Nagyon régóta nem írtam friss anyagról semmit. Nem is igazán hallgattam semmi új lemezt, mert egyszerűen belerévedtem a múltba. A Nuggets cikkek írása meg totál elkerült, hiszen nem volt semmi, ami igazán mozgatott volna ebbe az irányba. Aztán megtaláltam a SeasOf Mars-t, ami mindent átkattintott.
Igazából nem is a zenekar, hanem a Nirvana kattintott be valamit, hogy újra elkezdtem kicsit a grunge-osabb dolgok felé kacsintgatni. A Seas Of Mars-ra pedig igaz lett az a dolog, hogy a zenében csak az fontos, hogy jó időben legyél jó helyen. Annyira elkapott a zenekar a Demo 2025 nevű anyagukkal, hogy az első nap mikor rájuk akadtam legalább ötször meg is hallgattam.
Mire számítson a hallgató? Remekül megszólaló basszusgitárra, Jerry Cantrell soundját idéző riffekre és egy nagy adag Chris Cornell hatású énekre. Az anyag csak huszonkét perc hosszúságú, de zseniálisan működik. Egyáltalán nem válik unalmassá, folyamatosan azon kaptam magam, hogy újra és újra le akarom pöregetni. A négy dal még májusban jelent meg, azonban hozzám csak most jutott el, de nem akarom lelőni, hogy milyen is igazán. Ez egy sokkal inkább kedv csináló, hogyha a grunge nagy négyeséből hármat szeretsz, akkor erre azonnal startolj rá!
