Az tihanyi és örvényesi tagokból álló Animid Effect első lemeze Greskó Károly énekes-gitáros útján jutott el hozzám. Karcsi a veszprémi Guilthee-ben is gitározik, Lustration című lemezüket tavaly dicsértem. Az Animid Effectben a mikrofon is az ő kezében van – már amikor a gitár mellett fogni tudja. A zenekar 2002-ben alakult, és mint minden csapat a pályája elején több tagcserén esett át, és némi stílusváltás után 2007-től zúznak a jelenlegi felállással az urak. 2003-ban és 2004-ben már volt egy 5 és egy 3 számos demójuk, de mégiscsak az első lemez az igazi mérföldkő egy zenekar életében. A banda lelke Greskó Károly, aki a frontemberség mellett a nótaírást és a szervezést is nagy mértékben felvállalja.

Az Animid Effect nem kísérletezős zene, mint a Guilthee, ez kérem belecsap az ember pofájába rendesen. A szerzői kiadásban megjelent anyag a bándi AMP Stúdióban került felvételre, jól is szól, nekem csak a dob néhol tompa hangzásával akadtak gondjaim, de ezt ellensúlyozza Steixner Máté stílusos és technikás játéka.    

Nos az Animid Effect zenéje jóval könnyebben is definiálható. Ez kérem bivaly metál, amit ugyan ízes szólók, néhol csellóbetétek és különböző  effektek is színesítenek, de az összkép mégis a fejrázós metál felé billen. Karcsi hol üvölt, hol mély tónusban hörög, hol pedig tisztán énekel. Ezek mellett igazán jól kivitelezett, a tempóváltásokat sem nélkülöző vaskos riffeket sikerült gyártani. A hatásokat viszont nem sikerült teljesen kiismernem. Valahol olyan az Animid Effect zenéje, mint amikor a thrash lendülete és a Pantera szikársága találkozik össze, mégis okos zenei megoldások kapcsolják össze ezeket a zenei hatásokat. A szövegvilág pedig a mindennapok mocskával foglalkozik előszeretettel, igaz néhol kicsit klisés szófordulatok is felbukkannak.

Már a kezdő középtempós Féreg megmutatja nagyjából mire számíthatunk. A kettes Álszent aztán ad a tempónak rendesen. Nyaktörő zakatoló riffek, gyors tempó, headbang ezerrel. Az ezt követő Útvesztő masszív középtempós riffjével szakít, de a lebegős verze nagyon a helyén van és még gyomorból jövő hörgések sem zavarnak annyira. Ezután az Ember-is-ég egy himnikusabb, tanítani akaró darab, majd a címadó gyalul rendesen és ezt egy igazán emlékezetes refrénnel is sikerült megfejelni. A Balogh Ádám szép basszusfutamaival indító A Csend Belül egy balladisztikus darab, melyet két rövid dal követ Félre Az Útból gyorsabb tempójú darálósabb nóta, míg az Áldozat-ban az énekdallamok dominálnak. Az albumot a Tűzparancsolat című szaggatott riffelésű dal zárja. 

Potenciál kétségtelenül van az Animid Effect zenéjében, melynek kibontása ezen az első  albumon részben sikerült is. A csapat jelenleg már a második lemezen dolgozik, kíváncsian várom a végeredményt.