ahogy olvastam. Ezután estem neki Max Cavalera véres gyökereinek. Mit mondjak... lódít benne az öreg rasta eléggé szépeket. A nyelvezete sincs túlbonyolítva. Számomra az egyetlen igazán hasznos rész benne a Nailbombról szólt, de ez meg nem volt több pár oldalnál.

Az abszolút csalódás könyv Nergal életrajza volt. Nem is igazán életrajz, hanem sokkal inkább egy nagyon unalmas interjú, ahol az igazi kérdésekre soha nem kaptam választ. Azonban van még két könyv a képen, amit mindenkinek ajánlok, minden körülmények között. Az Al Jourgensen-krónika úgy került hozzám, hogy Ákos azt mondta, hogy visszafizeti az árát, ha ez a könyv nekem nem fog tetszeni. Már előre örültem az ingyen könyvnek, aztán meg azon kaptam magam, hogy az esti sorozatnézés helyett inkább olvasom a könyvet. Aztán meg azon, hogy már marhára aludni kellene, nem pedig olvasni, majd hirtelen jött a könyv vége és a csattanó. Ákos is jól járt és nekem is szép dísze lett a könyvespolcomnak. Az abszolút befutó azonban Maynard James Keenan könyve. Ez egy olyan életszakaszban kapott el, ami rendkívül sokat adott nekem, és ennek hála teljesen máshogy állok már az életemhez. Nagyon durva, hogy egy ilyen írás mennyire meg tudja változtatni az embert, és az is meglepő, hogy a Puscifer mennyivel fontosabbnak tűnik Maynardnak, mint a Tool, de nem lövöm le a poént.

Remélem sikerült kedvet csinálnom ahoz, hogy hasznosan tötsétek el a rendelkezésetekre álló időt. Ha pedig nincs időd, mert még ezerrel melózol, és nem tudsz leállni semmilyen körülmények között, akkor meg azért olvass el egy-két ilyen könyvet! Hidd el, segíteni fog kikapcsolni!

Béke, Szeretet, Metal!

A bejegyzés trackback címe:

https://rockstation.blog.hu/api/trackback/id/tr2515545814

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
ROCKSTATION online rockzenei magazin
rsszerk@rockstation.hu |  Impresszum