Élőzenés szempontból ez az év is szar. Nem tudjuk, hogy mikor lesz újra az, hogy a koncert után sípoljon a fülünk másnap reggelig, nem tudjuk mikor lesz az, hogy koncert után még két órát kell vezetni, hogy hazaérjünk hajnalban, hogy két óra alvás után melózhassunk. Ezekben a nehéz időkben igazán ránk fér, hogy legalább hallgassunk valami finom új muzsikát. Ezért vártam az új Eyehategod lemezt, amit eszméletlen lendülettel kezdtem el hallgatni. Nézzük is meg, hogy milyen lett az A History Of Nomadic Behavior.