Közös albumon dolgozik a Sumac és a Moor Mother. A lemez címe egyszerűen csak a The Film címet viseli. Összesen nyolc dalt fog tartalmazni az április 25-én megjelenő gyűjtemény. Az album rávilágít arra, hogy milyen kifürkészhetetlenül merész az együttműködése a két zenekarnak. A lemezt teljes történetként vagy narratívaként tervezték és elmesélni. A Moor Mother elmondta az anyagról, hogy ez egy igazi műalkotás tényleg úgy gondolnak rá, mint egy filmre, nem pedig egy hanggyűjteményre. A témák egyetemesek a természet, az éghajlat, az emberi jogok és szabadságjogok, a háború és a béke, az ember és a birodalom erőszakos ereje és szörnyű rendszerei elől való menekülés gondolata.

Közel tizenhárom perces számmal kezdi meg a következő nagylemezének, a The Healernek a promóját a Sumac. A Yellow Dawn az alábbiakban hallgatható meg, de senkit ne tévesszen meg a lágy, nyugis kezdés, idővel elszabadulnak az indulatok!

Friss dalokat rögzít a Nick Yacyshyn (Baptists), Brian Cook (Russian Circles, Botch) és Aaron Turner (Old Man Gloom) által alkotott Sumac. A rendszerint bitang erős témákat rögzítő csapat saját nagylemezt legutóbb 2020-ban adott ki, igaz, azóta itt-ott már jelentkeztek mindenféle ötletekkel. Akárhogy is, tessék nyitva tartani a szemeket-füleket, hamarosan újabb adag jóság jön tőlük! Aki még nem tudná annak meg mondjuk, hogy a Brian Cook másik zenekara, a Russian Circles július 31-én Budapesten lép fel.

Nem aprózza el a műszakot a Sumac, a trió az októberi nagylemez után máris friss nótával lepi meg a rajongósereget. A Two Beasts pedig igazi nehézfiú, a maga több, mint tizennyolc percével lazán beszállt a csapat több hasonló nótája közé. Hát, nem egy rádiós slágerhossz, az már szent!

Pénteken jelent meg az Aaron Turner (ex-Isis), Brian Cook (Russian Circles, ex-These Arms are Snakes, ex-Botch) és Nick Yacyshyn (Baptists) által alkotott Sumac második albuma, a May You Be Held. A csupa hosszú számokat felvonultató korong teljes egészében végighallgatható lett, különösebben nem is rizsáznánk mellé, tessék gyorsan rányomni a play gombra!

May You Be Held lesz a címe a Sumac soron következő nagylemezének, amely október 2-án fog megjelenni. Az anyagról a The Iron Chair című alkotás már szabadon csekkolható, ezt lentebb találjátok meg. Ha nem ismernétek a zenekart, akkor csak annyit mondanánk, hogy Aaron Turner (ex-Isis, Old Man Gloom), Brian Cook (ex-Botch, Russian Circles) és Nick Yacyshyn (Baptists) egyesítik benne az erőiket.

Hamarosan új dallal jelentkezik a Sumac. A nagylemezzel legutóbb tavalyelőtt jelentkezett, tavaly Budapesten is megfordult, Russian Circles, Old Man Gloom és Baptists tagokat felvonultató csapat egy egész könnyed, tizennyolc perces játékidővel bíró tétellel igázza majd le a hallójáratokat - vagy annak egy részével. A szerzeményt a Sub Pop Singles Club sorozathoz vették fel, a kérdés csak az, hogy ezt a hosszt hogy sűrítik majd be a kislemezbe.

Június 17-én először tette nálunk tiszteletét az amerikai Sumac zenekar egy nagyon erős koncerttel. Ez pedig egy jó alkalom volt arra, hogy kifaggassuk a zenekar frontemberét, Aaron Turnert a zeneszerzésről, turnékról, Magyarországról, az Isisról, régi és új zenékről és még sok másról.

Emlékszem, hogy talán 2016 lehetett, amikor szembe jött velem a Sumac zenéje. Persze az elég erős faktor volt, hogy ne is siklódjak el felettük, hogy az az Aaron Turner volt a zenekar 33,33 %-a, aki az egyik örök kedvenc zenekarom, a megboldogult Isis, illetve az egyik legizgalmasabb zenekarnak, az Old Man Gloomnak a frontembere. A Sumac pedig első hallásra is lenyűgözött, a maga nyers, mégis igen improvizatív, és kísérletező mivoltjával. Az pedig, hogy Magyarországra jöttek, egy igen erős meglepetés és öröm volt, még egy ennyire sűrű és exkluzív koncert évben is.

Új dallal jelentkezett a már közös múlttal rendelkező Sumac és Keiji Haino. Az előbbi neve alatt megjelent, mintegy negyed órás tétel a (nagy levegő) Now I’ve gone and done it I spilled holy water (just water) over that thing called healing music……………………………. / There was a faint “Tsk”noise (igen, ez eddig mind az volt) címen jelent meg, mely egyébként majd a június 28-án megjelenő (megint nagy levegő) Even for just the briefest moment / Keep charging this “expiation” / Plug in to making it slightly better című albumon fog megjelenni. Azt mondjuk nem tudjuk megmondani, hogy a Sumac június 17-i Düreres koncertjén fel fog-e csendülni, de hogy megint lesz mivel gyúrni rá, az biztos!

Júniusban két remekbe szabott estével fog várni benneteket a Tukker Booking. Az első eseményre június 17-én kerül sor, amikor is először fogja tiszteletét tenni hazánkban a Sumac.

A Roadburn számomra az év fénypontja koncertek tekintetében. Aki ismeri a már lassan két évtizede, a hollandiai Tilburgban megrendezésre kerülő fesztivált, annak nem kell magyarázni, hogy ez miért van így; ekkor ragyog teljes pompájában és mindenki számára láthatóan a kemény zenék undergroundja. Idén hónapokkal a kezdés előtt lett teltházas rendezvény, és az alábbi rövid krónikából kiderül, hogy ez minek volt köszönhető.

Új albumot nem tervez (sőt, igazából egyelőre semmit sem) a New Idea Society, de azért egy új dalt bepottyantottak a világba. A Now Is Here képében már nem olyan régen adtak nekünk egy finomságot, most itt a következő elszállás, a Wave Goodbye. Ha nem ismernétek a zenekart, olyan arcok alkotják, mint Mike Law (Euclid), Stephen Brodsky (Cave In, Mutoid Man), Alan Cage (Quicksand) és Brian Cook (Russian Circles, Sumac).

Aaron Turner (Old Man Gloom, Mamiffer, ISIS), Nick Yacyshyn (Baptists, Erosion) és Brian Cook (Russian Circles) experimentális csodazenekara, a Sumac először játszik Magyarországon! A csapat június 17-én a Dürer Kertben lép majd színpadra. Vendégük két, szintén amerikai előadó lesz. A The Austerity Program noise/alt rockban utazik, míg a portlandi Daniel Menche szintén az experimentális dolgokat szereti. A koncertről további infók ITT, egy kis kedvcsináló pedig alább található.

Nehezen szoktam meg, ahogy az elemi ösztönökkel megáldott Aaron Turner szétordítja a lelkét az Isis Celestial lemezén, de az Oceanic - Panopticon párossal egy életre megpecsételődött a sorsom, és menthetetlenül alattvalójává váltam Turner munkásságának. És miért őt említem, amikor zenésztársaitól sem elvitatható, hogy a végproduktum olyan lett, amilyen? Azt hiszem az Isis pont azért végezte be, mert a Meyer - Gallagher páros nem tudott lépést tartani, és érezhetően húzta vissza Turnert. Ha a Panopticon után befejezik, a valaha létezett legjobb zenekar címet oda is adnám nekik, mint ahogy a Murder City Devilsnek sem kellett volna már lemezt kiadnia, és akkor ők is esélyesek lehettek volna ...