Ringo Starr-t, a The Beatles dobosát a rockzene egyik legismertebb és legmeghatározóbb dobosaként tartják számon, és több mint hat évtizede generációk ikonja. Kihívásokkal teli fiatalkor, mindent elsöprő siker a világ egyik leghíresebb együttesében, botrányos és meghökkentő lejtmenet a szólókarrierben, majd főnixként való visszatérés. Ezeket a meghatározópillanatokat járja körbe ez a könyv.

Ez itt a Balhés borítók sorozat huszonhatodik része, amiben egy jó sor erős sztorit és nagy nevet sikerült összeszedni, lévén eredetileg zárófejezetnek terveztem. Nem kell megijedni, megy majd tovább a sorozat, csak úgy gondoltam, nem ülök tovább rajtuk, mivel a sorozat láthatóan nem akar megállni.

Van, hogy egy zenekar akarva-akaratlanul, de kicsit túlfeszíti a húrt. Hogy most azt dalokban teszi, az egy dolog, hiszen a rock és a metal mindig is valamilyen szinten a lázadásról szólt, de sokszor már a képi körítés is átlép egy bizonyos határt. Most például punkokkal, legendákkal és mindenféle nemi jegyekkel.

Nem csak a balhés borítók, hanem a balhés koncertek is színessé, vagy éppen feketévé tudják tenni a rockzene nagykönyvét. Habár ez a lista korántsem teljes, hiszen például a Bataclan-beli lövöldözés nem került bele, azért remélem, egy elég érdekes anyagot sikerült leszállítani nektek.

Ahogy sejteni lehetett, nem maradt videó nélkül a héten kiadott, utolsónak beharangozott The Beatles dal, a Now And Then. A John Lennon demójából az 1995-ös próbálkozás után a technika segítségével végre ténylegesen is kidolgozott dal a friss stúdiózás mellett egy csomó archív felvételt is tartalmaz innen-onnan, persze jópofán megvágva, hogy legyen kis móka is a szomorkás dallamok alatt.

Az első nagylemezük megjelenése után hatvan (és fél) évvel még egy utolsó dal jött a The Beatlestől. A mindeddig egy John Lennon demóként hánykolódó Now And Then-t még az 1995-ös háromfős reunion keretében próbálták végső formába önteni, de akkor még nem tudták leválasztani az éneket a zongoráról. Akárhogy is, itt van a dal, mely hamarosan a Love Me Do-val egy közös kislemezt kap, de később jön majd a két legendás válogatáslemezük bővített kiadása is.

Van, hogy egy zenekar akarva-akaratlanul, de kicsit túlfeszíti a húrt. Hogy most azt dalokban teszi, az egy dolog, hiszen a rock és a metal mindig is valamilyen szinten a lázadásról szólt, de sokszor már a képi körítés is átlép egy bizonyos határt. Itt a harmadik adag!

Van, hogy egy zenekar akarva-akaratlanul, de kicsit túlfeszíti a húrt. Hogy most azt dalokban teszi, az egy dolog, hiszen a metal mindig is valamilyen szinten a lázadásról szólt, de sokszor már a képi körítés is átlép egy bizonyos határt. Ezekből a mondhatni balhés borítókból mazsolázok most kicsit nektek.

Ha kimaradt volna a Henry Rollins képregény múlt heti ajánlója, röviden vázoljuk fel, miről is van szó a Master-Lab Comics sorozat keretében eddig megjelent füzetek esetében! A Tóth-Laboncz Attila és Mester Csaba által jegyzett képregények fő szabály szerint a rockzene legtágabb értelemben vett halmazából merítenek témát. Legyen az ötletadó magyar (Egri Péter, illetve Ganxsta Zolee), vagy külföldi (Rollins és a The Quarrymen), esetenként pedig a zene világán kívüli inspirációhoz fordulnak, lásd a Kemény Henrikről íródott füzetet.

A The Beatles zenéje nem (mindig) csak játék és mese. Az Elenaor Rigby például pont a komorabb dalok közé tartozik, ráadásul szinte kiált a sötétebb hangulatú átdolgozásokért. A Palaye Royale legénysége pedig meghallotta a "kérést", fogta a tételt, átgyúrta és egy szintén nem vidám, de a dal szövegét tükröző videóval tette azt közzé. Jöhet? Aki még nem tudná, annak mondjuk, hogy a zenekar február 24-én Budapesten lép fel. További infók a koncertről ITT.

A The Beatles 1966-os albuma alapjaiban változtatta meg a popzenét: kísérleti jellegével, pszichedelikus elemeivel a Revolver mindenki számára újat hozott. Beleértve a zenekar addigi hangzását is: az Eleanor Rigby, a Yellow Submarine, vagy a Taxman is nagyon eltérő volt korábbi slágereiktől.

Többek között Rammstein-, Ministry-, Agnostic Front-, Stabbing Westwards- és Faith No More-tagok muzsikálnak a The Beatles klasszikusának, a Come Togethernek friss feldolgozásában. A virtuális jótékonyági kislemezen kiadott, háromféle verzióban elérhetővé tett dal létrejöttét az ukrán helyzet inspirálta, az eladásokból származó bevételt az UNICEF az ukránok megsegítésére használja majd fel. A nóták és a résztvevők teljes névsora az alábbiakban találhatók meg.

Korábban már előkerült a Synthesis turnén, sőt élő verzióban a The Bitter Truth különleges kiadásán is ott volt, de most végre stúdiós verziót is készített a The Beatles-feldolgozásához az Evanescence. A nevezett dal az Across The Universe, ami a eredetileg a Fab Four utolsónak kiadott nagylemezén, a Let It Be-n jelent meg. Az átirat alábbiakban hallgatható meg.

A The Beatles egyik legsúlyosabb dala a Helter Skelter, ezzel talán mindenki egyet tud érteni, aki ismeri a zenekart. A manapság már igazából megszokott döngölésekkel átitatott, sokak által az egyik legkorábbi metal dalnak tartott (nem mellesleg több mint ötvenhárom éves) nóta már több feldolgozást megélt, de ha kimaradt volna, ez a szelet is megérdemel egy szót: a Samael 2017-es lemezén kapta elő a számot és csinált belőle egy szimfo-indusztriál black karcolást. Honnan az apropó? A napokban debütált a hozzá készített klip!

A Foo Fighters lett a szerencsés, aki idén bekerült a Rock And Roll Hall Of Fame-be. A csapatot nem kisebb név, mint maga Sir Paul McCartney iktatta be és ha már úgy alakult, előadtak közösen egy dalt, ez a The Beatles Get Backje volt.

Ahogy az összes eddigi, 1967 után kiadott The Beatles album, úgy a Let It Be is megkapja a maga rongyosra pakolt újrakiadását. A klasszikus korong, melynek anyaga habár utolsóként jelent meg, az Abbey Road előtt íródott és lett felvéve, idén különös figyelmet kap: ősszel jön a Peter Jackson által rendezett háromrészes film, valamint az ahhoz társított könyv. De egyelőre maradjunk a lemezanyagnál, ennek a legkeményebb (és legkevésbé pénztárcabarát) kiadása 5 CD-t és egy Blu-rayt fog majd magába, szakadásig pakolva bónuszanyaggal és a lemez új sztereó keverésével. Mutatjuk a dallistát, egy előzetest és három, már bemutatott nótát.

Minden szempontból érdekes dokumentumfilm kerül a Hulura július 16-án (ha nem tudnátok, ez is egy online filmszolgáltató). A McCartney 3,2,1-ban a The Beatles basszusgitárosát a producerzseni, Rick Rubin fogja meginterjúvolni, melynek középpontjában mi más lenne, mint a Fab Four és persze az ő zenéjük. Ha mindez eddig nem lenne elegendő, akkor nézzetek bele az adásba, mutatjuk az előzetest!

A háromrészes sorozat egyelőre a Disney+ felületén lesz elérhető, november végétől. A The Beatles: Get Back címet viselő dokumentumfilm(folyam) elkészítése három évig tartott: a rendező, Peter Jackson töménytelen mennyiségű anyagból válogatott.

Valószínűleg mindenki ismeri John Lennon és Yoko Ono békedalát, a Give Peace A Chance-t. Jó eséllyel azt is tudjátok, hogy ennek a premierjére egy montreali hotel ágyában került sor 1969. májusában, viszont értelemszerűen nem ez volt az első alkalom, hogy felcsendültek az azóta már jól ismert hangok. A pár a lenti felvételen a Bahamákon látható, hallható, amint épp átszaladnak az akkor még hallhatóan nem feltétlen végleges verzión.

Maga a The Beatles és a zenéjük sokat tett a mai rockzenéért, még ha sokat nem is így gondolják. A négy zseninek egyszerre voltak romantikus dalaik, komor tételeit, sőt, idővel, ahogy megszaladtak bizonyos módosító dolgok a tudatukban, hozták elő a pszichedelia, a progresszívebb és a kísérleti tételeket. Ezek nagy része bele is égett az egyetemes popkultúra pantheonjának falaiba, így nem véletlen, hogy időről időre a rockzene és a metalszcéna nagyjai is megemlékeznek róluk, feldolgozzák azokat. Ezekből az átiratokból mutatunk meg egy párat, a listán többek között Alice Cooper, a Ghost, a Led Zeppelin, Ozzy és a Metallica is megjelenik, de ez messze nem a teljes névsor!