Hát, nem egyszerű anyaggal állt elő a Guruzsmás, viszont annál szórakoztatóbb lett a végeredmény! Egyrészt maga a koncepció sem egyszerű: a négyes egyszerre keveri a népzenét a punk, sludge, rock, meg még ki tudja, milyen zenékkel, mindezt pedig azzal fejeli meg, hogy az egészet instrumentálisan hasítják bele az éterbe. Mondhatni, kell hozzá egyfajta nyitottság és türelem, de annál inkább meghálálja a törődést az Üst a gríz felett.
De kezdjük rögtön egy bocsánatkéréssel: ég a pofámról a bőr, hiszen az anyagot már tavaly december elején, közepén kézhez kaptam, viszont olyan szinten sikerült elúsznom, hogy csak most jutottam el addig, hogy összefoglaljam a gondolataimat erről az album/EP-ről, szóval srácok, kérlek titeket, ne haragudjatok, nem bunkó vagyok, csak néha túlvállalom magam! :)
De mit is kell tudni a Guruzsmásról? Mert ha sokan nem hallottak még róluk (reméljük, ez hamarosan megváltozik), az nem a véletlen műve. A négytagú csapat 2014-ben kezdte meg a működését, elsődleges hatásaiknak sok egyéb más mellett a VHK-t és a Barbarot tekintik, tehát sejthető, hogy nem feltétlenül egyszerű maga a zenei produktum sem. Az urak a jelen írás tárgyát képező anyag mellett már büszkélkednek egy 2015-ben kiadott kilenc számos demoval is, mely a Fordítsd ki a szűrödet! címre hallgat és melyet ITT meg is tudtok fülelni, mintegy hangolódásképpen.
Amúgy az anyag maga kellemes hallgatnivaló még annak ellenére is, hogy kicsit szembemegy a trendekkel. Mert hiába zseniális így is ez a 26 percbe csomagolt 8 dal, azért egy kis éneket el tudtam volna képzelni rá. De ez sokat nem vesz el a lemez érdemeiből, mert itt tényleg van minden: folkos kiállások, szinte már légies, "átszellemülten" elszállt témák, furcsa zajok, neszek, technikázás, ütemtörések, szinte el tudom képzelni, ahogy egy modern, városi sámán erre a zenére lép kontaktba a másvilággal, abszolút jó anyagról van szó. És néhol tényleg úgy el tud szállni az egész, hogy talán még a zenészek is transzba esve bazseválják a jóságot, abszolút hitelesnek hat az egész.
Dalokat kiemelni nem sok értelme van, hiszen az Üst a gríz felett egy egész kerek, lanyhuló pillanatok nélkül. De szerencsére nem csak egyben, hanem részleteire bontva is abszolút élvezhető a muzsika, érdemes rászánni azt a kis időt, amit ez a lemez kínál, legalábbis az arra nyitott rock és metalarcoknak mindenképpen! Csak tessék, csak tessék! (4/5)
