Egy kollab, amit mindenki akart, még ha nem is tudtunk róla. A Motionless in White frissen megjelent számát Corey Taylor-ral, a Slipknot énekesével közösen készítette, aminek az eredménye egy valódi „banger” remekmű.

A rajongók lebegő izgalommal várták az új dal megjelenését, és nem hiába tették, mert most mindenkit lesöpört a talajról a banda. A Playing God hangzását és tematikáját tekintve olyan, mintha a Motionless in White korábbi világainak legsúlyosabb elemei – a „Thoughts & Prayers” társadalomkritikus feszültsége, a „Slaughterhouse” nyers brutalitása és a „Corpse Nation” sötét, horrorisztikus hangulata – egyetlen, tömény és elementáris erejű kompozícióban sűrűsödnének össze.

Mindezt Corey Taylor extrém dinamikájával ötvözve a szám első negyede inkább Slipknot-hangulatot idéz, különösen az Eyeless című dalukra emlékeztetve. Azonban ahogy elérünk a lágyabb részhez, Chris visszaránt minket a MIW világába.

A lágy részeket említve ki kell emelni a tökéletes összhangot az erőteljes, „odaszólós” szövegrészek és a zene dallamossága között. A megszokottól eltérően a refrén nem szívet facsar, hanem ököllel üti meg azt.

Az eredmény egy kíméletlenül intenzív, mégis tudatosan felépített darab, amely minden túlzás nélkül a zenekar egyik legütősebb megszólalása. Tökéletes mézesmadzagot húztak el az orrunk előtt, és hagytak minket a levegőben lógva, hiszen a teljes album még várat magára. Megjelenése 2026. július 17. Addig is mindenki elégedjen meg az ízelítővel.