
Ez a nem csak első olvasatra fura név egy első lemezes német zenekart takar. A formáció mindössze két éve létezik, de a zenészek előzőleg már letették a nevüket a helyi, egészen pontosan a lokális undergroundban – bár kétlem, hogy az olyan előzmények, mint a Minusheart, a Koroded, vagy akár a Psycho Luna a magyar anyanyelvű hallgatóknak bármit is mondanának.
Maguk a nevek viszont a választott műfaj kapcsán, támpontokként megállják a helyüket, a játék neve ugyanis post-punk. Azaz csak alapvetően post-punk, mely a Dead Bees In Bourbon esetében észrevétlenül több rokon műfaj irányába is terjeszkedik.
A német négyes 2024-ben már jelentkezett egy EP-vel, ahhoz az anyaghoz viszont nem volt szerencsém, így nyitott fülekkel ültem neki ennek a tizenegy dalos bemutatkozó lemeznek. A klasszikus, joy division-i leosztásban – gitár, basszus, dob és ének – zenélő négyes tehát a huszonegyedik századi gyakorlatnak megfelelően igyekezett több, egymáshoz lazán kapcsolódó műfajt is a post-punk irányába terelni, legyen szó a gótikus rockról, a kellően tág és nehezen megfogható indie-ről, vagy némi elektronikáról, a synthpop jegyében.

A kiadó a progresszív rockot is emlegeti a Crystals-szal kapcsolatban – én viszont ilyen jellegű törekvéseket nem hallok ki a dalokból. Elsődlegesen post-punkról lévén szó, itt nem az egyéni ambíciókon, hanem az összképen, a hangulatteremtésen van a hangsúly, melynek eléréséhez az ének is csak egy, a hangszerekkel egyenrangú eszköz.
A zömmel fátyolos, női vokálok – Yen Anetzberger –, illetve a basszusgitáros, Ingo Hannen által megszólaltatott szintetizátorok némi sajátos aurát biztosítanak a lemeznek, de ugyebár a választott műfaj szempontjából ezek sem stílusidegen elemek. A Dead Bees In Bourbon esetében nem dalokban, hanem egy egységes egészben érdemes gondolkodni, így az előzetes kislemezek kiemelésének a magam részéről most semmi értelmét sem látom.
A stílus megreformálását, a határok tágítását, pontosabban azok hiányát nyilvánvalóan nem egy első lemezes zenekaron kell számon kérni, a dark mezőny azonban a Crystals képében egy kockázatoktól mentes, a stílusbeli szabályok betartására fokozottan ügyelő lemezzel gazdagodhat. A Dead Bees In Bourbon ezekkel a szerzeményekkel megállná a helyét a Fekete Zaj Fesztivál délutáni műsorsávjában is...
