Children Of Bodom - Hexed (Nuclear Blast, 2019)

Roy rendet rakott

2019. március 18. - theshattered

hexed.jpgA Children Of Bodom az utóbbi pár lemezével nekem kikerült a pixisből, hiszen már a lemezelőzetes dalok sem hatottak meg igazán, akkor meg... Hát, tudjátok, ha már a beetetés, azaz a jobbnak kiválasztott nóták sem tudnak semmi olyat adni, amiért kedvem lenne előszedni a korongot, minek erőltessem a fullos csomagot? Most viszont másabb volt a helyzet, úgy tűnik, Roy kicsit megcsapkodta Alexi Laihot, melynek köszönhetően végre megint egy viszonylag kerek csomaggal szolgálnak a rajongóknak, konkrétan az elmúlt bő egy évtized legjobbjával.

Tovább

Mark Morton - Anesthetic (Spinefarm, 2019)

2019 a szóló lemezek éve!

markmortonanestheticcd.jpg

2019 a szóló albumok éve úgy néz ki. Itt volt már Ville Valo albuma, ami egy langyos kis rock zene lett, előtte pedig John Garcia alapozott nekünk az év elején. Most pedig a Lamb Of God gitárosának, Mark Mortonnak a szóló anyagát hajtjuk ezerrel éppen. Szóval jöjjön a Anesthetic!

Tovább

Misery Index - Rituals Of Power (2018, Season Of Mist)

Deathgrind felső fokon

rituals_of_power.jpg

...vagy grinding death metal felsőfokon? A Misery Index az előző lemezével - a The Killing Gods - már elindult egy letisztultabb, "tisztább" death metal irányba, ezzel egy picit maguk mögött hagyva a grind egyes elemeit, amik a Traitors-on még keményen ott voltak. Hangsúlyozom egyes elemeket csak - mert, hogy még van a zenéjükben jócskán grind. A számok hosszúsága megnőtt, a hangzás modernebb/élesebb, a dob technikája brutális, de követhető és sokkal riff centrikusabb lett a muzsika, olykor már a death-thrash partját nyaldosva. Az összkép ettől függetlenül kegyetlen, nekem nagyon bejön a Misery Index új arca. 

Tovább

In Flames - I, The Mask (Nuclear Blast, 2019)

Rajta az úton

inflamesimaskcd.jpg

Vannak zenekarok, emberek, akiknek mindig várom a lemezüket, műveljenek bármit is a karrierjük során. Phil Anselmo, Maynard J. Keenan, Cavalera bácsi, vagy épp az In Flames. Habár az elmúlt években egyre jobban eltávolodott tőlem utóbbi zenekar, pedig a Come Clarity DVD-t ma már nem mindig játssza le a gépem. Ettől függetlenül itt van az új lemez, az I, The Mask! Mi pedig természetesen meghallgattuk jó párszor.

Tovább

Candlemass – The Door to Doom (Napalm Records, 2019)

Hová is vezet az ajtó?

candlemassthedoortodoomcd.jpg

A nosztalgia, mint az közismert, a metal körökben is nagy úr. Hosszasan lehetne sorolni azokat a hozzávetőlegesen harmincöt - negyven éve alakult zenekarokat, amelyek mindmáig az akkori alapvetéseiket játsszák, az egyezményesen klasszikusnak tartott felálláshoz a lehető legközelebb álló tagsággal. Vannak persze olyanok is, akik megpróbálnak ehhez képest továbblépni, és új anyagokat is leszállítanak időről időre. Ehhez a vonalhoz tartozik Leif Edling és az általa vezetett Candlemass.

Tovább

Elfeledett kincsek nyomában

2019 eddigi legjobb ismeretlen lemezei, ahogy mi láttuk

thomas_hooper_art.jpg

Lassan, de biztosan itt a tavasz, és ezzel együtt talán végre elindul a év érdemi része, legalábbis ami az új megjelenéseket illeti. Mert az addig rendben van, hogy tucatjával jelentek meg eddig is albumok, de az, hogy ezek összesített izgalmi faktora nem éri el egy hamburger menü (kis krumplival, zéró kólával) érdekességét sem, az már egy másik dolog. A Rockstation éppúgy nem ítéli el a gyorséttermi menüket, ahogy egy (...) (a pont helyére ízlés szerint bármilyen név beírható) zenekar tizenhatodik ugyanolyan lemezét sem, de szükségét érezzük annak is, hogy rendszeresen megemlékezzünk azokról a megjelenésekről is, amelyek máshol kevés teret kapnak. Mert 2019 nem annyira kilátástalan, mint aminek látszik: alább kortárs doom, ipari darálás, vagy éppen poszt-black koncertalbum példáján keresztül mutatjuk meg, milyen aláfestést ajánlunk a tavaszi napsütéshez.

Tovább

Indestructible Noise Command - Terrible Things (2019)

Ha kell a pofon, most megkapod!

incterriblethings.jpgAz Indestructible Noise Command (vagy I.N.C.) majd' két évtizednyi szünet után tért vissza a zenei porondra a 2010-es évek elején. A valamikor elég szép hírnevet, nagynevű zenekarokkal lebonyolított turnékat magának tudó csapat azóta kiadott már két nagylemezt és egy EP-t is, most pedig megérkezett az újabb fullos a meglehetősen gyilkosra szabott Terrible Things képében.

Tovább

Overkill – The Wings of War (Nuclear Blast, 2019)

Középen elhelyezkedve

overkill-the-wings-of-war.jpg

Már nagyon kíváncsian vártam ezt a lemezt, mert kedvenc zenekar ide vagy oda, nem voltam maradéktalanul elégedett a The Grinding Wheel albummal az első benyomások alapján, és akkor először lepontoztam egy Overkill lemezt. Összességében persze tetszett, de az Overkill megbízhatósága kiszámíthatósággá vált, és az év végi listán a Sepultura a Machine Messiah albummal gond nélkül letaszította a dobogó első helyéről az Overkillt!

Tovább

Dream Theater - Distance Over Time (InsideOut, 2019)

Visszatérés a kijelölt ösvényre?

dreamtheaterdistanceovertimecd.jpgIgazából nem volt most könnyű dolga a Dream Theaternek, hiszen egy (legalábbis az én szemszögemből) igen harmatos korong, a The Astonishing után (amit egyszer sem tudtam végighallgatni) kell újra bizonyítania a mindig kritikus nagyközönség számára, így részben nekem is. Mondjuk én nem szoktam annyira fanyalogni, mint az átlag prog-sznob, rendszerint elégedett vagyok a (ha az első albumtól számoljuk is) már három évtizede működő és alkotó csapat munkájával, mindig lelek valami csemegét az aktuális dalcsokron (kivéve, ugye...). Szerencsére a progmetal koronázatlan királyai ezúttal nem akarták elkapkodni a friss lemez anyagát, kevésbé ültek rá a gyártószalagra, így egy jóval kerekebb, emberibb, élvezhetőbb, élőbb, szerethetőbb  alkotás került ki a kezeik közül, egyenesen a mindig szájhúzó fanatikusok elé.

Tovább

Rotting Christ - The Heretics (Season Of Mist, 2019)

theheretics.jpg

A Rotting Christ mára a legkiemelkedőbb görög metal bandává nőtte ki magát (a Septicflesh mellett) és több mint 30 éves pályafutásuk során sok arcukat mutatták meg az extrém metal közösségének. Az athéni Sakis testvérpár által vezetett formáció a 13. nagylemezét rakta le az asztalra, mely a The Heretics névre kereszteltek. Az okkult, már inkább szeánsz-szerű koncepció albummal a hellén mesterek egy újabb szintre emelték az eddig is magasan szárnyaló sötét atmoszférájukat.

Tovább

Deserted Fear - Drowned By Humanity (Century Media, 2019)

Garantált német minőség!

deserted_fear_drowned_by_humanity_cover-hoher-fur-ole-1500x1493.jpg

A Deserted Fear egyre népszerűbb banda a germán kollégáknál, de megérdemelnék, hogy ne csak hazai pályán hódítsanak. A nálunk kevésbé ismert zenekar, immáron a negyedik nagylemezzel rukkolt elő a death metal viharos vizein. A kezdetekben még a régisulisabb vonalat meglovagló fiatal csapat, mostanra már kicsit kommerszebb és a tömegek számára hallgathatóbb death metal-melodic death metal átmenetet terít. Az első két lemeznél nekem mondjuk egy pörgösebb Bolt Thrower szeletelése és a jó kis Ashpyx darálása ugrott be, míg a harmadik és a szóban forgó mostani albumon már jócskán hódítanak a svéd stílusú melodic death metal/göthenburgi védjegyek. Gondolok itt az At The Gates-re és a régi Amon Amarth-ra.

Tovább

Édes-dead - Ebben az életben (2018)

Több is van még a tarsolyban....

img_3860.jpeg

Az Édes-dead zenekart utoljára az S8-ban láttam, amikor a Heim Pál Kórháznak rendezett jótékonysági bulin léptek fel. A zenekarral azóta nem sok minden történt, ellenben a buli elött még tavaly megjelent a legújabb lemezük, amiről most mi is megemlékezünk. Itt van az Ebben Az Életben!

Tovább

ZPZ - Vasnéni (Szerzői kiadás, 2019)

KÖCSÖGMETAL!!! (vol.2)

zpz_vasneni.jpg

Ha ügyesen figyeltetek, nálunk debütált Magyarország első metallemeze, a ZPZ (avagy: ZöldPinkódZöld) Vasnénije. A január 1-én 0:01-kor kiadott, a saját megfogalmazásukban köcsögmetalt nyomó csapat korongja körülbelül ki is meríti eme "műfaj" minden sajátosságát, annak minden nem létező követelményével. Nosza, lássuk!

Tovább

The Southern Oracle - Hiraeth (Metal.hu kiadás, 2018)

H-O-A-X!

tso18hiraeth_front.jpgA The Southern Oracle kicsiny hazánk underground színterének egy kiemelt gyöngyszeme, remélem, ezzel senki nem akar vitatkozni. A csapat tavaly év végén adta ki a legújabb albumát, a fizikai formátum mellé képregényt is tartalmazó Hiraethet, mely a maga lendületes sötétségével és Reign In Blood-i hosszúságával a kezdeti segges után többszöri, odafigyelős hallgatás után méginkább a földre szögezi a hallgatót. Pont, ahogy el is lehet várni a csapattól!

Tovább
ROCKSTATION online rockzenei magazin
rsszerk@rockstation.hu |  Impresszum