Már csak péntekig kell várni, és végre megjelenik a Megadeth tizenhetedik nagylemeze. A 10(+1) dalos, 47 perces album az év eleji időszak egyik kiemelt anyaga lesz, bizonyára sokan várják már, hogy meghallgathassák. Az alábbiakban összeszedtünk 10 okot, amiért érdemes lesz. 

1. Mert ez lesz az utolsó nagylemezük

A szimplán a zenekar nevét viselő albumot már nem követi újabb a Mega-életműben, legalábbis Dave Mustaine ezzel az erős felütéssel durrantotta be az album felvezető kampányát. A bő négy évtizedes pályafutásuk áttekintésébe bele sem kezdek, legyen elég annyi, hogy a thrash metal „Big 4” egyik tagjaként bátran nevezhetjük őket korszakalkotónak, egyben a műfaj meghatározó zenekarának. Még a kabalafigurájukat, Vic Rattlehead-et is elégetik, legalábbis ez látható a lemezborítón. Egy ilyen karrier utolsó mozzanata már eleve rocktörténelem.

2. Mert Teemu Mäntysaari szólózik rajta

Teemu korábban a Wintersun tagjaként volt ismert, majd miután Kiko Loureiro egy elég sután kommunikált szakítás után kikerült a Megadeth-ből, ő maga ajánlotta a finn gitárfenomén felvételét. Teemu 2023 novembere óta hivatalos tag, így ez lesz az egyetlen olyan Megadeth nagylemez, amin hallhatjuk a játékát. MegaDave mindig is jó érzékkel választott maga mellé szólógitárost, izgalmas lesz hallani a legújabb igazolását.

3. Mert ismét James LoMenzo játszik rajta

Ha még emlékeztek, az eredeti alapító-basszer, David Ellefson, éppen az előző nagylemez előkészületei közben lett kipenderítve (ismét) a csapatból. A már rögzített basszus-sávjait letörölték, és Steve Di Giorgio rögzítette újra azokat. Mivel Steve a Testament oszlopos tagja, így csak ennyivel tudta kisegíteni a Megadeth-t, és mire az a lemez megjelent, már James lett a hivatalos basszusgitáros. Ha minden igaz, az idei albumon végre ismét hallhatjuk a jellegzetes játékát.

4. Mert a produkciós csapat ugyanaz lesz, mint az előző két albumon

43 évbe és (eddig) 16 nagylemezbe már beleférnek kisebb megtorpanások és hullámvölgyek is, sőt, a zenekar egy rövid időre le is állt a 2000-es évek elején. Ugyanakkor abban a többség egyetért, hogy a Megadeth az utóbbi időben ismét jó formában van. A 2016-os Dystopia és a 2022-ben megjelent The Sick, the Dying… and the Dead! nagylemezek kimondottan jól sikerültek, és az újat is ugyanaz a produkciós csapat készítette: Chris Rakestraw, valamint maga a főnök, Dave Mustaine.

5. Mert nem lesz címe

Ha egy zenekar nem ad címet egy albumnak – vagy más szavakkal: önmagáról nevezi el – az mindig jelent valamit. Ez lesz a definitív Megadeth lemez? Karrierösszegzés? Vajon még a közmegegyezéses klasszikusaikat is túlszárnyalja? Vagy csak szimpla marketing trükk? Kíváncsiak vagyunk.

6. Mert számtalan menő fizikai formátumban is elérhető lesz

Kezdjük ott, hogy a CD, a kazetta és a dupla vinyl mind kétféle borítóval érkezik, ugyanis a rajongói klub, a Cyber Army tagjai sötét hátterű, a mezei vásárlók fehér hátterű grafikát kapnak. Ez ugye mindjárt hat. A CD-ből lesz „earbook” kiadás is, a vinylből pedig a sima fekete mellett további négy színes is. Az egyik különlegessége, hogy Dave elégette a felvételek során használt gitárját, és annak hamvait belekeverték abba a masszába, amiből a lemezeket préselték. Összesen 250 darab ilyen készült, az ára 250 dollár, de már mindet elkapkodták. Lehet figyelni a másodlagos piacokat – vagy a többi 10 verzióból választani.

7. Mert mozifilm is érkezik mellé

A zenekar és új kiadójuk, a frappáns nevű BLKIIBLK igazán megadják a módját a lemez felvezetésének. A megjelenés előestéjén néhány kiválasztott moziban megnézhetjük a Megadeth: A maszk mögött című filmet. A műsor nagyjából kétórás lesz, angol nyelven, magyar felirattal. A műfaja nehezen behatárolható, ugyanis végigvezet a zenekar négy évtizedes karrierjén, miközben meghallgathatjuk az új lemezt is. Interjúk, archív felvételek és eddig nem hallott sztorik mellett Dave az új dalokról is elmondja a gondolatait.

8. Mert jó lesz!

Eddig négy előzetes dal látott napvilágot a lemezről, tehát csaknem a felét már hallhattuk. A Tipping Point tavaly októberben jelent meg, és már önmagában alkalmas a rajongók megnyugtatására: komplex, riffelős Mega-muzsika várható, finom szólókkal, változatos tempókkal. Az I Don’t Care nyersebb, punkosabb megközelítést hozott, a Let There Be Shred akár a Skin o’ My Teeth mai megfelelője is lehetne, a frissen bedobott Puppet Parade pedig már a bevezetőjével beszippantja a hallgatót.

9. Mert Dave végre lezárja a Metallica sztorit (is)

Jól ismert tény, hogy Dave a nagyon korai időszakban a Metallica tagja volt, ahonnan egy elfajult veszekedést követően kirakták a szűrét. A Metallica bemutatkozó nagylemezét, az 1983-mas Kill ’em All-t már nélküle vették fel, de a dalok megírásában még aktívan részt vett. Sőt, a kettes Ride the Lightning témái közt is találunk olyat, ami tőle származik, vagy legalábbis benne volt a keze. Igazi Mustaine-fricskaként a friss lemezhez felvették a Ride the Lightning dal „önfeldolgozását” is, ami az album bónusza lett. Azért ez megér egy belehallgatást, nem?

10. Mert ha mégsem ez lesz az utolsó…

Láttam én már falon pókot – mondja a rutinos rockrajongó, és már sorolja is azokat a zenekarokat, akik a nagy mellénnyel belengetett búcsúturné, búcsúlemez, búcsú-mittudomén után nem sokkal mégis újjáalakultak, és ott folytatták, ahol abbahagyták. Az ilyenkor érzett káröröm, és „na ugye én megmondtam” érzés még akkor is kéjes és bizsergető, ha a zenekar esetleg még sikeresebb lett, vagy éppen az utolsó utáni lemezük jobb, mint a korábbiak. Tudjuk és megértjük, hogy már hegyezitek a kommentelős ceruzákat, és akkor arról a bizonyos tápláló, zsírosan krémes, zöldes húsú gyümölcsről még nem is beszéltünk…