LAZARVS - LAZARVS

Csókolom, Ape.., akarom mondani LAZARVS otthon van?

2020. szeptember 24. - KoaX

lazar.jpg

Szobaprojektnek indult, majd jó poén lett, később underground szinten elismert, lassan pedig mainstream (?) zenekar lett az Apey & The Pea, akik áthaladtak a névváltoztatás rögös útján, hogy végül LAZARVS néven alkossanak. A felállás ugyanaz, a muzsika azonban jelentősen más, mint tíz évvel ezelőtt. Itt van a LAZARVS "bemutatkozó" anyaga a LAZARVS!

Tovább

Slash - Túlzásnak tűnik....

Ismét egy zenei könyv került terítékre

2020. szeptember 22. - KoaX

slash0.jpg

Meglep valakit, ha azt mondom, hogy lassan már vennem kell egy új könyvespolcot, mert nem fér el a sok zenei kiadvány? A Popshopnak hála a megjelenés után landolt nálam a legújabb életrajzi könyv, ami most a Guns N' Roses szólógitárosának mutatja be életét a kisgyermekkorától kezdve, a második Velvet Revolver lemezig. 

Tovább

Mastodon - Medium Rarities (2020)

Időhúzás, de remek módja az időhúzásnak

2020. szeptember 15. - KoaX

masti.jpg

Van olyan zenekar az ember életében, amire egyből ugrik, történjen bármi is. Számomra ilyen a Mastodon (is) Amikor a srácok elengednek egy megfáradt galambot, rohanok és megveszem a legújabb lemezt vinylen. Nincs ez másképpen most sem, de a lemeznél gyorsabb volt a zene, így megpróbálok objektíven állni a dologhoz és úgy okoskodni a Medium Rarites-ről.

Tovább

All Them Witches - Nothing as the Ideal (2020, New West Records)

A nem ideális, ami ideális

all-them-witches-album-art-2020-600x600.jpg
Az All Them Witches egy olyan zenekar, amit sikerült olyan tisztes távolságból figyelnem, hogy szép lassan le is tűnt a zenei horizontomról. Volt egy KEXP-es videójuk, ami rendszeresen szembejött velem, sőt abba szerintem még bele is néztem, máskülönben nem raktam volna el a zenekart az improvizatív-pszichedelik-blues-stoner skatulyába (helyesen egyébként, mert kb. ezekkel a hívószavakkal lehet őket illetni). Ez a skatulya meg igen könnyen megtelíthető, elég csak felütni bármelyik stoner rockkal foglalkozó csatornát és óhatatlanul is belefutunk egy csokorra való, ilyen stílusban mozgó zenekarra. Mégis az All Them Witches talán a legnagyobb név.

Tovább

En Minor - When the Cold Truth Has Worn Its Miserable Welcome Out (Season Of Mist)

Gyere és táncolj!

2020. szeptember 03. - KoaX

enminoralbum.jpg

Vannak a zenében mindenki számára megkerülhetetlen alakok. Legyen szó metalról, rockról, hip-hopról, vagy pop zenéről. Van, amikor ezek a zenészek komoly metszéspontot jelentenek a hétköznapi emberek számára. Van, akik hatását nem lehet letagadni. Lemmy, Bruce Dickinson, Hetfield, Ozzy mind-mind meghatározó énekesei annak a zenének, amit szeretek műfaj kategorizálás és a teljesség igénye nélkül. Alapot nyújtanak, de számomra az egyik örök ikon Philip H. Anselmo marad akkor is.

Tovább

Albumsimogató: Testament – The Ritual (Atlantic, 1992)

Elmarad a thrashnevelés

testament_ritual_cover2.JPG

„Eladták magukat.” „Már nem a régiek.” „Elnyálasodtak.” Hajlamosak vagyunk ilyen és hasonló sommás véleményt megfogalmazni, ha egy lemez nem a szánk íze szerint készült. Gondoljunk csak a Metallica fekete albumára, amit az ősrajongók nehezen emésztettek meg, aztán ma már mit nem adnánk érte, ha megint olyan dalokat írnának, mint az Enter Sandman vagy a Sad But True, ugye? Röviddel utána a Testament is megosztó lemezzel jelentkezett, ami bár kilóg az életműből, nálam örök top 10-es kedvenc.

Tovább

Deep Purple – Whoosh! (earMUSIC, 2020)

Alapbanda alapjáraton

deeppurplewhooshcd.jpg

A rockzene világában a Deep Purple egyet jelent az „élő legenda” kifejezéssel. Az „élő” szó az ő esetükben külön is hangsúlyos, hiszen az ötös nem pusztán a dicső múltjából tartja fenn magát, hanem rendszeresen ad ki lemezeket, és koncertezik az aktuális anyagával. Ahogy nyilvánvalóan most is tenné, immár huszonegyedik albumát népszerűsítve, ha a jól ismert okok nem gátolnák benne. (Az eredetileg júniusra időzített megjelenés szintén a járványügyi helyzet miatt tolódott két hónapot.)

Tovább

Avatar – Hunter Gatherer (EOne, 2020)

Halász, vadász, metalász

huntergatherer.jpgA Hunter Gatherer az első olyan Avatar-lemez, amit ténylegesen vártam már. Mivel elég későn, az előző albummal, az Avatar Countryval szálltam be a buliba, így volt mit pótolni és mivel mind a (minden értelemben) királyságos, mind az előző korongok tetszettek, nem is beszélve az A38-as koncertről, így már az első előzetes számnál beindul a nyálcsorgatás… És most, hogy levadászták, begyűjtögették minden figyelmemet, örömmel pattintottam be a korongot a lejátszóba!

Tovább

Metallica - S&M 2

Mire számíthatok?

sm2.jpg

Hetfield kijött az elvonóról, és reméljük, hogy elmúlik a mostani helyzet is, és újra láthatjuk a világ egyik, ha nem a legnagyobb metal zenekarát. De addig is mi van? Garázs live stream és egy újabb Symphonic koncert. Örülünk neki? Alap, hiszen a négyes ritkán nyúl mellé. De milyen is a Metallica And The San Francisco Symphonic S&M2-je?

Tovább

Albumsimogató: Melvins - Houdini (Atlantic, 1993)

Fergeteges slágerparádé

melvins.jpg

A Houdini név hallatán a többségnek nyilván hazánk fia, a kultikus szabaduló művész Harry Houdini ugrik be elsőre. Ezzel szemben előttem két kis szőke, mosolygós gyerek alakja sejlik fel, akik egy kétfejű kutyával játszadoznak. Ez a kétfejű kutya akár Buzz Osborne gitáros-énekes  és Dale Crover dobos is lehetne, akik a Melvins 84-es megalakulása óta húzzák-tolják a zenekart, fittyet hányva bárminemű zeneipari elvárásra vagy piaci trendre.

Tovább

Primal Fear – Metal Commando (Nuclear Blast, 2020)

Becsüljük meg!

primalfearmetalcommandocd.jpg

1997-et írtunk. A Hammerfall megnyert egy tehetségkutatót, lemezszerződést kapott, és megjelent a Glory To The Brave. A svédek bemutatkozása sikeres lett (megérdemelten), de ennél több is történt: a dallamos metal egyik napról a másikra nemhogy ciki nem volt többé, de újra divatba jött, legalábbis Európában.

Tovább

Kansas – The Absence of Presence (Inside Out, 2020)

Már azért az egyért megérte…

kansasabsence.jpg

Ismét a szokásos történet: adott egy, az 1970-es évek óta létező, iskolateremtő zenekar, amely a jelenlegi felállását tekintve nyomokban eredeti tagokat is tartalmaz, és amelynek aktuális kiadványa kapcsán bizony egyes ősrajongók is megkérdőjelezik a régi, jól bejáratott név használatának jogosságát.

Tovább

Emmure - Hindsight (SharpTone Records, 2020)

Nu deathcore, vagy mi a kegyelmes...

hindsight.jpegNagy dolgokat hangoztatott Frankie Palmeri a lemez kiadása előtt: már nem érzi azt, hogy ki tudna állni az előző albumok anyagáért, ha kellene. Gondolom itt a deathcore-ízű korábbi témákra utalt az énekes. Ez általában egy dolgot szokott jelenteni: a következő lemezén, akármilyen necces is tud lenni egy ilyen döntés, újra fogja definiálni magát a csapat. Nos, hogy ez megtörtént-e, nem feltétlen vagyok benne biztos, de az igaz, hogy a Hindsight máshogy dühbomba, mint az elődjei. És nem vagyok biztos benne, hogy a jó értelemben...

Tovább

Haken - Virus (InsideOut, 2020)

Az év proglemeze?

album_cover.jpgKezdjük a legnyilvánvalóbb dolognál: nem feltétlen szerencsés a lemez címválasztása, de ha belegondolunk, hogy a Virus promóciója már jóval a járványhelyzet előtt elkezdődött, sejthetjük, hogy nem az aktuális helyzet anyagi levadászáról van szó. Szerintem méltatlan is lenne egy ilyen kaliberű zenekartól ezt meglépni. Most, hogy ezen túlestünk, beszéljünk a zenéről , mert könnyen meglehet, hogy az idei év egyik, ha nem "a" proglemezét pakolta le a brit csapat!

Tovább

Onslaught - Generation Antichrist (AFM Records, 2020)

geneartionantichrist.jpgA veterán brit thrasherek hosszú szünet jelentkeztek új albummal, hiszen a legutóbbi szimplán VI című lemezük óta már hét év is eltelt! Nagy Britanniáról elsősorban nem a thrash zenekarok jutnak eszünkbe, hanem mondjuk a Black Sabbath és a NWOBHM mégis ugyanolyan részei a brit metal történelemnek és az Egyesült Királyság legeredményesebb thrash együtteseként sikerült kult státust elérniük a rajongók körében.

Tovább

Albumsimogató: Motley Crue – Motley Crue (Elektra/Warner, 1994)

Vince magával vitte az umlautokat

motleycrue_1994_cover.jpg

Ha van zenekar, amit nem kell bemutatni egy rockmagazin olvasóinak, az a Mötley Crüe. Még az is hallott róluk, aki nem a glam rock irányából közelít a gitárzenéhez, a „világ leghírhedtebb zenekara” a popkultúra része, a tagjai originál rocksztárok. Írtak már róluk könyvet, és még egy filmet is forgattak saját magukról, amit hosszas huzavona után a nem túl válogatós Netflix volt kedves finanszírozni. A Mötley Crüe pályafutása tehát jól dokumentált, nem is fogjuk a lerágott sztorikat reciklálni. Van azonban egy korszak, illetve lemez, amit mintha kitöröltek volna a kánonból.

Tovább

Boris - No (Sargent House, 2020)

Begyorsított szenvedés mesterfokon

no.jpg

Akármennyire is ugrott páros lábbal bele a koronavírus a zeneiparba (is), ha egy zenekart kellett volna megjelölnöm, hogy melyik alakulat az, aki ennek ellenére is kijön egy albummal, az jó eséllyel a Boris lett volna. Nagy kockázat mondjuk nem lett volna ebben a jóslatban, mert a japán trió úgy fossa a lemezeket, mint szalmonellás kisgyerek a három napos tökfőzeléket. Gyakorlatilag az volt a meglepetés leginkább a No kapcsán, hogy csak egy sima 40 perces albumról van szó, és nem ilyen dupla-tripla lemezzel jelentkeztek.

Tovább

Sharptooth – Transitional Forms (Pure Noise Records, 2020)

Nem viccelünk – talán egy kicsit

sharptooth_transitionalforms_cover.jpg

Egyenesen Amerikából érkezett hozzánk a marylandi Sharptooth zenekar új albuma – pontosabban annak linkje. A szemfülesebbek már májusban találkozhattak velük az Adj egy ötöst! rovatban, ott mutatkozott be a beharangozó videójuk. Azt leszámítva azonban eddig nem esett szó róluk a Rockstation hasábjain, a legtöbb olvasó talán most hallja a nevüket először. Kezdjük hát egy rövid bemutatkozással!

Tovább
ROCKSTATION online rockzenei magazin
rsszerk@rockstation.hu |  Impresszum