Július végén egy igazi kult-zenekar érkezik a Barba Negrába: a nemrég bejelentett új felállással, technikás és súlyos riffekkel megpakolva robban be a színpadra a Nevermore. Jeff Loomis-ék előtt egy másik jól bejáratott heavy metal gépezet, a svéd Wolf is fellép majd.
Kiderült, hogy Jeff Loomis és Van Williams mellett kik fogják alkotni az újra életre kelt Nevermore friss felállását. A 2011-ben pihenőre vonult zenekar az időközben elhunyt Warrel Dane és Tim Calvert, valamint az újjáalakulást kihagyó Jim Sheppard helyére Berzan Önent, Jack Cattoit és Semir Özerkant szerződtette le, az új csapat bemutatkozása április 1-én lesz Isztambulban.
Jeff Loomis egy interjúban beszélt arról, mit jelent a Nevermore újjáalakulása Warrel Dane nélkül. Elmondta, hogy Van Williamsszel már évek óta tervezték a visszatérést, és úgy érezték, maradt még bennük mondanivaló. „Sajnálom, hogy Warrel elment – a legjobb barátom volt –, de hiszem, hogy méltó módon tudjuk folytatni” – mondta.
A lavina még december 27-én indult el, amikor Jeff Loomis és Van Williams bejelentette a Nevermore visszatérését. A hírre Jim Sheppard is reagált, aki néhány nappal később a közösségi médián keresztül fejezte ki csalódottságát, mondván, hogy őt bizony nem igazán keresték az újraindulással kapcsolatban.
A Nevermore gitárosa, Jeff Loomis és a dobos Van Williams nemrég jelentették be, hogy 2025-ben felébresztenék a zenekart Csipkerózsika álmából. A hír kiváltotta az alapító basszusgitáros Jim Sheppard haragját, mivel állítása szerint ez ügyben soha nem vették fel vele a kapcsolatot. A nemtetszésének természetesen a közösségi médián keresztül Sheppard és felesége is hangot is adott Most Loomis és Williams is kiadott egy hosszú közleményt, amiben sok kérdést tisztázott a Nevermore újraegyesülésével kapcsolatban.
Még december 27-én pénteken robbant be a köztudatba a hír a Nevermore zenekar lehetséges visszatéréséről. Jeff Loomis gitáros és Van Williams dobos a közösségi médiában tett utalásokat arról, hogy a régóta inaktív progresszív-power metal ikonok 2025-ben újra egyesülhetnek.
Elég szürreálisnak tűnik a hír, de úgy néz ki igaz! Jeff Loomis gitáros az Instagramon közölte, hogy jövőre visszatér a Nevermore. Rajta kívül Van Williams dobos helye tűnik biztosnak a bandában. Az énekes pozíciója a legkényesebb kérdés, hiszen a zenekar frontembere Warrell Dane 2017-ben elhunyt. Hogy a felállás tagja lesz, az utolsó éveket velük lehúzó Vörös Attila gitáros, az is nagy kérdés, de hamarosan úgyis kiderül minden.
A hosszú hétvégén újabb zenész távozott el közülünk, méghozzá a Forbiddenből és a Nevermoreból is ismert Tim Calvert. Az 52 éves gitáros hétfőn adta fel a harcot, a nővére elmondása szerint a pilótaként is dolgozó Calvert az ALS egy agresszív formájától szenvedett.
Szegény Warrel Dane épp, hogy csak elhunyt, a kiadó máris bejelentette a Nevermore éleművét összefoglaló díszdobozos kiadványt. Na, persze nem azt jelenti, hogy nyálcsorgatva csaptak le a morbid apropóra, egyszerűen csak szerencsétlen vétetlen volt: a Century Media idén ünnepli a harmincadik születésnapját, így a legnagyobb csapatai fullos csomagjai közül ez lett az első. A pénteken megjelenő, 2000 darabra limitált csomagot a kiadó egy kicsomagolós videóban meg is mutatta, mi nagyon nem is részleteznénk, csupán egy dallistával tuningoljuk meg.
Már lassan egy hónapja, hogy nincs közöttünk a Nevermore és a Sanctuary frontjáról ismert, karakteres hangú énekes, Warrel Dane. A frontember tiszteletére egy megemlékezést tartottak, melyben a kollégák visszatekintései mellett egy masszívabb zenei performansz is előkerült, ezt mind lentebb láthatjátok a tényleges tartalmi részt tekintve több, mint háromórányi videóban.
Igaz, nem feltétlen friss ez a videó, de azért érdemes megnézni, ahogy az egyik kedvenc YouTube-erünk, Anthony Vincent emlékezik meg és állít emléket a nemrégiben elhunyt Warrel Danenek. Egy rövid megemlékezés után jön persze az ének is, mely a szokásosan magas színvonalú, így sokat már nem is tennénk hozzá.
Épp, hogy egy hete múlt, hogy meghalt Warrel Dane, a Nevermore és a Santuary énekese, a kiadó máris egy jövőre esedékes kiadványt jelentett be az előbbi zenekarától. Persze nem tudni, hogy ez a két esemény mennyire van összefüggésben, az viszont biztos, hogy az összes stúdiólemezt, demokat, EP-ket és ritkaságokat is tartalmazó, tizenkét lemezes The Complete Collection március 9-én fog megjelenni, szigorúan limitált példányszámban.
A múlt héten eltávozott közülünk egy újabb legenda, Warrel Dane, akit a Sanctuary és a Nevermore frontjáról ismerhet a nagyközönség jó része. Az énekes egészségügyi állapota már elég katasztrofális állapotban volt, emiatt is igazolt át az égi zenekarba, miközben épp a legújabb szólólemezén dolgozott. Ezt, mármint a korongot promózta meg szűk három héttel ezelőtt a Brazilian TV-nek, ahol két gitáros, Johnny Moraes és Thiago Oliveira társaságában énekelt egy kicsit a beszélgetés közben. Ezt láthatjátok lentebb.
48 éves korában, szívrohamban elhunyt Warrel Dane. Az énekest, akit a Sanctuary és a Nevermore frontjáról ismerhetett a nagyközönség, Brazíliában, Sao Pauloban érte utol a vég az este folyamán, már nem tudták újraéleszteni.
1996 kicsit felemás év volt. Míg a grunge már erőteljesen haldoklott, a később a helyére lépő irányzatok még csak ekkor kezdték el bontogatni nem éppen pillangószépségű szárnyaikat. Viszont nem lehet az év egyetemes rocktörténelemre mért hatását lebecsülni, hiszen olyan korszakalkotó klasszikusok láttak napvilágot ekkor, mint a Tool Aenimája, a Manson-féle Antichrist Superstar, vagy éppen a Sepultura Rootsa. Na, de lássuk csak részletesebben, milyen is volt a felhozatal abban az évben!
A Nevermore 15 éves Dead Heart, In A Dead World albumának dalaival, valamint a legnagyobb Sanctuary és Nevermore klasszikusokkal lép fel Budapesten szeptember 15-én Warrel Dane. A saját zenekara élén érkező énekest a Dürer Kertben láthatjuk majd.
Nagy valószínűséggel hidegzuhanyként éri a Nevermore rajongókat a hír, de Jeff Loomis gitáros és Van Williams dobos ma bejelentették kilépésüket a Nevermore-ból. A banda pár napja különösebb indoklás nélkül lemondta amerikai koncertjeit, de akkor még nem lehetett sejteni az okokat. A hír azért is meglepő mert Loomis pár hete még Vörös Attilát dícsérte és azt mondta soha nem zenélt jobb formában a zenekar.
A Seattle-i Nevermore bőgőse, Jim Sheppard február 16-án műtéten esett át, egy jóindulatú tumort távolítottak el az agyából. Az énekes Warrel Dane az interneten közzétett üzenetében, minden rajongót és barátot pozitív energiák sugárzására kért. Vagy ennek a hatására vagy sem, de a műtét nagyon jól sikerült. Sheppardnek nem ez az első komoly orvosi beavatkozása, hiszen 2006-ban diagnosztizált Crohn-betegségének súlyosbodása miatt kellett orvoshoz fordulnia. Hogy a nem sokára induló turnén ki pótolja, azt még nem árulta el a zenekar.
Amikor tavaly április végén bejelentésre került, hogy Warrel Dane (Nevermore énekes) szólózenekara mellett a seattle-i Nevermore is Vörös Attilát választotta gitárosának sokan kapták fel a fejüket. Azóta lassan egy év telt el, a Nevermore pedig március 14-én a Symphony X társaságában a PECSA-ban játszik.
RS: Lassan egy éve, hogy a Nevermore-ban játszol. Gondolom volt már idő elhinni, hogy ez nem tündérmese, hanem maga a valóság. Miben van a legnagyobb különbség a hazai és a nemzetközi színtér között és mennyire nehéz ebben a közegben érvényesülni?
Az való igaz, hogy elég sokáig tartott felfogni ami velem történt, sőt, mind a mai napig történik velem olyan, hogy egyszer csak leesik a dolog és alig merem elhinni. A legnagyobb különbség a hazai és nemzetközi színtér között az leginkább a lehetőségekben és a méretekben merül ki. Míg itthon a legnagyobb zenekarok is ”csak” hazai színtéren képesek mozgolódni, ugyanabban a huszonvalahány nagyobb klubban, művházban, illetve ugyanazokon a fesztiválokon, addig mindezt nemzetközi szinten gyakorlatilag a világ minden táján könnyebben lehet csinálni, ami azért óriási különbség, és amiről talán minden zenész igazán álmodozik. Persze volt és van is rá példa, hogy magyar zenekarok külföldön koncertezzenek, esetleg turnézzanak, ez azért sajnos mindig korlátozva lesz. A magyar anyanyelvű zenekaroknál végképp. Érvényesülni a világon bárhol nehéz feladat, komoly kihívás, ami rengeteg áldozattal jár, de közel sem gondolom lehetetlennek. Amerikában, de nagyobb európai országokban is már csak a nagy számok miatt is könnyebben odajuthat az ember a „húsos fazékhoz”, ellentétben a rettenetesen telített és zárt, piciny magyar „piachoz” képest.
