Ebben a részben az Alcohol volt rám kétségtelenül a legnagyobb hatással, persze negatív értelemben. Izzadt a tenyerem közben, fájt szinte minden pillanata, de nem szerencsére voltak zseniális lemezek, ami tudták feledtetni a kínos pillanatokat. Az AWS utolsó Örs által vezetett albuma, Pócsi István szóló kiadványa, a Nomád csoda lemeze vagy épp az Angertea akusztikus albuma mind-mind levettek a lábamról. Mellette kibogozhatatlan tech-death vadulás és post-metal elvágyódás feketítette az epizód színeit.