RockStation

TOP2020 - A RockStation szerkesztőségi kedvenceinek összesített idei listája

2020. december 13. - rockstation

rs_top20_2020.jpg

...és akkor összedobtunk, hogyan is fest az idei összesített listánk! Aki ismeri ezeket a rangsorainkat, talán már tudja a matekot is: az egyéni listáink helyezései alapján jöttek a fordított pontszámok (első: 10 pont, második 9, stb.), erre megy rá egy huncut kanyarral annyi pontocska, ahány ember kedvencei között szerepelt az adott korong (ha például egy adott lemez négyünknél is ott volt, az plusz 4 egység), aztán az Excel pedig jól megmondta, hogy hányas is a kabát! Aki számolgatott a múltkor, már sejti az eredményt, de azért mutatjuk, melyik az a húsz korong, amik miatt érdemes lesz visszaemlékezni erre a rideg évre! Az élboly igazából sejthető...

annihilator-ballistic-sadistic.jpg

20. ANNIHILATOR - BALLISTIC, SADISTIC

Összességében jó lemez és minden bizonnyal néhány lépéssel a For the Demented felett áll, és a helyes irányba indultak el.
A Jeff Waters & Co. elhagyta a balladákat, a zenei kísérleteket és csak egy lendületes, kompromisszumok nélküli thrash lemezt hozott létre az Annihilatorral.

nadirfinalrequiem.jpg

19. NADIR - THE FINAL REQUIEM FOR A HELPLESS WORLD

27 év után feloszlik kis hazánk legkirályabb death/doom/hc zenekara a Nadir. Utoljára azonban - ahogy pályájuk jelentős részében mindig - idetettek egy a világ összes baját bemutató utolsó albumot, ami a The Final Requiem Of The Helpless Word címet kapta.
Hangulatában nem csak ez az ótvar 2020-as év köszön vissza, hanem világ összes bánata, amit nagyrészt mi, emberek okoztunk magunknak. A Nadir legnagyobb erénye, hogy ezt az érzését mindig hitelesen tudták visszaadni. Nagy űrt hagynak maguk után a hazai underground színtéren.

thycatnaiv.jpg

18. THY CATAFALQUE - NAIV

Ez a lemez is méltó, büszke tagja a Thy Catafalque-diszkográfiának. Még ha az eddigi talán legfolkosabb, legjátékosabb elemét is mutatta most meg ez a különleges világ, ami maga Kátai Tamás. Lehet, hogy elsőre kicsit furcsa lesz! Lehet, hogy nem egyből fogja megadni magát! Viszont ha egyszer megtalál...

whatthedeadmen.jpg

17. TRIVIUM - WHAT THE DEAD MEN SAY

Vannak iszonyat jó pillanatok: például a címadó, vagy ha még a kazettakorszakot élnénk, akkor a B-oldalt nyitó nótaként felkerülő The Defiant, ami az Ascendancy-korszakos riffelésre épülő verzéjével és orbitális, falat bontó refrénjével.
Ez már elsőre szétvitte az agyunkat, abszolút csúcspont!

omega_diatribe_metanoia_2020.jpg

16. OMEGA DIATRIBE - METANOIA

A Metanoia az Omega Diatribe eddigi legérettebb, legkiforrottabb, egyben legváltozatosabb arcát mutatja, melyben az agyszaggató matekozás mellett ugyanúgy megférnek a baljós dallamok és paraszt csépelések is, mindezekkel csak fűszerezve az eddigi receptúrát, véletlenül sem hígítva.

fwldgn.jpeg

15. FATES WARNING - LONG DAY GOOD NIGHT

Bárhogy nézzük, a Long Day Good Night kimagasló teljesítmény. A Fates Warning saját életművének tükrében is, a 2020-as év szerényebb termését látva meg kiváltképp.
Rengeteg munka van benne, finom, kidolgozott album. Valóban változatos, jól szólnak a hangszerek, Ray pedig oktat a mikrofon mögül.

phanerozoic-ii.jpg

14. THE OCEAN - PHANEROZOIC II: MESOZOIC | CENOZOIC

Minden dicsérő szó ellenére akárhogy is alapelv, hogy egy The Ocean albumon a maguk keretén belül bármi megtörténhet, mégis meglepett a Phanerozoic II. A hangosabb kezdés után fokozatosan lecsendesedő album először valamiért nehéz, de legalábbis rágós falatnak bizonyult, idővel mégis kijöttek az erősségei.
Ami talán pont az először különlegesnek ható erős változatosságában rejlik.

ragingspeedhornhardtokill.jpg

13. RAGING SPEEDHORN - HARD TO KILL

Nincs üresjárat, nincs olyan a Hard To Kill hallgatása közben, hogy akár egy dal egy kicsit is kilógna a sorból, vagy megpróbálna valamilyen más irányt venni.
Baromira egyben van az egész, és ha nagyon OCD-s rendszerező akarnék lenni, akkor is csak annyival tudnék előrukkolni, hogy vannak rajta gyorsabb, és középtempósabb tételek. De ugyanaz a lenéző, szutykos, megátalkodott iszappakolás sugárzik belőle.

sepulturaquadracoverphoto.jpg

12. SEPULTURA - QUADRA

A Sepu tovább tudott lépni, de úgy, hogy közben végig hű maradt saját magához.
Nem ragadt meg a régi mocsokban, nem törődik semmivel csak a saját útját járja, de úgy, hogy közben megőrzi a saját hagyományait. Talán ez a sikerük legfőbb kulcsa.

codeorangeunderneath.jpg

11. CODE ORANGE - UNDERNEATH

Borzasztóan változatos, ütős, vadállat, ötletes, mély energikus lemezt tettek le a jenkik a hagyományokat tiszteletben tartva, de azokat a sajátosan őrült kavalkádban újra gondolva, amelyet nehéz lesz túlszárnyalni.

album_cover.jpg

10. HAKEN - VIRUS

Ha szeretitek a progosabb dolgokat és nem tettétek volna meg, hallgassátok meg a Virust! De csak óvatosan, mert addiktív! Az mi mércénk szerint a britek kétségkívül az év egyik legjobb lemezét tették le az asztalra, már csak az a kérdés, mikor tudnak vele útra kelni.

135170-loathe-i-let-it-in-and-it-took-everything.jpg

9. LOATHE - I LET IT IN AND IT TOOK EVERYTHING

Azt hiszed mindent hallottál már, amit ki lehet hozni a metalcore-ból? Lófaszt!
A tavaly nyári Architects koncertig a Loathe létezéséről sem tudtam. Pedig a liverpooli formáció már 2014 óta aktív, hovatovább az elmúlt egy-két évben pár rangos díjra is jelölték őket feltörekvő kategóriában.
Mondhatni, kész fejtörő meghatározni a stílusukat: metalcore-ból kibontott víziók, melyekhez vegyül nu-metal, industrial, djent, post-rock, de még emo is. Ha belőni nem is lehet pontosan az ágazatot, az biztos, hogy az idei I Let It In and It Took Everything megannyi csavart tartogat, emellett sokak szerint az év egyik legjobb albuma - szerintem is.  Sőt, Lányi "sokkoncertetlátott" Kristóf fotósunk állítja, hogy a leírtakon kívül élőben is kiemelkedő a csapat. Akinél még nem pörgött le a Loathe 2020-as konceptlemeze, az feltétlenül zárkózzon fel, mert valami frisset, egyedit fog hallani. 

som574-crippled-black-pheonix-ellengaest-1000x1000px-72dpi-rgb.jpg

8. CRIPPLED BLACK PHOENIX - ELLENGAEST

A Crippled Black Phoenix nagy erénye, hogy olyan albumokat tud összehozni, amelyben benne van a saját eltéveszthetetlen genomja, de közben mindig formálja a zenei határait. Az Ellengaestben úgy van jelen az angolszász folk zene, hogy egy pillanatig sem érződik elkoptatottnak, úgy post-rock, hogy nem hajlik öncélú, cipőbámulós gitár effekt bemutatóvá, úgy new wave/post-punk, hogy nem próbál görcsösen 80-as éveket idézni, és úgy szakadnak ki a zúzások, hogy nem izzadtság szagú kiszámolósdiról van szó.
Mindeközben pedig nagyon plasztikus atmoszféra lengi be az albumot, amely számonként külön-külön és elejétől a végéig hallgatva is működik.
Széles skálán mozog az egész Ellengeast, de mindvégig megmarad az andalító szépségével egy olyan hangulatban, ami könnyen beszívja a hallgatót.

thou_errwayourchambers.jpg

7. EMMA RUTH RUNDLE & THOU - MAY OUR CHAMBERS BE FULL

Emma Ruth Rundle kicsit olyan, mint Billie Eilish. Semmi extra, háttérben néha-néha elmegy. És itt jön a csoda, hogy a két közepesen izgalmas előadó munkájából összejön egy olyan album, amitől vasárnap reggel seggre ülsz.

o3.jpg

6. ØRDØG - Ø3

Az Ørdøg harmadik nagylemeze olyan, minha az előző kettő szerelemgyereke lenne, mégis megint egy lépéssel tovább haladtak. A zenekar eddig is a dallamosan volt tufa vagy nyersen dallamos, mégis okos megfejteésekrre kell itt felkészülni, mind a zenek, mind az énekdallamok, mind a szöveg területén.
Az Ørdøg lassan úgy lesz a gondolkodós metálosok zenekarja, hogy lassan egál, hogy egy Weöres Sándor vagy egy Vörös András szöveget hallunk-e éppen megzenésítve.

testamenttitansofcreationbetter.jpg

5. TESTAMENT - TITANS OF CREATION

Akkor hát félre az elfogultságot, a túlzó elvárásokat, elő a Tacitus-i objektivitást! Itt van 11 remek nóta meg egy outro, némi hangszeres bemutató a műfaj mestereitől, olyan hallgatnivaló, ami kitart még hónapokig.
A hangzás első osztályú, a méltán elismert Andy Sneap hozta megint a főzőkanalát és olyan megszólalást kevert ki ennek a lemeznek, ami 2020-ban elvárható, miközben a zenekar azonnal felismerhető.

nija.jpg

4. ORBIT CULTURE - NIJA

Az előző egyébként sem piskóta albumok után az Orbit Culture még tudta növelni a tétet, így aztán senki ne lepődjön meg, ha egyre többet találkozik a közeljövőben a banda nevével a nagyobb fesztiválok line upjában.
Mindenesetre innen is drukkolunk nekik, mert a Nija vastagon az év egyik legjobb metallemeze.

armored_saint_punching.jpg

3. ARMORED SAINT - PUNCHING THE SKY

Ennyire tudatosan dolgozni és mindezt ennyire magától értetődő módon tálalni nyilvánvalóan csak olyan emberek képesek, akik tökéletesen tisztában vannak önmagukkal.
Itt nincs ötlethiányból adódó önismétlés, kiszámított biztonsági játék vagy ész nélküli kísérletezés – ez itt egyszerűen az Armored Saint 2020-ban. Áhítatot nekik!

obsidian.jpg

2. PARADISE LOST - OBSIDIAN

Természetesen ez egy ötös album, nem is vita tárgya. De ez most máshogyan tökéletes. Az elmúlt három album azért tudott hibátlan lenni, mert azt a pusztító mélységet festették le, ahol a banda még nem nagyon járt a karrierje során.
Az Obsidian nem akkora éles váltás, mint a One Second vagy a Tragic Idol volt, de érezhető egy leheletfinom kormánymozdulat.

deftones-ohms-680x680.jpg

1. DEFTONES - OHMS

Kinek szól 2020-ban a Deftones? Minden jel arra mutat, hogy elsősorban saját maguknak, ám ez nem feltétlenül baj.
Bár vitathatatlanul a White Pony a banda opus magnumja, az Ohms sem töri meg a minőségi albumok hagyományát, így a Deftones post nu metalja ma is legalább annyira menő, mint 20 éve.

A bejegyzés trackback címe:

https://rockstation.blog.hu/api/trackback/id/tr216334874

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Angell Wing 2020.12.13. 20:15:04

OCEANS OF SLUMBER - Oceans Of Slumber?
süti beállítások módosítása
ROCKSTATION online rockzenei magazin
rsszerk@rockstation.hu |  Impresszum