RockStation

Közép-kelet-európai urbanus legendát kelt életre az Imre Fia Imre legújabb dala

2021. április 19. - sunthatneversets

imre_fia_ime_foto2_kiss_botond.jpg
Az Imre Fia Imre zenekar 2020. októberében megjelent Vér és Nyál című dala óta továbbra is nagylemezén dolgozik, ennek egy újabb állomása a Fekete Volga, ami egy közép-kelet európai mítoszhoz nyúl. /Fotó: Kiss Botond/

A Vér és Nyál megjelenése óta a zenekar folyamatosan dolgozott azon, hogy találjon valamiféle szintézist az eddig jócskán csapongó műfaji kalandozásai között, amiben az alter hagyományok mellett könnyen megférnek a metál, a hip-hop vagy a trap elemei is. Ha mindenképp címkézni kéne, akkor leginkább az avantgárd rock jelzőt találják találónak a formáció leírására. Kellett idő a csiszolódásra, hiszen az első lemez dalszerzési metódusától eltérően, ez az anyag már nem György Imre, frontember önálló szerzeményeiből áll majd össze, hanem az egész zenekar közös alkotómunkájának eredménye lesz. Ennek egyik első ízelítője a most megjelenő Fekete Volga.

A fekete volga szimbóluma egy közép-kelet-európai urbanus legendához kapcsolódik, amely minden környező országban megtalálható. Rengeteg permutációja létezik, amelyekben gyerekeket rabol el a jármű, és ezt egyes esetekben szellemek vagy akár maga az ördög vezeti. Persze erősíti a félelem tárgyát, hogy az állami szervek is ilyennel jártak a szocializmus idején, tehát megtestesítheti a múlt valós társadalmi félelmét is. Ennek a témának modernkori feldolgozása a dal és – az annak üzenetéhez erősen kapcsolódó vizuállal megalkotott – klip is.

fekete_volga_artwork_karai_klaudia.jpg

„Mindig sokat foglalkoztatott a kérdés, hogy a közelmúlt folklórja, traumái, gyásza mennyire integrálhatók bele a művészetekbe.” – árulja el György Imre, a zenekar frontembere. „Valahol ennek az egyezményes tere az állami megemlékezés, amit mindig kényszeresen intézményesítenek, iskolai ünnepségek keretei közé szorítanak, és a vége általában valami giccses konzumborzalom. Magam részéről mindig kellemetlenül éreztem magam ezeken az eseményeken, idegenkedtem a kényszeredetten szavaló kisgyerekek szerepeltetésétől, a giccses emlékdaloktól, és sokszor eszembe jutott, hogy vajon mit szólna ezeknek a tragédiáknak egy áldozata, ha látná? Nem érezné-e úgy, elvették tőle még az emlékezés szabadságát is? A mi dalunk egy eretnek és szubjektív feldolgozása egy olyan témának, amely legtöbbször nem kaphatott alternatív értelmezést.”

A dalt állandó hangmérnökük/producerük, Pogány Pogi Jánosnál rögzítették és egy szuggesztív, erős atmoszférával átitatott videót is kapott Karai Klaudia grafikusművész tolmácsolásában, aki szintén többször dolgozott már a zenekarral. A pandémia miatt lehetetlenné váltak azok a feltételek, amelyek egy olyan élőszereplős kliphez kellettek volna, amilyet a zenekar elképzelt magának, ezért döntöttek az animáció mellett. A kényszermegoldás azonban a lehető legjobbnak bizonyult; a ’20-as, ’30-as évek modernista esztétikája tökéletesen passzol a dal szövegvilágához.

Az Imre Fia Imre jelenleg – a nagylemez mellett – filmzenén dolgozik, amelyhez nyáron terveznek klipet forgatni. A zene Zsótér Indi Dániel Karantén zóna című alkotásához készül, amely témájában és műfajában is nagyon közel áll a zenekarhoz. A dalt a film készítői választották, ami amúgy is kicsit kilógott a nagylemezre szánt anyagok sorából. Eredetileg Jacsó Miklós (Sólkym) szerzeménye, akivel Imre közösen szerkeszti és vezeti az egyre nagyobb és lelkesebb táborral rendelkező Felütés zenei podcastet. Tervek tehát bőven akadnak addig is, míg készül a nagylemez, amely a korábbiakhoz képest jóval kiforrottabb és egységesebb zenei anyagnak ígérkezik.

A bejegyzés trackback címe:

https://rockstation.blog.hu/api/trackback/id/tr8316504780

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása
ROCKSTATION online rockzenei magazin
rsszerk@rockstation.hu |  Impresszum