Nem szeretem a női énekes gótikus vagy szimfonikus zenekarokat, mert tele van velük a padlás. Mindig ugyanaz, kőmetal zenekar, előtte szép vagy kevésbé szép énekesnő, jó vagy kevésbé jó hanggal. A promófotókon csak a csajok miatt lehet megkülönbözteti ezeket a bandákat. Persze biztosan jó amit csinálnak, gondolom nem véletlen, hogy a legkevésbé metal arcokat (is) megfogják ezek a zenék. Egészségükre, hallgassák őket, én ugyan nem szeretem őket. Valamiért viszont szeretem a Lacuna Coil-t.

Tíz éve amikor kijött a zenekar második albuma, az Unleashed Memories, rögtön megfogtak az amatőr jellegű előadás mód ellenére. Mert bizony az az album, bármennyire is szeretem, be kell ismerni, hogy még nagyon amatőr volt. Hallatszik rajta hogy a zenekar még messze nem profi. Viszont már akkor tetszett, hogy a női énekes mellett a külön férfi vokálos is meghatározó szerephez jut a zenében. Ráadásul köszönhetően a két rendes énekesnek, rögtön többet lehet játszani a dupla vokállal, egyből színesebb az egész. És ami még jó pont volt már akkor, hogy a szokásos klisés női énekelgetés mellett Cristina már akkor olyan témákat hozott, pl. a To Live is to Hide-ban ami túlmutat az “és akkor most ráénekelek a torzított gitárra, oszt akkor rendben van” stíluson. Aztán jött a Comalies album, ahol beérett a recept és már profibb volt az egész. Megjelentek a slágerek (Swamped, Heaven’s a Lie) amik tényleg olyan szinten slágerek, hogy bármikor élmény őket hallgatni. A Karmacode is faszántos volt, ráadásul ott kezdték el igazán bevezetni a zenébe (a gothica mellé) a tökös, ugrálós, groove-os témákat, ami nagyon jól állt nekik. Kicsit olyasmi lett a zenéjük mint amit a magyar Dharma játszik (vagy fordítva?). A 3 évvel ezelőtti Shallow Life is korrekt volt, de már érződött, hogy kellene valami újítás.

Nos, az újítás nem igazán sikerült, a Dark Adrenaline-al körülbelül ott vagyunk, ahol az előző albummal. Szól a Cristina szép hangja, alatta a gótmetál, egy-két nótában megvannak a fasza groove-os riffek, de igazából semmi újdonság. Mondhatnánk, hogy OK, ha lennének a fentebb említett nótákhoz hasonló slágerek, csak hogy nem igazán vannak. Az olyan bolondos nóták mint az Upsidedown, Fire vagy az Intoxicated jó kis bulis dalok, de azért nem olyasvalamik amikre évek múltán is lehetne emlékezni. Egyébként az egész lemezre el lehet mondani, hogy (a sötét számcímek ellenére) valahogy lazább a hangvétel, mint eddig bármikor, egyre kevésbé sima gót metál, egyre inkább “könnyű hallgatnivaló” kategória. Kivéve az olyan könnyfakasztónak szánt nótát, mint az End of Time. Nagyon jól össze van rakva az egész az biztos, a Linkin Park-al és a Bullet For My Valentine-al is együtt dolgozó producer kiváló munkát végzett. Vártam még milyen lesz a feldolgozás. Mert annak idején az Enjoy the Silence feldolgozásuk nagyon jó lett (ugye mindenki tudja ki játsza az eredetit :)). Mondjuk azt a nótát nehéz szarul feldolgozni annyira jó. És most mit válaszottak? Azt az ótvar szar Losing my Religion-t az R.E.M.-től, aminél förtelmesebb nótát nem hordott a hátán a föld. Az a tény, hogy az a kazal fos nóta a mai napig kirobbanthatatlan a rádiókból számomra az Apokalipszis eljövetelének első jele, fegyveres ámokfutni van kedvem ha bármikor meghallom és biztos vagyok benne, hogy konkrét okozója lesz annak, ha a pusztító isten Shiva eltöröl minket a föld színéről. “Szarból nem lehet várat építeni” alapon pedig a Lacuna Coil sem tudott semmilyen értelmes hallgatnivalót kihozni a dalból. Talán azt elérték, hogy ebben a verzióban 10-es skálán csak 9-es szinten idegesítő. Gyanítom, hogy az R.E.M. rádió rajongóknak sem tetszene, hiszen az eredeti nóta úgy olyan amilyen. Ennél rosszabb feldolgozás választás talán csak a még inkább cunami idéző Shiny Happy People lett volna. Szánalmas. Legyen egy zenekar merész, de akkor legyen jó és különleges a végeredmény.

Na azért hogy kellemesebb legyen a cikk lezárása, gondoltátok volna, hogy Cristina idén lesz 40 (igen, jól olvastad, 40) éves? Nálam még mindig ő a “hottest chick in metal”. Összefoglalva, akinek eddig tetszett a Lacuna Coil, annak ez az album is fog, aki eddig kerülgette őket, annak viszont nem tudnék értelmes indokot mondani, hogy miért pont ezzel a lemezzel kezdje az ismerkedést. Közepes eredmény. Közepes felé.