RockStation

VRAG - HARCOM (Filosofem Records, 2021)

Masszív, tömör monolit

2021. szeptember 19. - rattlehead18

vrag_harcom.jpeg

A legutóbbi Vrag lemez címe tökéletesen leírta mindazt, amit Roland ebben a projektben magára vállalt és képvisel. Remete; ennél jobb kifejezés nincs is erre a formációra. Aki még nem találkozott a Vrag nevével, annak a tisztánlátás kedvéért leírom, hogy a név mögött egyetlen zenész/énekes/mindenes áll, aki a borítókép kivételével a teljes produkcióért felel. Roland az elmúlt évtized során két nagylemezt jelentetett meg a Vrag logója alatt, és több, az undergroundban megszokott formátumú hosszabb-rövidebb hanganyag (gyűjtemény, demo, EP, megosztott kiadvány) is jelzi a formáció útját.

A zenész a Witcher és a Frozen Wreath soraiban is aktív, az előbbi zenekart hosszabb ideje, a Vraggal párhuzamosan, a felesége társaságában működteti, a Frozen Wreath pedig egy újabb kreatúra, ahol a fő dalszerző a de profundis soraiból ismert Zoltán; Roland ott csak az énekért felel. Még a Witcher atmoszférikus black metaljában Karola billentyűjátéka révén jelen van egy magasztos, emelkedett szál is, addig a Vrag maga a pőre, depresszív black metal. A Remete négy éve jelent meg, azóta semmilyen életjel sem érkezett a Vrag felől, épp itt volt az ideje egy újabb kinyilatkoztatásnak. Roland a köztes időben a nevéhez köthető kiadványok gondozása végett létrehozta a Filosofem Records-ot, ahol időközben az aktuális Witcher és Frozen Wreath hanganyagok is megjelentek. A kiadó neve (lásd: Burzum) iránytű lehet a Vrag zenei világához.

A Harcom borítója a maga világos tónusaival első ránézésre meg is lepett, ahogy az új, a Saor motívumát kísértetiesen idéző logó is. Az Anvil Kvlt alkotta kép visszatérő motívuma a magányos öreg vándor alakja. A zene pedig mit sem változott, az origó továbbra is a Vikernes és a Nokturnal Mortum által megteremtett atmoszféra. Roland mély vokáljai azonban nem mestere rikácsolásait, halálsikolyait idézik, inkább death metalos hörgésnek nevezném azt a hangorkánt, amit elővezet.

vrag.jpg

Az egész lemez egy masszív, tömör monolit, a hangzás a formációtól megszokott nyers, polírozatlan megszólalással jellemezhető, a mindent maga alá temető gitárfal ellenére mégis tisztán kivehetők Roland ötletei. Mondanom sem kell, hogy a black metal ezen leágazása nem a kísérletezésről, az új járatok feltérképezéséről szól; ez a zene azon áll vagy bukik, hogy az alkotó sikerrel tudja-e hangokba foglalni azt a bizonyos, jelzőkkel körülírhatatlan hangulatot. A Vrag ismét hosszú kompozíciókban gondolkodott, melyek lehetővé teszik az individuum korlátok nélküli kiteljesedését. Az egyént középpontba állító dalok (Harcom, Az én keresztem, Búcsúzom a némaságtól) szövegei igényesen, költői képekkel színesítve lettek megfogalmazva. Ezek az emberi gondolatok távol állnak a depresszív black metalban jellemző önromboló attitűdtől. A nyers vokálok miatt azonban szükséges a szövegkönyvet fellapozni ahhoz, hogy a dalok valódi mélysége a hallgató elé táruljon.

A Harcom egy terebélyes, de a terjengősség csapdáját elkerülő hangulatfolyam, mely türelmet, figyelmet és alázatot követel a hallgatótól, cserébe viszont tartalmat kínál. Felületesen ismerkedni vele, belehallgatni elhibázott és értelmetlen megközelítés. A Vrag a mélységekben jár, de útja mégis felfelé ível.

45kop.png

A bejegyzés trackback címe:

https://rockstation.blog.hu/api/trackback/id/tr8516690856

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása
ROCKSTATION online rockzenei magazin
rsszerk@rockstation.hu |  Impresszum