Van, hogy egy zenekar akarva-akaratlanul, de kicsit túlfeszíti a húrt. Hogy most azt dalokban teszi, az egy dolog, hiszen a rock és a metal mindig is valamilyen szinten a lázadásról szólt, de sokszor már a képi körítés is átlép egy bizonyos határt. Most például lángoló szerzetesekkel, anyuci forró pitécskéjével, vagy a korai death metal henteléseivel bővül a sor.

Van, hogy egy zenekar akarva-akaratlanul, de kicsit túlfeszíti a húrt. Hogy most azt dalokban teszi, az egy dolog, hiszen a rock és a metal mindig is valamilyen szinten a lázadásról szólt, de sokszor már a képi körítés is átlép egy bizonyos határt. A hatodik részben állatok, állatságok és női testek ismét jutnak szép számban, persze mindenhogy, csak nem finoman.
David Bowie előtt tisztelgett a Two Minutes To Late Night alkalmi legénysége. A pár éve elhunyt egyetemes zenei legenda a napokban lett volna hetvenöt éves, így nem meglepő, hogy az ő katalógusából érkezett a legújabb átirat. A feldolgozott dal a Station To Station, a dalt Marty Friedman (ex-Megadeth), Laura Pleasents (ex-Kylesa, The Discussion), Gwarsenio Hall (Two Minutes To Late Night), Chris Johnson (Deafheaven, Doomriders), John Rice (Uncle Acid & The Deadbeats, ex-Job For A Cowboy) és Emily Lee (Shearwater, Loma, Snake Oil, Droneflower) hangszerelésében hallhatjátok.
EP-t adott ki a Bay Area thrash egyik zászlóshajója, a Death Angel. Az Under Pressure című anyag nem véletlenül viseli ezt a címet, a kvintett ugyanis a Queen és David Bowie közös slágerét dolgozta fel az anyagra. A négyszámos csomagon a címadó mellett a Faded Remains című új dal és két akusztikus átirat kap helyet, utóbbiak az A Room With A View és a Revelation Song csendes-ülős átértelmezései.
Nos, ha már nincs új System Of A Down (el kell engedni, de tényleg), akkor legalább nézzük a tagok egyéb projektjeit! Például John Dolmayan hamarosan (
Egy jó bő hónapja, hogy megjelent a Hollywood Vampires második nagylemeze, a Rise, de természetesen a csapat nem ül, nem is ülhet a hátsóján. A Steve Perry, Alice Cooper és Johnny Depp által fémjelzett csapat a népszerű műsorvezetőnél, James Cordennél is megfordult a friss lemez iránti figyelmet élénkítendő, ahol David Bowie klasszikusát, a Heroest kapták elő.
Az elmúlt időszakban igen hevesen elkezdett aratni a Kaszás a rockzene nagyjai között. Ez persze nyomott hagyott mindenkiben, hiszen a címben említett zenészek elég sokat letettek az asztalra, ha az egyetemes pop- és rockzenét nézzük. Előttük tisztelgett Jared Leto, aki egy-egy dalrészletet dolgozott össze a fent említett énekesektől, illetve zenekaruktól.
Valamikor 1995 első felében született az a kellően merész, de mégis elsöprő erejű elképzelés, hogy David Bowie és a Nine Inch Nails zenekar közös turnén vegyen részt. Ami még akkor is bátor húzás volt, ha az abban az évben megjelenő új David Bowie lemez hangzása és megoldásai helyenként simán harmonizáltak a Nine Inch Nails zenéjével. Maga Bowie pedig elismerten kedvelte és hallgatta is Trent Reznor bandájának anyagait. Több évtizedes rajongóit azonban sem az említett Outside lemez, sem az amerikai rockkultúra elektronikus fenoménjeivel lefolytatandó közös turné nem ajzotta fel igazán. Így ezek a közös koncertek az isteni Bowie azon kalandozásainak egyikévé lettek, amivel ismeretlen és fiatal közönség előtt, messze a komfortzónáján túlra tolta ismét újjászületett önmagát.
A legnagyobb zenetörténelmi pillanatokat illetően legalábbis biztosan. Minthogy azonban azokat a fejeket, akik az adott korra legjellemzőbb dalokat kitolták a lelkükből a közönség elé valószínűleg éppen a körülöttük zajló idők villanásai inspirálták, így azok mindig kicsit többet fognak jelenteni nekünk, mint csupán zenék. Hiszen ezek egyben megunhatatlan és emlékező korrajzok is. A hatvanas évek olyan előadóinak az alapjain, mint a Pink Floyd, a Beatles, Muddy Waters, Jimi Hendrix és Bob Dylan a következő évtized rockmuzsikái már még inkább mérföldkövek, amik mély gyökereket eresztve amúgy is meghatározták a későbbi idők stílusainak meglehetősen kusza burjánzását. Mi pedig nagyító alá helyezve ezeket a bizonyos hetvenes éveket, megpróbáltuk tíz plusz egy dalban összeszedni és azokkal megmutatni egy kerek évtizedet.
Corey Taylor, a Slipknot és a Stone Sour frontembere egy utazó koncertsorozat keretén belül lépett fel a los angeles-i Wiltern Theaterben még tegnapelőtt. Az énekes a szinte pont egy éve elhunyt legenda, David Bowie emlékére szervezett eseményen dalolt el egy igazi örökérvényűt, a China Girlt, melyet lentebb meg is nézhettek egy rajongói felvételnek köszönhetően.



A 68 éves David Bowie egyébként is elképesztő. A kedvenc rockereink által is az egekig bálványozott angol úriember ugyanis huszonynolc nagylemezzel a háta mögött áll és tündököl ismét a világ színe előtt. Méghozzá egy érkező új albummal, aminek a címadó dalához most videó is készült, ami minimum leakasztja az alsó állkapcsot a helyéről, így azt először vissza kell rakni, ha mosolyogni támad kedved a következő Bowie féle megújuláson. A Blackstar című videó bizarr képi világa minimum díjnyertesnek tűnik valamelyik gálán, zene pedig több korszakát megidézi az zenésznek. A közeledő album pedig januárban kíséri majd a klipet, amit itt láthatsz a hajtás után...