Nightwish - Human. :II: Nature. (Nuclear Blast, 2020)

Súlytalan Disney-metal

2020. április 15. - theshattered

humannature.jpgA RockStation stábjából legjobb tudásom szerint én vagyok az egyetlen, aki kedveli a Nightwish-t. Hát, igen, nem mindenkinek kenyere az eredetileg finn, viszont már egyre inkább internacionális tagságot felvonultató csapat zenéje, de nálam valahogy mindig betalált, megtalálta azt az ívet, ahol be tud kanyarodni a lejátszómba és be is tudta égetni oda magát; ha nem is minden lemez és minden dal, de azért a java. Vártam is az új lemezt, hiszen minden eddiginél hosszabb kihagyás után született meg a fura stilisztikájú címmel megáldott Human. :II: Nature. Nos...  Előre lelövöm a poént: nekem ahogy az előző Flooros album, úgy ez az lemez sem lesz egy kötelező klasszikus. És nem az énekesnő teljesítménye miatt!

És figyelem, most jön a következő "sokk": én nem fogok pálcát törni afelett, hogy ki a legjobb Nightwish-énekesnő! Mind a Tarjás mind az Anette-es korszakból szeretek dalokat! Piff! Most hagyok egy kis levegőt venni... Viszont az is tény, hogy Floor hiába szintetizálja a két elődjének a legnagyobb előnyeit, hangszíneit, sőt, erősebben hozza mindkettőnél a témákat (érdemes csak megnézni pár koncertfelvételt és mindenkit meggyőz a nulladik kilométeren), Tuomas Holopainen valahogy nem óhajt (tud/akar) alá jó dalokat rakni. Az öt évvel ezelőtti Endless Forms Most Beautifult is már csak úgy "ismerem", hogy rajta van az indokolatlanul hosszú záródal (The Greatest Show On Earth) és hogy bizony nagyon sok tisztán kivehető visszatekintést tartalmaz, előszeretettel hasznosít újra az elődjeiről. Röviden: az én szememben az sem lett egy "korszakos", ha értitek.

Na, ezért vártam az ember és természet viszonyát megzenélő albumot. Hátha most lesz valami friss, új íz, nincs Dagobert bácsis lemez, nincs semmilyen kikacsintás, volt best of turné is, rengeteg, még súlyos gitárt tartalmazó dallal... Hátha valami beütött Holopainen Úrnak! De mi lesz abból, ha egy egyre elhatalmasodó zenei egóval rendelkező embert magára hagysz? Bizony, elszabadulnak a témák, ötletek, jönnek a minden eddiginél grandiózusabb dallamok, hangszerelések! Igen, ez eddig oké, csak kikoptak az emlékezetes témák, a mélység, a súlyosság... Ráadásul azt a két szőkét (mielőtt megszóltok, tudom a nevüket!) a húrok mögött valahogy elfelejtette berakni a műsorba. Vagy nem is akarta? Sajnos ki kell mondani: semmilyen lett ez a lemez.

Dupla lemez, bocsánat! Mert hogy a kettes CD-t egymaga egy dal teszi ki, ami fél órában terpeszkedik a plexin. Itt szisszentem fel már a dalok ismerete nélkül is! Nem, ez nem lesz jó! A Ghost Love Score remekmű lett annak idején!  Az tiszta ügy, azóta is le a kalappal a dal előtt, egyik kedvencem a Nightwish-től! Viszont utána a tíz perc pluszos nóták már kezdték elvetni a sulykot, ennek (eddigi) a betetőzése az a már a címében is terjedelmes All the Works of Nature Which Adorn the World. Hiába a nyolc szekció, nagyon nem érzem az okát, mert annyira nem különállóak az egységek, hogy ez kelljen. Mindegy. Szép, persze, gyönyörűen megírtak a dallamok, a témák, csak nincs benne az a plusz, ami miatt keblemre ölelném. Nem baj, ott az első korong, ugye?

Itt menthető a helyzet, viszont legnagyobb bánatomra az egyes CD sem akkora pukk, hogy elvigye a hátán a dolgot. Pedig a Noise még ígéretes(ke) volt. Meghallgattam, kedvesen súlytalan, de véltem naivan, lesznek itt kevésbé mainstream eresztések, jó lesz az! Harvest? A-a. Nem. Köszönjük a részvételt. A többi...? (Szomorú sóhaj) Már nem tudom mennyiszer hallgattam meg a Human. :II: Nature.-t. Tényleg! De mindig elunom magam közben! Próbáltam, hogy külön egyes, külön kettes CD. Akkor sem. Van egy-két részlet, ami megfog, természetesen nem felejtettek el zenélni az urak és a hölgy, de sehol nincs az az igazi, húzós Nightwish-esszencia, ami még igazából nyomaiban az Endless...-szen is megvolt. Szellős, lassú, könnyű tételek követik egymást csendes súlytalanságban és haladnak előre valami ismeretlen helyre. Ennyi.

De hogy valami jót is felhozzak a Human. :II: Nature. mellett: ahogy várható is volt, gyönyörűen szól és nem mellesleg szépen meg vannak komponálva a szimfonikus- és kórusrészek. Ez tagadhatatlan tény! Meg hogy szép az artwork! Bár ez ezen a szinten már alap...

nightwish_2020_2.jpg

Viszont Floor így továbbra sem kap olyan igazi rockdalt, metalslágert a Nightwish-től, amitől el lehetne hűlni, ájulni. Lehet, hogy a többieknek jobban kellene érvényesíteni az akaratát, már ha szabad. Hiszen Marco szólólemeze is tartogat bőven finom pillanatokat, ha azzal be lehetne oltani a Human. :II: Nature. hangulatát, máris felfelé kanyarodna az ember szája. Nem tudom, hogy lehetett volna ezen segíteni, de igazából mindegy is. Egyrészt: nem én zenélek ott, másrészt: már kint van az album. Ez van, fogyasszuk!

Nem tudom, hogy lehetne összefoglalni ezt az albumot. Hiszen zeneileg a Nightwish legkidolgozottabb, legrétegzettebb albumáról van szó, az kétségtelen. Viszont a legkevésbé metalosról is, az is tény. Meg a legkevesebb kapaszkodót adóról. Meg a leghosszabbról... Meg a legterjengősebbről... Meg a leginkább gitármentesről... (Jól van, na, több nem jutott eszembe!)

3kop.png

A bejegyzés trackback címe:

https://rockstation.blog.hu/api/trackback/id/tr10015612334

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Figy L M 1 ideYEeeah 2020.04.15. 15:44:26

A klónok már mind lehagyták...

Kreta 2020.04.16. 15:37:13

Ha úgy ülsz le, hogy ilyet akarok hallani, akkor nem fog bejönni. Ha Zenét akarsz hallgatni, akkor igen.
Ha olyat akarsz hallgatni ahol 20 évvel ezelőtt tartott a Nightwish/Tuomas akkor valóban a klónokat kell hallgatni.
ROCKSTATION online rockzenei magazin
rsszerk@rockstation.hu |  Impresszum