RockStation

Albumsimogató: Tankcsapda - Connektor :567:

2022. augusztus 07. - KoaX

567.jpg

A Tankcsapda hazánk megkerülhetetlen rockzenekara. A hazai rock banda. Mindenki ismeri, mindenki ordította egykor Lukács szövegeit. El sem tudom képzelni, hogy van olyan rockzene iránt rajongó ember, akinek ne lett volna olyan korszaka, amikor ne hallgatott volna Tankcsapdát. Hihetetlen belegondolni, hogy huszonöt éves az én kedvenc TCS albumom, a Connektor :567: . Nézzünk is kicsit utána, hogy mi a pálya ezzel az albummal.

Nem tudom pontosan, hogy miért, de ez az album illetve a Ha Zajt Akartok áll hozzám a legközelebb. Valamiért ennél a kísérletezős albumnál éreztem fiatalon a legjobban magaménak a zenekart, és azóta is úgy vagyok vele, hogy ez az etalon. Ennél jobbat számomra azóta sem csinált a zenekar. Persze, manapság divat köpni a zenekart, a brandet amivé vállt. Ezt is meg tudom érteni, hiszen a zenekar régóta nem arról szól, ami számomra fontos. Nem én vagyok az a közönség, akit megszólítanak, ettől függetlenül nem szabad elfelejteni, hogy mennyi szép emléket köszönhetünk Lukácséknak. Korszakok jönnek-mennek, de a lenyomataik itt maradnak. Anno 1997-ben biztos sokan kiakadtak, hogy a hazai rockközösség egyik legkedveltebb zenekara merre kanyarodott, milyen kísérletezésbe kezdett ezen az albumon. 

Az igazat megvallva nagyon sokat kutakodtam a neten is, kerestem régi újságokat, végignéztem a Tankönyvet, de erről az albumról semmi használhatót nem találtam. Azon kívül, hogy van egy ezer éves oldal, ahol Lukács elmondja, hogy a dalok miről szólnak, de erről úgyis fogok mesélni. Laci elmondása  szerint, ez volt az első album, amit tényleg maguknak írtak. Ez volt az az anyag, ahol senkinek sem akartak megfelelni, és ezen az albumon hallhatjuk utoljára Buzsik Györgyöt a dobok mögül a Tankcsapda égisze alatt. Azt tudjuk, hogy a két alapító tag azóta kibékült, de Gyuri kikerülése a zenekarból vitatott téma volt mindig is. Nem tudom, hogy mi lehet az igazság, nem is fontos, a lényeg innentől az, hogy egy újabb korszak fog kezdődni a lemezmegjelenés után. Ez a korszak a zenekar egyik legdurvább lejtmenete, ebben az időszakban merült fel a srácokban az, hogy talán abba is fogják hagyni a zenekart. Elek Ottó soha nem tudott igazán beilleszkedni, pedig egy roppant tehetséges dobosról beszélünk, de mégis kilógott a képből. Ez a pár év nehéz volt a zenekarnak, és ebben azért közre játszott a Connektor :567: is. Szerintem viszont a zenekar élete legjobbját nyújtja. Bensőséges szövegek, iszonyat húzós riffek. Mondjuk Az Ember Tervez sikere után bármilyen lemezt hoznak ki, azzal nem szerepeltek volna az adott korban jól, ez is biztos. Na, de mi is van ezen a lemezen, ami tizenhárom remek dalt tartalmaz üresjárat nélkül.

Évekig rosszul hallgattam a lemezt, hála a másolt verzióknak és nekem totál újdonság még most is, ennyi év után, hogy a nyitó dal a Vezér, ami amúgy egy intró is lehetne. Tipikus, gyors Motörheades témával nyitunk. Már itt az elején megjelenik az az újítás, hogy Lukács hangja jól hallhatóan duplázva van, kétszer énekelte fel a dalokat, ezáltal nyert egy olyan teret az ének, mint előtte soha. A kicsivel több, mint három perces dal, olyasmiről szólhat, hogy vakon is hinni kell abban, amit csinálni akarsz. Ennek pedig meglesz az aranylemeze, khm.... eredménye. A második dal mellett azonban egyszerűen nem lehet csak úgy elmenni. A zenekar legsúlyosabb daláról van szó. Ezt így harminc év távlatából is bőven kilehet jelenteni, hogy azóta se tudtak ennyire komoly darabot lerakni az asztalra. A Bárány szövege tökéletes. Nincs rá más szó. Hangozhat hülyén, de számomra ez még így harminc felett is totál megállja a helyét. Amikor magam alatt vagyok mindig eszembe jut az, hogy " a gyenge csak addig az, amíg le nem győzi az erősebbet" ebben az egy mondatban annyi plusz van, annyi energia, amit örök életemre magammal tudok vinni. Minden zenekarnak a földön (akik azért ismertek) biztos vagyok, hogy van egy ilyen dala. A gitárhangzás is....szavakat sem találok. A tökéletes torzítás, a tökéletes riffekkel. Amúgy a hangzás miatt és amiatt is, hogy a zenekar mert egy nagyobbat váltani, már másodjára, nyíltan elkezdték újra támadni a zenekart, ahogy annak utána tudtam olvasni. Gondolom az első támadások Cseresznye bekerülésével kezdődtek és azzal, hogy a zenekar egy vastagabb, metalosabb hangzást vett fel. Na, itt a pedig egyértelmű, hogy a kísérletezés miatt lehetett szórni rájuk megint az áldást.

Ha külföldi ismerősök mondják, hogy mutassak valamilyen tipik magyar zenekart, amúgy mindig ezt a dalt küldöm el, pláne az élő verzióját, aminél jobb hazai koncert felvétel nincs és kész. A Sztyuárdesz alapja Cseresznyétől származik, aki egy nagyadag Nirvana hatást ültetett át kicsit keményebb formába. Lukács korábbi szövege, amivel elhajtották a többiek, hogy egyszerűen nem való a zenekarhoz csak ezekre a gitártémákra vártak és voila. Egyből megszületett egy húzós tipikusan Tankcsapdás dal. A Vonat és a Múlik a szerelmes témát dolgozza fel a lemezen. A szerelem utáni vágyódást feldolgozó előbbi dal soha nem volt rám komolyabb hatással, így mindig átszáguld rajtam. Nem hiába ez a lemez legrövidebb dala. Éppen csak másfél perc hosszú. Nem egy nagy megfejtés, de arra pont jó, hogy a Múlik nagyobbat üssön a lassú, melankolikus témáival. A bontogatós gitártéma azóta klasszikus darabbá vállt és eléggé sok koncerten hallhatjuk, hallottuk már. Szerintem, nem kell senkinek jobban bemutatni. Imádom ahogy a basszusgitár duruzsol a háttérben. A dob visszafogottan, pontosan tudja, hogy mi is a dolga. Olyan tipikus Buzsik Gyuris. Talán ezt szerettem a legjobban a játékában, hogy ő inkább a visszafogottabb iskolát követte. Aztán berobban az egyik örök kedvencem, amit nagyon sajnálok, hogy élőben nagyon ritkán hallom. A Disco egy olyan kórkép, amit tanítani kellene. Pont azon gondolkodtam, hogy manapság nincs ilyen zenekar, aki ilyen hűen lefestené az éppen aktuális kort, NEM politikai értelemben. Emlékszem, hogy a kiírt CD-n anno rosszul szerepeltek a dalok és ez volt a második dal, amitől totál padlót fogtam tizenhat évesen is. Az a jó a Tankcsapdában, hogy a régi dalok, amik nekünk sokat jelentettek anno, azokat, ha előveszed egy bizonyos idő után akkor megint hatalmasat tudnak szólni. A dal közepén hallható groove-osabb témától például most is dobtam egy hátast. Hihetetlen egy szerzemény. A Forrás mindig is túl lírai volt a számomra, még akkor is, ha egy lassabb, keményebb, már-már sludge-osabb riffre épül rá az egész dal. A Boka megint csak az a szerzemény, amit elemeztetni kellene az iskolákban is irodalomórán. Ez a kedves kis szerelmes dal nagyon sokszor felcsendült a régi bulijaink során. Mai napig Istenítem a dal közepén található kiállós részt, és ami utána következik. Cseresznye akkorát gitározik ebben a dalban..... Nem hiába lett ez a kedvenc albumom a debreceni triótól. Még úgyis, hogy a Rio-t azért már eléggé unom. Olyan ez a dal a számomra, mint az Enter Sandman. Persze, meghallgatom élőben is, de sokkal jobban vágyom egy Tavasszal vagy egy Kérdezz-re. A Kicsikét volt az első dal, ahol a zenekar kimozdult az addig megszokott komfortzónájából, szerintem. Korábban is vettek már elő akusztikus gitárt,de ilyen dinamikaváltások nem voltak jellemzőek a zenekarra. Nem hiába hatalmas koncert kedvenc, hiszen meglehet pihenni egy-egy zúzós rész között, utána pedig mehet tovább a mellettünk állók lökdösődése, mintha mi sem történt volna. Lukács hit keresése, vagy megvilágosodása a Kérdezz dalban teljesedik ki. Ha jól emlékszem ebben az időszakban törte össze magát  ejtőernyőzés közben. Itt ismét a vallás, Isten témájával foglalkozik a költő, aki nem rejti véka alá a véleményét. Számomra az egyik legjobb Tankcsapda dal, hiszen agresszív, előremutató, nem réved a múltba. Hasonló, mint a megelőző Tavasszal című, ami a doomosabb vonalat képviseli, amit a zenekar nem nagyon vett magára soha, de ebben a kísérletezős időszakban mégis megpróbálkozott vele. A lassú hömpölygős téma azonban nagyon jól állt a zenekarnak, én sajnálom, hogy azóta sem született ehhez hasonló szerzemény.  A lemezt az Akapulkó zárja, ami szintén nem egy hétköznapi TCS dal. Szépen építkezik felfelé, mondhatni a semmiből épít egy olyan várat, aminek azóta is a csodájára járnak az emberek, köztük én is.

Érdekes ez az album, sokaknak nincs a perifériájában, pedig egy rendkívül fontos korlenyomatról beszélünk. Ekkor már a fiatalok kiábrándultak a rendszerváltásból és látják, hogy még sincsen kolbászból a kerítés, így ez is felírható annak, hogy ez az album jóval sötétebb, és kísérletezősebb lett, mint az elődjei. Elhagytak minden punk attitűdöt és iszonyatosan erős metal kísérletek zajlanak a lemezen, amik rendkívül jól sültek el és ennyi év távlatából is azt mondom, hogy alapmű! 

Béke, Szeretet, Metal

/A zenekar szeptember 1-jén az album 25 éves évfordulójának alkalmából az A38 Hajón ad zárt körű koncertet, melynek részletei ITT találhatóak./ 

A bejegyzés trackback címe:

https://rockstation.blog.hu/api/trackback/id/tr6217785874

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

M.Á.G.W. 2022.08.07. 20:15:07

Nagyon súlyosan szól a gitár a Bárány alatt, szerintem a korszak legjobb soundja.

Takony(Aki az élet vizet issza) 2022.08.07. 21:11:45

Jó elemzés. Szerintem is az egyik legzseniálisabb album pedig én abszolút utólag ismerkedtem meg a TCS életművel, és amit közel 10 éve hoznak azzal semennyire se tudok azonosulni, de a régi albumaikat a mai napig bírom. És a Bárány nálam is a legjobb TCS szám. Jobb a Mennyország touristnál, jobb bármelyiknél. Vannak azért hozzá foghatók, mint a JÖnnek a férgek pl, de ennyire kemény, elementárisan lázadó, és rohadt jó riffekkel megtámogatott számuk nincs.
Meglepő volt még olvasni hogy nálad is a Ha zajt akartok a másik kedvenc :DD Tiszta fejjel, Sovány vigasz.... szerintem ezen a kettőn voltak a legmagasabb színvonalú, legművészibb számok.

KoaX 2022.08.08. 07:49:32

@Takony(Aki az élet vizet issza): A két legjobb lemez! Utána meg nálam a Mindenki Vár Valamit jön. Mondjuk jó eséllyel azért mert akkor voltam tini mikor az kijött és annak abban a kórban megvolt a hatása.

weirdo 2022.08.09. 08:12:00

Szerintem meg túlhájpolt szar. A feleségem a Volt után azt mondta a Muse-ra meg a Carson Coma-ra, hogy látszik rajtuk, hogy szeretnek és tudnak zenélni. A tanksapka meg csak felment és imitálta. Ezzel kb keretbe is lehet tenni az életművet.
süti beállítások módosítása
ROCKSTATION online rockzenei magazin
rsszerk@rockstation.hu |  Impresszum