Amikor azt mondják, hogy Acélos Balázzsal kellene interjút készíteni mindig örömmel írom össze a kérdéseimet, amik amúgy nincsenek is. Vagy vannak csak nem tudok róluk. Annyira izgalomba jöttem, hogy miközben elküldtem Magyarország sármőrének, a Don Gatto húrtépő félistenének a kérdéseimet még köszönni is elfelejtettem, így azt a következő levelemben tettem meg, de minek? Azért valamit csak össze hoztunk....
RS: A beköszönés elmaradt mert elvonták éppen a Don Gatto rajongók a figyelmemet, sorry
Balázs: Hagyjuk a felesleges beköszönéseket meg az ilyen faszságokat, Tomi!
RS: Kezdjük is az interjút. Milyen koncert lesz most az A38-on, ami miatt most fel kell tennem kérdéseket?
Balázs: Honnét tudjam?! Te írtál, hogy interjút akarsz velünk csinálni, nem? Haha. Na jó, de most tényleg hagyjuk a hülyéskedést, mert ugye az nem vezet sehova... Szóval mondta egyszer a Nyúl, hogy meg kéne nézni valamikor önállóban az A38-at, mert az azért tényleg egy kurva menő hely és amúgy is elege van az olyan faszságokból, mint a színpadbúvárkodás, a halálfal vagy a körgödör és próbáljuk ki azt, hogy a közönséget megkérjük hogy álljanak a hajó bal oldalára és ugorjanak egyet egyszerre, mert akkor lehet, hogy így át lehetne 360 fokban fordítani az egész A38-at a hossztengelye körül. Szóval ez a tervünk május 23-ára. Elhívtuk még osztrák barátainkat, a Seek & Destroy-t, akik ilyen metált nyomnak meg nagyon viccesek és a The Joystix-ot is, hogy a kurva Szöszö végre kimozduljon otthonról és ne a szar házistúdiójában baszakodjon az új Behringer hangkártyájával. Pár hete Fehérváron játszottunk és hívtuk hogy jöjjön le a buliba, de persze nem jött. Nyilván akkor is fontosabb volt a Behringer. Hülye fasz!
RS: 2026-ot írunk, Balázs. Mennyire fontos szerinted a social média, illetve a marketing egy zenekar életében?
Balázs: Semennyire! Ha van egy pemzlid, egy vödör ragasztód és 200 darab A3-as fénymásolt plakát a hónod alatt, az bőven elég mindenre! Amúgy én még hiszek a plakátozásban. Én se tudok egy csomó koncertről ami a városban van bár nem sok koncert van a városban, szóval nem árt a plusz információ azoknak, akik nem nagyon vannak fent a Facebookon. Amúgy meg persze, kurva fontosak ezek a dolgok ha nem csak a haverjaidnak akarsz játszani a garázsban.
RS: Akkor már nem elég plakátokat ragasztani a Búza téri piac mellett, hanem tusolós videókat kell megosztani?
Balázs: Annak se volt semmi értelme. Bepárásodott az objektív aztán kurvára nem lehetett látni a cerkát.
RS: Meddig mehet el ez a magamutogatósdi egy-egy koncert érdekében?
Balázs: Vannak még ötletek a tarsolyomban, de azokat majd akkor dobom be amikor meghívnak minket Ecsegfalvára a Nightbreed fesztiválra. Aztán ha kifullad az a vonal is, rámegyek a mesterséges intelligenciával előállított szarokra. Hú baszd meg, de utálom azokat!
RS: Miért utálod a mesterséges intelligenciát? Ezt fejtsd ki kicsit.
Balázs: Kurvára uniformizált az egész, ránézel és tudod, hogy na, itt senki nem melózott semmit csak beírt valahova pár dolgot és kész a lemezborító. Vagy a bármi. Mondjuk az kurva kemény, hogy ekkorát fejlődött a számítástechnika a Commodore 64 óta és nyilván rengeteg előnye is van a dolognak, viszont azt se felejtsük el, hogy olyan dolgokat lehet emberekkel megetetni pár jólsikerült kamu videóval, hogy a szőr feláll a hátamon, baszd meg. Nyilván nem lehet a dolgot elkerülni, de azért próbálom magam távoltartani a dologtól.
RS: Nem lehet, hogy azért nem kedveled mert a Terminator filmtől beszartál gyerekként?
Balázs: A Moby Dick szövegektől szartam be, nem a Skynet-től.
RS: Nem lehet, hogy elő kellene szedni a régi módszereket is? Pénisz mutogatás vagy esetleg gitártokba kakálás?
Balázs: Az gitárra kakálás volt, nem a tokba! Amúgy lehet, hogy tényleg elő kéne venni a brét a színpadon. Akkor igazán azt éreztem, hogy szabad vagyok! Most amúgy is feljebb van a gitár, szóval nem kéne így emelgetnem, ott lenne premier plánban. Nem, amúgy mi nem az ilyen Peter Steel-es ócska módszerekben hiszünk hanem a precíz hangszeres játékban és a gigantikus színpadi műsorokban. Lángcsóvák, konfettieső és hasonlók. Pont most akarom felhívni Faragó "Főnyomócső" Attila barátomat, aki a Road zenekar turnémenedzsere, hogy hol lehet olyan felfújható embereket kapni, amiket a Road is használ, mert azok geci jól néznének ki az ilyen 2 méter belmagasságú klubokban, ahol mi is játszunk. Tudod, félig fújódnak csak fel aztán olyanok lennének mint a gazoló öregasszonyok.
RS: Amúgy mennyire nehezíti a koncertezést az A38-on a Duna hullámzása?
Balázs: Szerintem nem tud ott akkora hullám lenni, hogy leboruljon a dobcucc. Mondjuk egyszer mesélte a Schrottner Tomi, hogy amikor az Ektomorffal játszottak azon a 70 ezer tonna metál hajón, akkor volt olyan vihar, hogy a cinállvány után kellett nyúlni, különben repült volna.
RS: És zavaró tényezők lesznek az előzenekarok? Már ha lesznek...
Balázs: Örülök, hogy figyelsz! Még az első kérdésnél írtam, hogy Seek & Destroy meg Joystix. Mondjuk én is ilyen vagyok, elfelejtek mindent két perc alatt. Gondolkodtunk amúgy nagyobb külföldi nevekben is, de aztán rájöttünk hogy a bankkölcsön az nem fasza.
RS: Egy ilyen mértékű koncert mennyi felkèszülèst igényel? Mennyi brokkolit kell előtte enni?
Balázs: Pont tegnap dumáltunk erről a Nyúllal, hogy azért egyet kéne rá próbálni, főleg, hogy előtte nem játszunk másfél hónapig... Igaz, hogy eddig ez a legnagyobb saját bulink – vagy úgy is fogalmazhatunk, hogy ha nincs szerencsénk, akkor ez az, ami a legjobban fog fájni, haha, de nem lesz nagyzenekar vagy akusztikus blokk amivel foglalkozni kéne. A 15. szülinapunkra mondjuk hívtunk vendégeket de mindenki profi volt, megtanulták otthon amit kell, aztán buli előtt mindenkivel eljászottuk egyszer a számot. Körmivel azért háromszor átgitároztuk a Hardcore
Babylont Sukorón, biztos ami biztos.
RS: Lassan Te is... Mennyi pluszos leszel? Tudom, hogy futkosol, de a térded bírni fogja még ezt az ugra-bugra dolgot?
Balázs: 48 éves vagyok, baszd meg. Néha azért eszembe jut, hogy ez a 30 év ugrálás biztos nem tett túl jót, de ha megkérdeznéd Al Jourgensent, szerintem ő se cserélné el herkás éveit semmire, haha. Majd a kerekesszékben ráérek sopánkodni, addig viszont jól szeretném magamat érezni.
RS: Mit teszel amúgy az egészséged megóvása érdekében?
Balázs: Nem iszom alkoholt, nem dohányzom, nem drogozok, eljárok kocogni, nem nézek tévét, nem hallgatok rádiót, nem olvasok híreket és nem fogyasztok állati eredetű dolgokat.
RS: Mesélj nekem még kérlek a hangzásodról, hiszen elhagytál te is két húrt a gitárodról, mint anno Cavalera. Mit kell tudni milyen motyót próbálsz most tönkretenni?
Balázs: Amúgy Jimmy Bower is csak négy húrt használ az Eyehategod-ban, szóval hárman vagyunk a klubban, mármint így a nagyok, haha. Gyakran megkérdezik különben, hogy mi ez a négy húr? Tök véletlenül jött. Észrevettem, hogy nem nagyon használom a két legmagasabbat és amikor húrt cseréltem, azokhoz hozzá se nyúltam meg nyilván nem is hangoltam be őket. Aztán amikor már olyan rozsdás volt az egyik, hogy szinte magától elszakadt, már csak öt maradt. Aztán megette azt is a gyász és maradt négy. És akkor már leszedtem a két felesleges hangolókulcsot is. Az alábbi néhány sor nagyon szakmai lesz, szóval aki nem gitározik az inkább ugorjon a következő kérdéshez, haha. A ládám egy 2x12-es Matrix, neodímium hangszórókkal. 13 kiló az egész. Nyilván nem egy 4x12-es, de kurva jól elvagyok vele. Az erősítő meg egy Matrix VB800-as. Ez meg csak másfél kiló és be van csavarozva egy rack-be az összes többi szarommal együtt. Mosfet végfok, csöves előfok. A stúdióban csúnyán megbukott egy csöves Engl mellett, de már kb. 7 éve megvan és nem is nagyon akarom lecserélni. Koncertekre meg az évi másfél próbára tökéletes. Az összes többi szarom meg egy Samson adóvevő, onnét bemegy a jel egy Nux overdrive-ba, onnét meg egy TC Electronic Mimiq pedálba. Ez egy kurva jó cucc, csinál egy olyan sztereó gitárjelet mint ha két gitáros lenne a bandában. Az egyik oldalon ez szól, a másik oldalon meg még van egy 10 ezer forintos Rat klón a jelútban, csak Pedalhealer tett bele egy faszom tudja milyen chip-et, ott meg az. És nem használok mikrofont, csak két hangfalszimulált DI boxot, egy Palmer PDI09-et meg egy Tube Amp Doctor F.A.N.T.A-t. A Palmer felőli oldalon nincs is erősítő, csak a pedálok. Ja, meg van még egy AMT zajzáram meg egy Polytune hangolóm. A gitárom egy LTD SN-200-as, de kábé minden ki van rajta cserélve vagy
ki van véve belőle. Amikor megvettem, az első utam az asztalos haveromhoz vezetett, hogy a koptatólap alatt lévő fából szedje ki a lehető legtöbbet, hogy minél könnyebb legyen a gitár. Azt a kókányolást, baszd meg, hahahaha! A 150 ezres gitár értéke azonnal 8700 Ft-ra csökkent. A hangszedő egy Lace Deathbucker, a húrláb Babicz, a hangolókulcsok meg ilyen húrlevágós satus Planet Waves-szek. A hangszedőről, illetve a hangszedő pozíciójáról meg újrapozícionálásáról is tudnék mesélni, de erre a sztorira már lecsapott a Guitar World, úgyhogy bocsi... Remélem, hogy ez így érthető volt és senki nem unta magát halálra. Ha meg igen, akkor mondtam, hogy ne olvassátok el, baszd meg, haha. Amúgy ezeket a dolgokat még életemben nem írtam le, szóval kicsit most
úgy érzem, hogy tényleg vagyok valaki a gitárosszakmában, haha. Köszönöm Tamás!
RS: Miért volt fontos a számodra, hogy könnyű legyen a gitár?
Balázs: Borzasztó érzés már az is, ha meg kell fogni egy nehéz gitárt, hát még a nyakadba akasztani! Érted, már a négy húr is soknak tűnik néha, minek szúrjak ki még jobban magammal? Mondjuk egyszer kipróbáltam egy Strandberg-et. Na, az konkrétan olyan érzés volt, mint ha egy műanyag gyerekgitárt fogtál volna.
RS: Miért pont az LTD mellett tetted le a voksod? Volt több gitárod is az évek alatt, ahogy láttam.
Balázs: Féláron adták, haha. Meg ez volt az, ami elég olcsó volt ahhoz, hogy ne sajnáljam olyanra átalakítani, mint amilyenre szerettem volna. Kapott is rendesen azóta, haha. Vannak szimpatikus egy hangszedős, egy hangerőpotis gitárok, csak ezek vagy kurva drágák vagy gyanúsan olcsók. Ez meg a kettő között volt. Először amúgy nem nagyon éreztem a hangszert a Les Paul után, de kicsit feljebb emeltem, mármint rövidebbre vettem a hevedert aztán rögtön jó lett. De túl sok gitárom nem volt, sokszor még pótgitárom se. Egy Epiphone Les Paul, egy Ibanez RG320, egy olcsó Gibson, most meg ez. Van egy pót LTD tökömtudja mim, meg régen volt egy Maison vagy mi a geci, de arra már nem is emlékszem. Meg egy Hohner Rockwood, ami az első volt gimis koromban.
RS: A wikipèdián az van fent, hogy Te punk vagy. Ezt te szerkesztetted, hogy az egykori osztályfőnök forogjon a sírjában vagy csak valaki nem tudja kezeleni az internetet?
Balázs: Nem tudom, hogyan kell a wikipédiát szerkeszteni, de igen, szerintem punk vagyok. Szerintem mindenki punk, aki megkérdőjelez egy csomó mindent a társadalommal meg a világ működésével kapcsolatban, maximum nem definiálják magukat ezek az emberek punkoknak. Mondjuk vannak olyan punkok is, akik csak a Dínom-dánom félédes fehérbor árát kérdőjelezik meg a pénztárosnál, de valakinek az ilyen problémákkal is foglalkozniuk kell.
RS: Akkor rólad elmondhatjuk, hogy másmilyen punk vagy? Mit is jelent ez neked valójában?
Balázs: Másnak lenni, mint a többi srác? Kérdezd meg a csajomat, haha. Nagyon sok dolgot teljesen feleslegesnek meg hülyeségnek tartok a világban és képtelen vagyok felfogni, hogy bizonyos emberek miért viselkednek úgy ahogy és miért tesznek olyan dolgokat, amiket. Meg szerintem naív is vagyok mint a picsa. Többször is megállapítottam, hogy én kurvára nem vagyok ebbe a világba való. Meg sok dologra teljesen alkalmatlan is vagyok és ezeken nem feltétlenül szeretnék változtatni. Vagy ha igen, akkor nem tudok.
RS: Amúgy az A38-on megrendezésre kerülő május 23-ai koncerttel kapcsolatban volt már kérdés?
Balázs: Volt. A csajom megkérdezte, hogy az unokaöccsét fel tudjuk-e vinni a bulira vagy vonatozzon?
RS: És akkor elviszitek a srácot a koncertre?
Balázs: Szerintem amúgy nem fog eljönni, haha.
RS: Amúgy van olyan Don Gatto koncert vagy volt már amit szívesen kihagytál volna?
Balázs: Életemben egyetlenegyszer volt olyan, hogy bementünk egy helyre és annyira igénytelen volt, hogy arra gondoltam, hogy ha ez a buli most elmaradna, akkor nem lennénk nagyon szomorú. Ez Párizsban volt valami foglaltházban. Büdös volt, kosz volt, nem volt víz, szóval ideálisak voltak a körülmények, haha.
RS: A párizsi buli az egyik legszarabb volt, akkor nézzük meg a másik oldalt is, mi volt az álom dínom-dánom?
Balázs: Olyat nem tudok kiemelni, nagyon sok jó koncertünk volt és remélem, hogy az A38-as buli se lesz lófasz, haha. Micsoda visszacsatolás, micsoda rejtett reklám, mi?
RS: Balázs azért lássuk be, hogy egy igazi nagybetűs FÈRFI vagy. Enyhén őszülő, kellemes szőrös, szórakoztató fazon, aki remek videókat készít a zenekara promózása érdekében. Ennyi elfoglaltság mellett, hogy jut időd dalokat írni?
Balázs: Köszönöm Tamás, köszönöm! Nem jut. Jó lenne ha olyan lennék mint Vigi az Aurorából, aki ha lefekszik a heverőre, már pengeti is a gitárt, de nekem ez az alkotás ez egy ilyen félig szükséges rossz, haha. Általában magamra szoktam erőszakolni a szövegírást meg a dalszerzést, de komolyan hangzott, haha! , de mindig próbálok kibúvót keresni. Meg lássuk be, hogy nem nagy élmény egy bedugatlan négyhúros uszadékfát pengetni, ami ráadásul tiszta retek a rászáradt izzadtság miatt. Nem is tudom embereknek hogy van idejük gitározni... Persze, neki kéne állni az új számoknak, de most kezdte a sulit a gyerek, házfelújításban vagyunk, anyáméknál kell segíteni csinálni a kertet, meg itt vannak ezek a faszom interjúk a május 23-i A38-as koncerttel kapcsolatban és az újságíróknak azonnal kellenek a válaszok, különben nem jelenik meg időben a cikk... Pedig van egy jó riffem, de ilyen körülmények között nem lehet rendesen kidolgozni!
RS: Mik azok a dolgok, amiket a Don Gattón kívül fontosnak tartasz az életben?
Balázs: Lehet egy dolgot is mondani? Mert akkor az a szeretet. Csak sajnos ezt a szót a Földön élő nyolcmilliárd emberből nem mindenki úgy definiálja, ahogy kéne. Le kéne tekerni nullára a felsőbbrendűség meg az önzőség potmétereket és sokkal faszább hely lenne ez a szar itt. Hú, geci, milyen komoly témákat feszegetünk... Rendesen már kezdem magam rosszul érezni.
RS: Elmondhatjuk szerinted így lassan a végéhez èrve, hogy ezzel az interjúval jól promóztuk az eseményt?
Balázs: Tomi baszd meg, ennél jobban nem is tudtuk volna! Köszönöm! Felírunk. És a csajodat is!
RS: Meg amúgy ennyi idő után kapsz még fenyegető faxokat azért, hogy a Don Gatto pörög nem a Fürgeróka?
Balázs: Az emberek beletörődtek már, hogy soha nem fog visszatérni tinikoruk legjobb zenekara de titkon remélik, hogy egyszer összeállunk egy utolsó nagy bulira. Tavaly nyáron még a Kerecsen is azzal jött oda, hogy csináljunk egy Fürge koncertet és ő lesz az énekes, de baszd meg a Fürge a Budavári nélkül olyan, mint a Type O a Peti nélkül.
