Nem túl meglepő módon a népi babonák újévi tiltólistáján a házimunkák dominálnak, így rohadhat még egy napig a szemét a kukában, állhat halomban a mosatlan, de egy áporodott alsónadrág is durva rontást hozhat a ház népére, ha január elsején megy a mosásba, illetve a szárítókötélre. Ezzel szemben bizonyos tevékenységekkel érdemes bevonzani a tutit egész évre, ezért is fogy úgy a kondibérlet meg a jógahenger és brit tudósok már azt is bebizonyították, hogy a lencse fogyasztás a bankszámlánkat is puffasztja, jómagam viszont inkább koncentrált zenehallgatással igyekszem belőni a következő háromszázvalahány nap tematikáját.
Öt évvel a Digital Garbage után friss albummal jelentkezik a Mudhoney. A Plastic Eternityre tizenhárom tételt szuszakoltak fel a már harmincöt éve alkotó legendák, a lemez első előzetese a klippel kiegészített Almost Everything lett. Ezt, valamint a borítót és a dallistát is meg tudjuk mutatni, a megjelenés 
Ősszel, egészen pontosan a tervek szerint szeptember 28-án jelenik meg a seattlei grunge veterán Mudhoney sokadik lemeze, a Digital Garbage. A seattlei hangzás megkerülhetetlen formálói az igazi sosemvolt hősei annak az érának, amikor az MTV képernyője előtt ülve vártuk, hogy felcsendüljön a Smells Like Teen Spirit vagy a Would?, és a most publikált dal alapján hamarosan ismét 1988-ban érezhetjük magunkat.
Hamarosan egy deluxe, kétlemezes újrakiadást kap a Magyarországon Facérok, eredetileg Singles címen megjelent mozi filmzenealbuma. És hogy ez miért érdekes rockzenei szempontból? Mert az akkor (1992-es filmről beszélünk) éppen virágzásnak induló seattle-i grunge szcéna minden jelentősebb neve (mint például a Pearl Jam, Alice In Chains, Smashing Pumpkins, Soundgarden, Mudhoney, stb.) képviseltette magát rajta egy-egy dallal.