A hódmezővásárhelyi VolumeFeeder (leánykori nevén: Swamp) 2003 óta működik. Akárhogy is számoljuk ez kilenc év, ami nem igazán hozott a tavalyi évig túl sok izgalmat – már így megjelenés formájában - akkor viszont a trió sikeresen rögzítette a Middle Finger Attitude című EP-jüket. Ha úgy tetszik ez amolyan debütálásuk, habár az hallatszik, hogy az elmúlt években azért rendesen kiforrott, és összeszokott a VolumeFeeder.
Stílus megjelölésük heavy rock, ami ilyen fanyalgós a részemről, de valahol meg is lehet érteni ezt a tág kategorizálást, ha a heavy rock alatt olyan doom, stoner zenekarokra gondolunk, mint a Down, a Clutch, vagy a Black Label Society, esetleg Godsmack, egy jó adag szőrös tökű rock and roll fílinggel átitatva. Mindez jól megírt dalokkal, ütős riffekkel, fogós ének témákkal, és alapjáraton egy bólogatásra méltó megdörrenéssel – rövid időn belül a harmadik Váry Gabi féle keverés, amit hallok, és ez is kifogástalan, dögös megszólalású anyag.
A Devilcharmerrel, egy másfél perces intróval, indul a Middle Finger Attitude, aztán gyors váltás, és bedörren a Dispel The Demons. Zakatolós riffek, itt-ott Pantera jelleggel, de összességében egy fasza, fülbe mászó rock/metál szám. A Roundabout is nagyjából ebben a hangulatban folytatja, itt-ott Danko Jones-os reszelésekkel, és egy megint csak fülbemászó bólogató refrénnel. A Proud már egy kicsit agyalósabb tétel. Az ütemek első osztályúak – Jaksa Róbert az Ektomorf dobosa is -, a riffek jól egyensúlyoznak a bunkó zsíros, és a kicsit technikásabb, néhol kifacsart szólamokkal.
Az utolsó szám, az Unreality is hozza azt a színvonalat, ami úgy általában is jellemzi a Middle Finger Attitude-öt. Jóindulatúan értendő paraszt zene, amit ha meghall a magamfajta ember, önkéntelenül is bele-bele bólint, de mégis fellelhetőek benne az olyan zenei finomságok, amiket meg a szintén magamfajta ember üdvözöl. Egyben van, és teljesen rendben van amit VolumeFeederék összehoztak ebben az öt számban.
Néhol azért felmerült bennem a kérdés, hogy egy nagylemezen is fenn tudnák e tartani az érdeklődésemet, mert néhol kicsit megreked egy zakatolós hangulatban az EP, de ez sem olyan veszélyes. Mindenesetre az hallatszik, hogy a technikai háttér megvan ahhoz, hogy változatosabb legyen a zenéjük egy nagyobb volumenű hanganyagnál. Aki csípi a bunkóbb, őszintébb stoner doom rock and roll vonalat, meg csípi emellett a metálos dolgokat is, annak mindenképp érdemes egy próbát tenni a VolumeFeederrel.
