A Matt Pike gitáros/énekes által 1998-ban életre hívott High On Fire már az ötödik lemezét szabadítja a világra. Matt annak idején a stoner metál egyik alapbandájának, a Sleep-nek  volt a gitárosa, majd annak feloszlása után vágott bele a High On Fire-be.

Utoljára 2007-ben jelentkeztek albummal, de a Death Is This Communion-t be kell valljam nem ismerem, mindenesetre Pike egy interjúban azt mondta, hogy most tökösebb, überagresszív lemezt hoztak össze, gyorsabb tempókkal. Nos a főnök nem hazudott, mert a Snakes For The Divine egyenesen egy vaddisznó! Mélyre hangolt a stoner/sludge határmezsgyéjén egyensúlyozó, Black Sabbath-osan gyomrozó riffek a Motörhead energiájával nyakon öntve.

A trió nem bízott semmit a véletlenre és azzal a Greg Fidelmen-nel dolgoztak, aki olyan előadók lemezét keverte vagy producelte az utóbbi években, mint a Metallica, a Slayer vagy a Slipknot. Mondanom sem kell, hogy a lemez hangzása kikezdhetetlen, úgy szól ahogy egy ilyen ősrockból táplálkozó lemeznek szólnia kell.

A főszerep nagyrészt a tempósabb megoldásoké, jó pár nagyon fasza kiállással megspékelve, és nem elhanyagolhatóan a másik két tag, Jeff Matz basszer és különösen  Des Kensel dobos nagyszerű játékával. Pike ugyan nagyszerű gitárjátékát itt is csillogtatja, de hangi adottságai nagyrészt a hörgésközeli kiabálásokra korlátozódnak, pár dalban bukkan fel halvány dallamfoszlány.

Már a nyitó –  több mint nyolc perces - címadó dalban benne van minden amiért ezt a csapatot lehet majd szeretni: tökös zakatoló riffek, klasszikus ízekkel rendelkező szólók, középtempós böfögések. A kettes Frost Hammer hasonló vizeken evez, fejet lecsavaró, pince mélységű riffjeivel és enyhén thrashes kiállásával, de még a közepén elhelyezett enyhén elszállós rész is ott van a helyén. Az ezt követő vontatottabb Bastard Samurai inkább doomos mélységeket hoz, de a Ghost Neck visszaállítja a világ rendjét. Eszelős, szinte thrash-es tempó, csak sokkal szőrösebb riffekkel. Az átkötőként szolgáló másfél perces The Path után érkező Fire Flood And Plague groove-osabb, nyújtottabb riffjei és katonásan menetelő tempója miatt marad igazán emlékezetes, sőt talán ez a lemez legjobb nótája. Az ezt követő lassan bontakozó How Dark We Pray aztán kicsit megembereli magát és a középtempós döngölős gitárjátéké lesz a főszerep. A lemezt a Holy Flames Of The Firespitter című gyorsabb tétel zárja, ami sodró témái miatt nagy közönségkedvenc lehet, itt pedig tökéletes befejezése az albumnak.

A High On Fire a stílus egyik emblematikus csapata volt idáig is, a Snake For The Divine pedig csak tovább erősíti majd a kultikus státuszt. Nagyszerű lemez, azoknak pedig akik a fentebb körülírt zenei megoldásokat kultiválják akár még az év lemeze is lehet.

High On Fire MySpace oldal