Vannak olyan napok, amikor egyszerűen az ember füle nem kívánja a torzított gitárt. Vannak olyanok, amikor a zenét se nagyon, de mostanában különösen szeretem azokat az albumokat, amik inkább kicsit nyugtatnak. Így volt szerencsém belefutni a Stone Rebel-be is.

Már az elején csavar van, hiszen az előadóról/zenekarról semmi infót nem találtam jóformán azon kívül, hogy francia származású. Ellenben az is biztos, hogy nem emberi amit véghez visz, mivel szinte havonta jelenik meg egy-egy album, és nem kevés dallal! Ezek mellett pedig a dalok minőségére se lehet egy rossz szavunk. Szépen, tisztán, kellemesen szólnak a lemezek. Én most az instrumentális Ghosted albumot találtam meg magamnak, ami a háttérben egy fárasztó nap után kellemes kikapcsolódást tudott nyújtani a számomra. Közel háromnegyed óráig tart a lemez, ami hét dalt tartalmaz. Lényegében az egész album egy nagy szóló vagy jammelés, aminél érzek egy hatalmas adag David Gilmour hatást. Aztán lehet más nem érzi ezt, de nekem egyből ő jutott eszembe. Az biztos, hogy kikapcsolódáshoz ennél jobb, nyugis zenét ma keresve sem találhatsz !