Az idei év kiemelkedő az interjúk terén. Még a nyáron találtam ki, hogy kellene egy Phil Campbell interjút is összehozni, hiszen fontos szereplője a rock-metal történelemnek. A szokásos, minden úton-módon próbálkozás, aminek egyszer csak meglesz a gyümölcse. Én már el is felejtettem a dolgot, amikor jött az e-mail, hogy Phil-nek a héten lenne egy kis ideje. Csapjunk le a lehetőségre! Ritka az ilyen, de én teljesen eltudom hinni, hogy Phil még mindig örömmel játssza el az Ace Of Spades-et. Illetve abban is biztos vagyok, hogy még mindig imád zenélni!

RS: Hello Phil, Tamás vagyok !

Phil: Várj egy percet, ez a rohadt fülhallgató….Na, most Oké.

RS: Egyre több zenész jelenti be, hogy visszavonuló turnéra indul. Te, hogy bírod még a turnézást, hiszen ez is egy sűrű év volt Alice Cooperrel és a Judas Priesttel is turnéztatok.

Phil: Nos, a játék nagyszerű, a fellépések is, csak az utazástól fáj néha a seggem. Tudod rengeteget ülünk és zsibbad. Illetve a repülőterektől ki tudok néha készülni.. Az összes repülőtér…Manapság a reptéri biztonsági ellenőrzések nem túl szórakoztatóak. De megéri, tudod, ez a dolgunk. Szerintem, ha egyszer zenész leszel, mindig zenész maradsz, és a nap végén a zenélés adja azt a fajta izgalmat, ami miatt ezt a sok hülyeséget kibírod. De rengeteget utazunk, sok hotelben szállunk meg, meg minden. Folyamatosan mozgásban vagyunk szinte, de élvezzük és ez szuper dolog!

RS: Mi az, amitől továbbra is szereted ezt az egészet, amitől önazonos tudsz maradni?

Phil: Csak az őszinte, jó zene készítése és játéka, amit szeretünk, amitől hűek tudunk maradni magunkhoz. Tudod, most már egy remek, nagyon összeszokott rock and roll zenekar vagyunk. Mindannyian élvezzük, amit játszunk, és csak csináljuk tovább. Tudod, tényleg szeretjük ezt az egészet. És imádunk lemezeket is készíteni. Szóval az új évben új albumot csinálunk majd! Úgyhogy valamikor 2026-ban lesz új lemez is!

RS: Mit gondolsz? Ez az élet értelme: a család és a zene.

Phil: Az élet értelme? Igen. A zene és a család az élet értelme. Igen, azt hiszem. És a barátaim, meg minden, és a kutyáim, és csak az, hogy jó és boldog ember legyek.

RS: Van két kutyád, jól hallottam?

Phil: Igen, két (itt történt valami hanghiba és az Istenért sem értettem még kétszeri visszakérdezés után sem, hogy milyen fajtájú kutyái vannak, sajnálom * a szerkesztő) Imádom az állatokat nagyon!

RS: Mivel rutinos zenész vagy a gyerekeidet megtudod óvni a zeneipar, a turnék árnyoldalától?
Phil: Nos, már nem igazán gyerekek. A legidősebb 43 éves. A legfiatalabb talán 34 most. Szóval már felnőttek. Jó gyerekek. Tudják, hogy mit csinálnak és soha nem is keveredtek semmilyen baromságba. Tudják, mi jó és mi rossz. Nagyon értelmesek. Szóval ezen a téren nincs aggódni valóm.

RS: Karriered során mi volt a legrosszabb dolog, amit tapasztaltál ebben az iparágban?
Phil: Nem tudom. Néha a promóterek hazudnak, nem is kicsit. A Motörheaddel vártunk dolgokat, hogy ott lesznek, és a promóterek cserben hagytak. De sok szerencsénk is volt, amit nem szabad elfelejteni. A jó idők messze felülmúlták a rosszakat, ha érted, mire gondolok. Fantasztikus időszakunk volt a Motörheaddel, és most a Bastard Sons-szal is remek időket élünk. Rengeteg kétes alak van, így elég tapasztaltnak kell lenned, hogy gyorsan kiszúrd őket. Olyan emberekkel kell körülvenni magad, akik jó energiát, jó vibe-ot hoznak. Nem olyanokkal, akik mindig kihasználnak. Ez nagyon fontos dolog, szerintem

RS: Most egy Motörhead 50. ünnepi turnéval járjátok majd Európát. Van olyan dal, amit különösen vársz, hogy újra játszhasd élőben?

Phil: Mindegyiket jó újra élőben játszani. A Motörhead dalokat játszani mindig nagy móka volt. Nagyon szórakoztató volt megírni őket, szerettem játszani akkor, és most is. Rengeteg energia van ezekben a dalokban. Úgy gondolom, méltóak vagyunk a hagyatékhoz. Csak szerettem volna saját módon megünnepelni a Motörhead 50 évét. Nem lesz még egy ilyen 50 év múlva. Ez az egyetlen év. Mindig játszunk pár Motörhead számot a műsorban, de most tényleg sokat fogunk. Ez remek alkalom azoknak a rajongóknak is, akik soha nem láthatták a Motörheadet, mert egyszerűen túl fiatalok hozzá. Persze sosem lesz ugyanolyan, mint élőben látni a Motörheadet Lemmyvel, Mickey-vel és a többiekkel. De kapnak egy elképzelést az energiáról és hallhatják a dalokat élőben. Remélem, boldogan mennek haza. Szerintem nagyon jó a setlist, amit összepakoltunk. Rengeteg dal közül választhattunk. Nem hiszem, hogy bárki csalódott lesz az este végén.

RS: Melyik a kedvenc dalod a setlistből?
Phil: Nem tudom. Sokat szeretek. Nem fogom elárulni a setlistet. Nyilván az Ace Of Spades benne van. Nem akarok ennél többet mondani. Mindet szeretem játszani. Mind remek.

RS: Szerintem nem lehet egyszerű dolog zenésznek lenni. Mit teszel azért, hogy pl. az Ace Of Spades-et még mindig hitelesen tud előadni?

Phil: Alapból is jó dal volt már a maga korában is. Mindig élveztük játszani a Motörhead-del. Még most is élvezem, a puszta energiája miatt. Klasszikus rockdal, amit tényleg nem tudok megunni. Egyáltalán nem jelent problémát, hogy estéről estére el kell játszanom és életben tartjuk. A közönség mindig megőrül, amikor ezt játsszuk. Ez pedig fantasztikus!

RS: A fiaiddal nem tiróban léptek fel. Mennyivel volt könnyebb vagy éppen nehezebb amikor csak hárman voltatok a Motörhead-ben?

Phil: Sok riff az én feladatom volt anno. Évről évre nehezebb lett valami eredetit és frisset létrehozni. Azért a Motörhead műfaja eléggé kötött volt. Most a Bastard Sons-ban öten vagyunk, két gitárral. A fiam, Todd sok anyagot hoz. A dobosunk, Dane rengeteg nagyszerű dobötletet ad. A basszusgitárosunk, Tyler is hoz remek basszustémákat, amikből dalok születnek. Szóval most kicsit könnyebb nekem. És én is lustább vagyok már.

RS: Egy interjúban olvastam, hogy több száz gitárod van, de vannak nagyon különlegesek is, amiket sehová sem viszel magaddal. Milyen gitárok ezek?

Phil: Nagyon régi Gibsonok. Hadd gondolkozzam… A legrégebbiek 1946-ból vannak. Van egy 1950-es Gibson is. Van egy 1957-es Les Paul-om. Nem is tudom, annyi van, alig tudom számon tartani.De mindet szeretem valamiért. Soha nem lehet túl sok gitárod, ezt vésd az eszedbe! 

RS: Ha csak egy mondatot mondhatnál újra Lemmynek, mi lenne az?

Phil: Azt mondanám: “Miért játszottál ilyen kib*szott hangosan?” Ha-haha és persze egy dolgot, hogy hiányzol!

Fotók: Réti Zsolt