RockStation

SPLIT HEAVEN - ELECTRIC SPELL (Pure Steel Records, 2021)

A játék neve tradicionális heavy metal

2022. január 17. - rattlehead18

split_heaven_electric.jpg

A Split Heaven az aztékok földjéről jelentkezett be ötödik nagylemezével. Mexikó számomra, ha nem is koromfekete, de mindenképpen sötét folt a metal színtér világtérképén. Közép-Európából szemlélve feltehetően sokan vagyunk így ezzel. Split Heaven-ékkel egy véletlen folytán ütköztem, és ha az előzménykutatásom nem vezetett tévútra, jelen sorok az első magyar nyelvű gondolatok a jövőre már huszadik életévébe lépő négyesről.

Mivel a korábbi lemezeket nem ismerem, nem tudok beszámolni felfelé ívelő vagy épp lefelé tendáló pályaívről, netán stagnálásról. A srácok egyébként a 2011-ben kiadott második lemezük óta az underground heavy metal vonalon jó nevű német kiadónál dolgoznak, így részben az én saram is, hogy eddig nem kaptam fel a fejemet a bandára.

A kilenc dalos (plusz a szokásos intro és levezető) Electric Spell így, szűz füllel hallgatva semmiben sem marad el az istálló portfóliójába tartozó többnyire európai és egyesült államok-beli kollégáktól. A játék neve tradicionális heavy metal, nyakon öntve némi speed metal hatással, azaz feketén-fehéren power metalról van szó.

Az ígéretes flamencós gitártémával fémjelzett felvezetést követően a zenekar rá is áll a bólogatós középtempóra, melyet a későbbi bő háromnegyed órában nem is nagyon variálnak, bár az induló-szerű, harci dobokkal kezdődő Back From Purgatory-ba csempésztek némi speed-es ízt is, amúgy Vicious Rumors-módra. Jason Conde-Houston énekes hangja valahová a 80-as évek elejének Rob Halfordja (British Steel korong) és Kai Hansen 90-es évek közepén produkált dolgai (Gamma Ray: Land of The Free) közé lőhető be. Némi adalékként megemlítendő King Diamond és a Mercyful Fate neve is, ugyanis a The Haunted Palace nemcsak a címében, hanem a vokálok terén is megidézi a dán mester életművét. A dalban akadnak ördögi kacajok és denevér hangok is.

split_heaven_band.jpg

A horror témák mellett a spanyol nyelvű Revoluciónban a mexikói forradalomról is megemlékeznek, a szöveggel ellentétben a zene viszont sajnos semmilyen egzotikus ízt sem hordoz magán. A névadó Split Heaven meg a másik véglet, legalábbis a szövegek szempontjából. A dal tíz sorát akár egy alsó tagozatos kezdő metalos is papírra vethette volna. Split Heaven-ék szokatlan felállásban muzsikálnak, az egyik gitáros, Carlo felel a basszustémákért is. Mivel mindkét hathúros kiveszi a részét a szólózásból, gyakoriak a váltott futamok, melyek tagadhatatlanul az egykori Tipton/Downing és Sherman/Denner párosok hatásait viselik magukon.

A srácok a lemezt 2020 szeptembere és 2021 áprilisa között Mexikóban három etapban rögzítették, a keverés és a master pedig ezúttal is Achim Köhler (Brainstorm, Sinner, Primal Fear, Necronomicon, stb.) munkája. Ha a lemez másik intrót kapott volna, és lehagyják a már emlegetett spanyol nyelvű szerzeményt, a nyakamat tettem volna rá, hogy a Split Heaven egy újabb német metal csapat.

Szikár, nyers fémzenéjük tehát nélkülözi az újdonság-faktort, a dalszerzéssel ellenben tisztességesen állnak. Amennyiben a hagyományos metal vonalon utazol és egy újabb, relatíve ismeretlen névvel szemben semmi egyéb elvárásod sincs azon kívül, hogy a megszokott keretek között bő háromnegyed órában egy újabb jól megírt dalcsokrot kapj, akkor az Electric Spell a te lemezed (is lehet).

4kop.png

A bejegyzés trackback címe:

https://rockstation.blog.hu/api/trackback/id/tr8316813818

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása
ROCKSTATION online rockzenei magazin
rsszerk@rockstation.hu |  Impresszum