Stílusváltó zenészek, avagy a nagy hátraarc

2020. július 27. - vinylwowww

pantera-promo-photo-1987-h1000_orig.jpg

Járt utat járatlanért el ne hagyj, tartja a mondás, ám még a legkövetkezetesebb zenészt is megcsapja néha napján a változás szele, ami végül arra sarkallja, hogy új elemekkel színesítse a repertoárt vagy akár homlokegyenest valami mást csináljon.

Tovább

Új lemezen dolgozik a The Hellacopters

hc2020.pngÖsszekapta magát és nekiállt a legújabb nagylemez anyagának a The Hellacopters. A 2008-16 között szüneten volt rockerek legutóbb 2008-ban adtak ki albumot (ha saját dalos korongot keresünk, 2005-ig kell visszautazni), szóval mondhatni, ideje volna a friss termésnek. Az anyag az első kiadvány lesz Dregen visszatérése óta, aki 2016-ban szállt vissza a fedélzetre.

Tovább

The Hellacopters @ Razzmatazz, Barcelona 2019.05.10.

A Hellacopters továbbra is a bolygó legjobb rock&roll zenekara!

hella_1.jpg

Szűk 11 év telt el azóta, hogy a Hellacopters lezavarta búcsúturnéját, majd csendben feloszlott. A Rock & Roll Is Dead lemez után ezen még csodálkozni sem tudtam. Vannak zenekarok, akik felismerik, ha eljött a vég, én sem éreztem bennük még egy kimagasló lemezt, viszont a zenei élet elképzelhetetlen Nicke Andersson nélkül, aki nem sokáig maradt tétlen, életre hívta az Imperial State Electricet. Évente adtak ki lemezeket, rendszeresen turnéztak, többször is volt alkalmam megnézni a Beatles - revival zenekart, majd elérkezett 2016.

Tovább

Akiket szeretünk, szeretik azokat, akiket szintén szeretünk

Tíz feldolgozás a The Hellacopterstől

hellacopters_band.jpgVan egy zenekar a svédországi Stockholmban, akik azon felül, hogy megírták a legdögösebb, legsodróbb lendületű rock&roll nótákat, nem voltak restek, és nagy hangsúlyt fektettek a feldolgozásokra is. A gitáros / énekes Nicke Andersson, miután az Entombed dobosaként feljátszotta a Left Hand Path-et, a Wolverine Bluest, hátrahagyta a sötétséget, és a Hellacopters mindeneseként írta meg a saját dalait, miközben a '60-as - '70-es évek legmélyebb bugyraiban túrta az időtálló témákat.

Tovább

Így nyomta a Hellacopters a Sweden Rock Feszten!

hellacopters_2016.jpg

Az eredeti felállásával pár alkalom erejéig visszatérő Hellacopters így nyomta a Gotta Get Some Actiont. A Nicke/Kenny/Dregen/Eriksson négyes mellett ott van Anders Lindström billentyűs is, így egyedül Dahlqvist érezhető most cefetül magát. Bár berzenkedünk a reunionoktól, azért ez elég ütőképesnek tűnik így elsőre!

Tovább

Aviszonlátásra: The Hellacopters - Head Off

Aki még nem tudná, annak mondom, hogy az utolsó The Hellacopters lemez ez. Az ex-Entonbed dobos, itt énekes-gitáros Nicke Anderson csapata is belelállt tehát a földbe. Magát a hírt a főnök jelentette be pár hónappal ezelőtt. 13 év hosszú idő, nyílván megfáradtak az emberi kapcsolatok a csapaton belül, mást nem igazán tudok elképzelni, de igazából mindegy is, mert csak a tények számítanak.

A tények, pedig makacs dolgok, így a banda hetedik Head Off című albuma egyben az utolsó is. Vagy a rajongók iránti tisztelet miatt lett kiadva, vagy még egy picit keresnek a dolgon, nem tudhatjuk, mindenesetre korrekt anyagot raktak utoljára az asztalra.

A recept most sem változott: alapvetően a 70-es évek dögös rock & roll hangzása a mai modern idők hangzásával, megspékelve egy vidámabb hangulattal. Tipikus „bulizene”, depressziós senki nem lesz tőle az hótbiztos, és ahogy eddigi lemezeikkel sem váltották meg a világot, ezzel sem fogják, de nem is ezért kedveltük őket.


 
Nem akarok, most mély elemzésbe kezdeni, ezért itt a tracklist: Electrocute, Midnight Angels, I'm Watching You, No Salvation, In The Sign Of The Octopus, Veronica Lake, Another Turn, I Just Don't Know About Girl, Rescue, Making Up For Lost Time, Throttle Bottom, Darling Darling + The Same Lame Story (bonus), Straight Until Morning (bonus) Acid Reign (bonus)
12 dal + 3 bonus, a nagy része a jobbak és a lendületesebbek közül való, mint a nyitó Electrocute, az I'm Watching You, a már klippel is rendelkező In The Sign Of The Octopus, a Rescue (a lemez legjobbja), vagy a másik kedvencem a Throttle Bottom. A többi olyan közepes-semmilyen, persze mindegyikben van olyan dolog amiért lehet szeretni.
Fanatikusok nyilván beszerzik az albumot, aki viszont csak kíváncsi, az a csapat myspace oldalán meghallgathatja a teljes lemezt. Lesz még búcsúturné, ahogy nézem az összes nagyobb európai fesztiválon fellépnek oszt annyi, mindenki megy a dolgára. Kipróbált zenészek lévén gondolom mindenkinek lesz előbb-utóbb zenekara, úgyhogy aviszonlátásra.

7.5/10


ROCKSTATION online rockzenei magazin
rsszerk@rockstation.hu |  Impresszum